Védelemben a kácsi fantom 2022.01.18. 22:54

A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye.

A forrásban élő négy csigafajból egy a világon egyedül itt él (kácsi patakcsiga), egy faj elterjedése a Bükkre és a Gömör-Tornai karsztra korlátozódik (tornai patakcsiga), két másik faj (fekete bödöncsiga és a folyamcsiga) Kácson kívül mindössze három helyen él a világon.

Foglalt nyílt vízű forrás, amely a védett és fokozottan védett, valamint az új csigafaj tenyészőhelye

Kácsi patakcsiga (Bythinella thermophila): A fajt 2015-ben fedezték fel a kácsi langyos vízű forrásban. Ez az endemikus faj egyedül ebben a forrásban él.








Fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus): Csak a Kárpát-medence langyos vízű forrásaiban élt.

Élőhelyei, különösen az utóbbi évtizedekben, rohamosan eltűntek, elsősorban a vizek hasznosítása (ivóvíz, fürdő) miatt. Kácson kívül a világon mindössze három másik forrásból ismert (két forrás Bécs mellett, egy forrás Szlovéniában). Hazánkban a tatai fényes-forrásokból a bauxitbányászat okozta karsztvíz-csökkenés pusztította ki. További élőhelyei a Bükkben voltak, Miskolctapolcáról, Diósgyőrből, Sályról a múlt század közepén – második felében tűnt el, amikor élőhelyeit teljesen átalakították. Sályba sikerült visszatelepíteni néhány éve, de az az élőhely rendkívül instabil és sérülékeny. Fokozottan védett faj.




Tornai patakcsiga (Bythinella (Sadleriana) pannonica): Kizárólag a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt forrásaiban élő endemikus faj, többnyire hideg vizekben fordul elő, de a langyos vizekben is megfigyelhető. Legnagyobb bükki állományai az elmúlt száz évben estek áldozatul a források átalakításának. Védett faj.






Folyamcsiga (Fagotia acicularis thermalis): a folyamcsiga thermalis alfaja kizárólag a Kárpát-medence langyos vízű forrásaiban élt. Állományainak sorsa hasonló volt a bödöncsigáéhoz, mára azzal megegyező mértékben szorult vissza. Hazánkban ma kizárólag Kácson él, de azon kívül ez is csak Bécs környékén és Szlovénia területének néhány forrásában található. Védett faj, indokolt a fokozottan védett státusz.





Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.

Itt található a Kácsi Vízfő, tucatnyi hideg és langyos forrással

A terület hidrológiai, hidrogeológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű. A nem karsztos térszínből kiemelkedő karsztrögök és nem karsztos térszínek határán, tektonikai törésekhez köthetően lépnek ki a vizek felszálló forrásokként. Néhány méterre, a szomszédos ingatlanon az ÉRV működtet egy hideg forrásra települt, lakossági ivóvízellátást szolgáló vízkivételi kutat.

Kácsi források (BNPI)

Különlegesség, hogy a jelenleg is álló épületegyüttes főépülete a langyos vízű Tükör-forrás fölé épült. Az épület bal oldalán lévő boltív alatti ajtó vezet a házban található fürdőmedencéhez, ahol a foglalt, nyílt vízű langyos forrás középen bukik a felszínre.










A bencések több mint 300 éven át tanítottak és gyógyítottak ezen a helyen

A terület kultúrtörténeti szempontból is rendkívül érdekes. 1248-1549 között Bencés Monostor működött itt, a szerzetesek gyógyító és tanító tevékenységet folytattak az itteni meleg vízű források és gyógyfüvek használatával.

Emlékül azoknak a bencés szerzeteseknek, akik 1248-1549 között KACH-on, a Monostor tagjaiként az itt feltörő Tükör-forrás langyos vizének és a környék gyógyfüveinek használatával hagyományt teremtettek, gyógyítottak, tanítottak. A Pannonhalmi Főapátság, Kács Jövőéjért Egyesület 2004.


A közelmúltban a térség lakói kedvelt fürdőhelyként látogatták


Kácsi patak

A források által táplált Kácsi patak felső részében mind a négy csigafaj előfordul. Sajnos a vízfelületet teljesen beborította az inváziós süllőhínár. Ennek eltávolítását a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2021. év augusztusában elkezdte. Jelentős mennyiségű süllőhínárt sikerült kiemelnünk. Előzetes becslések szerint a teljes mentesítés rendszeres eltávolítással előreláthatóan 7 éves folyamatos munkát igényel.

A patak a munka előtt

A patak a tisztítás után

„A fekete bödöncsiga miatt eddig is kiemelt természetvédelmi értéket képviselt a hely, de most, hogy a kácsi fantomra hivatalosan is új fajként tekinthetünk, vitán felül Kács a legértékesebb csigalelőhely Magyarországon.”[1]


[1] Fehér Zoltán A KÁCSI FANTOM Új csigafajt fedeztek fel Magyarországon BY: MÚZEUM 2015. SZE 21.

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom