Felsőtárkány, Várhegyi kőfejtő

Kérjük görgess

A földtörténeti középidő triász időszakában, az anizuszi korszakban mintegy 247-241 millió évvel ezelőtt keletkeztek a Hámori Dolomit Formációt alkotó üledékek. A formáció kőzetei sekély, jól átvilágított, jól szellőzött lagúna-környezetben ülepedtek le. A formáció zömét szürke, sötétszürke dolomit alkotja, mely részben rétegzetlen-tömeges, esetenként breccsás megjelenésű, de gyakrabban pados, a padokon belül finomrétegzett. A formáció a Déli- Bükkben a Vár-hegy oldalában lévő dolomitbányában tanulmányozható. A felsőtárkányi Vár-hegy két közel azonos magasságú csúcsát keskeny nyereg köti össze. Az igen meredek keleti és délkeleti hegyoldal kivételével a hegytető nagy részét sánc veszi körbe külső árokkal. 1962-64-ben régészeti ásatásokat végeztek a délnyugati csúcs alatt. Legalul neolitikumi gödröket tártak fel, felettük a késő bronzkori Kyjatice kultúra maradványai kerültek elő. Valószínűleg ennek későbbi periódusában épült meg a mai látható sánc. A sánccal védett területen gödröket, tűzhelyeket, házak nyomait tárták fel. Az őskori földvár területét a 13. században ismét felhasználták. A sánc tetejéhez közel, a külső lejtőre 2 m széles habarcsba rakott kőfalat emeltek. Maradványai erősen lepusztult állapotban több helyen láthatók. A középkori várról okleveles adat nem maradt fenn. A Vár-hegyre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi fogadóközpontjától tanösvény vezet.

Kapcsolódó