Hogyan mesélnek a kövek a Föld több száz millió éves múltjáról? A Kéktúrázás Napján évek óta különleges színfoltot jelentenek a geotúrák, amelyeken szakértő geológusok segítségével fedezhetjük fel a táj földtani titkait. Idén Veres Zsolt, A kövek mesélnek oldal szerzője a Bükkben kalauzolta a résztvevőket. Beszámolójából kiderül, milyen izgalmas történeteket rejthet egy mindössze 20 kilométeres túraszakasz.
Október 10-én, a Kéktúrázás Napján a sok-sok gyalogtúra között idén két speciális tematikájú túra, úgynevezett geotúra – pontosabban geokéktúra – is volt az országban: egy a Mecsekben egy pedig a Bükkben. Vendégszerzőnk, Veres Zsolt írása az utóbbit mutatja be röviden.
Idén már harmadik éve, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozó Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparkban földtani ismeretekkel megfűszerezve zajlik a Kéktúrázás Napja. A 2024-es Uppony és Putnok, valamint a tavalyi Szarvaskő–Bélapátfalva szakaszok után ebben az évben a Bánkút és Uppony közötti 20 km-es szakaszon geokéktúrázott egy közel 30 fős társaság.
A lelkes csapatot Veres Zsolt geológus, geotúra-vezető kalauzolta, aki a korábban már bemutatott „Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékei” c. kötet szerzője is egyben. A Bükk-vidék Geoparkot Zachar Györgyi és Megyeri Balázs geoparki szakmenedzserek képviselték.
A lelkes geotúra-csapat a Vásárhely-kövön
A bükki geokéktúra esetében az indulás után pár perccel már egy nemzetközi jelentőségű védett földtani alapszelvénynél állhattak a túrázók, kb. 252 millió évet utazva vissza az időben. A Bálvány északi oldalában futó erdészeti út ugyanis pontosan „elmetszi” a földtörténeti óidő és középidő határán húzódó tengeri rétegsort.
A mesélő kövek megszólaltatása a Bálvány-kelet elnevezésű földtani alapszelvény szomszédságában
A feltárás alján látható sötét színű, ősmaradványokban gazdag mészkőrétegek még a perm időszak végén rakódtak le, míg a felette települő, világosabb színű üledékek már triász időszakiak. A feltárás jelentőségét az adja, hogy a perm időszak végén lezajlott globális földtörténeti kihalás „kőbe zárt emlékei” is tetten érhetők (ekkor a szárazföldi fajok 70%-a, a tengeriek 95%-a eltűnt a Föld színéről).
A geotúra következő fontos megállója a Verepce-vár volt, ahol hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű, kb. 140 hektáros őskori erődítménye terül el. Az évezredekkel ezelőtt lakott földvár területén jelenleg is zajlanak régészeti ásatások, amelyek során számos új ismerettel gazdagodunk az erősség múltjával kapcsolatban. Őseink azért tudtak hatalmas sáncokat ásni a Verepce-bérc térségében, mert egy könnyen málló agyag- és aleurolitpala alkotja a térszínt, amely a karbon időszak mélyebb tengereiben rakódott le. A kb. 310–305 millió éves palás szerkezetű kőzetet a térségben számos helyen bányászták, mivel alkalmas volt tetőfedésre – innen a népies elnevezése is, a zsindelypala.
A karbon időszaki aleurolit-és agyagpalák bemutatása a Verepce-vár oldalában
Ezekbe a könnyebben pusztuló palás rétegsorokba mészkőtestek ágyazódnak be, amelyek az erózióval ellenállóbb mivoltuk miatt idővel kimagasodtak a könnyebben pusztuló palák „tengeréből”. Ilyen mészkőszirt a Vásárhely-kő, a Kis-kő, a Dédesvár és a Pirító-kő is. A Kis-kő természetvédelmi okok miatt nem látogatható, viszont a középkori vármaradványiról nevezetes Dédesvárhoz érdemes rövid kitérőt tenni. A Dédesvár után a fáradt geotúrázók Mályinkán és Dédestapolcsányban frissülhettek egyet. Utóbbi településen a Borház biztosított a túrázóknak zsíros kenyeret, bort, teát, kávét és vizet.
Az Upponyi-hegység földtanának rövid bemutatása a Lázbérci-víztározó mellett
Dédestapolcsány után már az Upponyi-hegység területén vezet át az Országos Kéktúra útvonala, ahol hazai szinten is idős kőzetek bukkannak elő. A szilúr, a devon és a karbon időszakban képződött kőzetek a Lázbérci-víztározó nyugati oldalában tárulnak fel, közvetlenül a kéktúra útvonala mentén. A bükki geotúra egyik leglátványosabb földtudományi értéke az Upponyi-szoros volt, amelyet az elmúlt pár millió évben a Csernely-patak őse fűrészelt be a kemény devon időszaki (kb. 385–380 millió éves) kristályos mészkőbe.
Az Upponyi-szoros őszi színekben
A Bánkút és Uppony közötti kéktúra-szakaszon a Kéktúrázás Napja résztvevői nemcsak egy szuper túracsapat részesei lehettek, nemcsak sportoltak és friss levegőn voltak, hanem egy közel 200 millió évet lefedő földtani időutazás részesei voltak.
Erről szól egy geotúra, hiszen már az ókori rómaiak is megmondták: „saxa loquuntur”, azaz a kövek beszélnek, a kövek mesélnek. Jövőre folytatjuk!
Már a földtani térkép színeiből is látszik: a Bükk-vidék hazánk egyik legváltozatosabb geológiai felépítésű hegysége
Szerző: Veres Zsolt geológus, A kövek mesélnek szerkesztője
Fotók: Megyeri Balázs - BNPI
A szerzőről
Veres Zsolt geológus, geotúra-vezető (Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark), A kövek mesélnek oldal szerkesztője, 2017 és 2022 között a Turista Magazin rendszeres vendégszerzője, valamint a Geokéktúra - Az Országos Kéktúra földtudományi értékei című könyv szerzője.
