Talaj DNS segít megismerni a pannon erdők ektomikorrhizás gombáit 2022.11.02. 10:07

Az ektomikorrhizás gombák a mérsékelt égövi erdők ökológiai és kulturális szempontból egyik legfontosabb gombái.

Nélkülözhetetlenek az erdei ökoszisztémák működése és megújulása szempontjából, mivel a legtöbb erdei fafaj, különösen a bükk, tölgy, nyír és fenyőfélék túléléséhez létfontosságúak az ektomikorrhizás gombákkal létesített gyökérkapcsolatok, amelyek a fák víz- és tápanyagfelvételét segítik. Ezen gombák közé tartoznak pl. a vargányák, rókagombák, galambgombák, tejelőgombák, galócák, susulykák, pókhálósgombák és még sok más nemzetség fajai, amelyekkel gyakran találkoznak az erdőt járó emberek.

A Dr. Geml József (ELKH-EKKE Lendület Környezeti Mikrobiom Kutatócsoport, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) és Sulyok József (Élővilágvédelmi Csoport, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) által vezetett kutatás keretében, a Bükk-hegységben található erdőtársulásokból mintavételezett talajokból nyert DNS-adatok hazánkban példátlanul gazdag információt nyújtanak az erdei gombák sokféleségére, előfordulására és élőhely-preferenciáira vonatkozóan. A Bükk, geológiai és domborzati változatosságának köszönhetően, kiemelten magas biológiai diverzitással rendelkezik. A Frontiers in Microbiology szaklapban közölt, mindenki számára hozzáférhető tanulmány 58 ektomikorrhizás gombanemzetségbe tartozó 602 gombafaj 1463 genotípusának rendszertani besorolását és elterjedését teszi közzé a 11 erdőtársulást reprezentáló 62 mintavételi helyről származó talajminták alapján. A kutatók szerint a Bükkben ennél is több ektomikorrhizás gombafaj fordulhat elő, mivel a talajmintázás során elsősorban a gyakoribb fajokról kapnak adatokat. Ennek ellenére néhány ritka, védett faj is előkerült, mint pl. a pikkelyes tinóru.

Mivel még a gyakori fajok esetén is hiányosak az ökológiai ismereteink, a kutatás számos új eredményt közöl az egyes gombafajok előfordulásáról a különböző erdőtársulásokban. Sőt, a mért talaj- és környezeti paraméterek alapján, a kutatómunka eddig nem ismert összefüggéseket fedett fel a talaj és domborzati adottságok (pl. talaj kémhatása, tápanyag- és nedvességtartalma, valamint a lejtő kitettsége) és az egyes gombacsoportok fajgazdagsága és előfordulása között a bükki erdőkben. Ezen ismeretek segítenek abban, hogy a növénytársulásokhoz hasonlóan, a gombatársulásokat is jellemezhessük egy adott élőhelyen.

Összességében, az eredmények azt sugallják, hogy az erdei gombák érzékenyen reagálnak a helyi környezeti viszonyokra, ami lehetőséget kínál az élőhelyek természetes állapotának felmérésére és időszakos értékelésére. A közeljövőben a kutatók a rendelkezésre álló DNS-adatokból számos más, az erdei ökoszitémák számára ugyancsak fontos ökológiai csoportra, pl. növénypatogén, farontó és avarbontó gombákra vonatkozóan közölnek még tudományos ismereteket.


Szerző: Dr. Geml József, ELKH-EKKE Lendület Környezeti Mikrobiom Kutatócsoport, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom