Istállós-kői-barlang

Kérjük görgess

A Bükk-vidék második legmagasabb hegyének, az Istállós-kőnek az oldalában nyílik 546 m tszf. i magasságban. Fokozottan védett barlang régészeti jelentősége miatt. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén jött létre, mögötte egyetlen terem található. Inaktív forrásbarlang, mely triász kori mészkőben alakult ki. Hossza 57 m, vízszintes kiterjedése 46 m. Szabadon látogatható. Az Istállós-kő hegy nevét a barlangról kapta. Az Istállós-kő egy olyan hegy, amelyen istálló található, ez az istálló pedig a barlang. A történelmi időkben ugyanis a barlangot sokáig istállóként használták. A 2,5 m vastag kitöltésben két régészeti szintet különítettek el. Az alsóból a neandervölgyi ember, a felsőből a cro-magnoni ember leletei kerültek elő. 1912-ben az első próbaásatást Hillebrand Jenő vezette. Kőeszközöket, kerámiatöredékeket találtak, valamint egy 3 éves gyermek kulcscsontját. 1925-ig öt további ásatást folytattak Hillebrandék, melyeknek során további kő- és csonteszközök kerültek elő. 1927-ben Saád Andor és Megay Géza egy tüzelőgödörben tengeri kagylóból készült ékszereket, cseréptöredékeket, valamint 27 fiatal ember feltört, megpörkölődött csontjait találta meg. Ezek a csontok a rituális kannibalizmus egyedülálló bizonyítékai.
3348 Szilvásvárad Szalajka-völgy

Kapcsolódó