Benczúrfalvi kastélypark

2

Helyi jelentőségű védett természeti terület


Megközelítése

Benczúrfalvát a 22-es főútról lekanyarodva, a Megyer-patak mentén, Szécsénytől mintegy 5 km-re találjuk. A település közigazgatásilag Szécsényhez tartozik.

Története, a kastély jellemzése

Az egykori Dolány Fő utcáján találjuk a XVIII. században épült barokk kastélyt. A Wattay család építtette, később a Szontágh családé volt. 1890 körül gróf Pejacsevich Miklós vásárolta meg. Ebben az időszakban többször bővítették. 1910-1920 között Benczúr Gyula festőművészé volt. Halála után vette fel a falu a Benczúrfalva nevet. A melléképületként kialakított manzárdtetős műtermet később id. Szabó István szobrászművész lakta haláláig. A kastélyban a II. világháború után működött kultúrház, TSZ iroda, iskola, mozgalmi ház, raktár és orvosi rendelő. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2007-ben a kezelésében lévő, állami tulajdonú, műemléki védelem alatt álló kastélyegyüttes és park értékesítése mellet döntött. A szabadon álló, U alaprajzú, kontytetős, földszintes kastély támfalának sarkain két sokszög alaprajzú, sátortetős bástya áll, kerítését kovácsoltvas és öntöttvas elemek díszítik.

A kastélypark növényzete

A kastély nagyméretű telken épült, kertje megközelítőleg 3 ha. A jellegzetes angolpark a kastély építésekor került kialakításra. A terület védetté nyilvánításakor részletes fajlistát állítottak össze a parkban található fásszárú növényekről. Ezek között van mezei juhar (Acer campestre), zöld juhar (Acer negundo) és korai juhar (Acer platanoides), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), nyír (Betula pendula), puszpáng (Buxus sempervirens), gyertyán (Carpinus betulus), judásfa (Cercis siliquastrum), közönséges mogyoró (Corylus avellana), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), magas kőris (Fraxinus excelsior), fekete dió (Juglans nigra), fehér nyár (Populus alba), juharlevelű platán (Platanus acerifolia), kocsányos tölgy (Quercus robur), kislevelű hárs (Tilia cordata), lucfenyő (Picea abies), selyemfenyő (Pinus strobus), duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii), nyugati tuja (Thuja occidentalis), keleti tuja (Thuja orientalis), tiszafa (Taxus baccata), japánakác (Sophora japonica), magyal (Ilex aquifolium), oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana), virginiai boróka (Juniperus virginiana), szerb lucfenyő (Picea omorica), bükk (Fagus sylvatica) és széleslevelű fagyal (Ligustrum ovalifolium).
Külön említést érdemel a 300 évesre becsült, 8-10 törzsből álló bokros növésű tiszafa (Taxus baccata), a kb. 200 éves kocsányos tölgy (Quercus robur) és az impozáns méretű fekete dió (Juglans nigra). A park kapujától - amit mára csak két romos oszlop jelez - a kastélyig vezető utat idős vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor övezi.

A kastélypark állatvilága

A park elhanyagolt állapota és viszonylagos háborítatlansága hozzájárul az élővilág gazdagságához. Az őshonos, idős fák számos rovarfaj, odúlakó madár - és emlősfaj számára biztosítanak életfeltételt. A gondozás hiányában erős cserjésedés indult meg a területen, így a dús cserjeszint az énekesmadaraknak és a kisebb emlősöknek kedvez. Előfordul itt védett bogarak közül a szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a rezes futrinka (Carabus ullrichi) és lepkék közül a nappali pávaszem (Inachis io). A kétéltűek képviselői közül találkozhatunk a barna varanggyal (Bufo bufo), a levelibékával (Hyla arborea) és az erdei békával (Rana dalmatina). Hüllők közül a fürge gyík (Lacerta agilis) kerülhet a szemünk elé. A madarak nagyobb fajszámmal képviseltetik magukat a területen. Gyakori a széncinege (Parus major), a feketerigó (Turdus merula), a seregély (Sturnus vulgaris), a mezei veréb (Passer montanus), az erdei pinty (Fringilla coelebs) és a tengelic (Carduelis carduelis). Viszonylag gyakori még a vörösbegy (Erithacus rubecula), az énekes rigó (Turdus philomelos), a házi veréb (Passer domesticus) és a zöldike (Carduelis chloris) is. De előfordul itt a kékcinege (Parus caeruleus), a csuszka (Sitta europaea), a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) és az idős lombos fákat kereső macskabagoly (Strix aluco) is. Emlősök közül képviselteti magát a területen a keleti sün (Erinaceus concolor), a közönséges vakond (Talpa europaea), a közönséges mókus (Sciurus vulgaris) és a korai denevér (Nyctalus noctula).

A park szabadon látogatható.

Kapcsolódó