Talaj DNS segít megismerni a pannon erdők ektomikorrhizás gombáit 2022.11.02. 10:07

Az ektomikorrhizás gombák a mérsékelt égövi erdők ökológiai és kulturális szempontból egyik legfontosabb gombái.

Nélkülözhetetlenek az erdei ökoszisztémák működése és megújulása szempontjából, mivel a legtöbb erdei fafaj, különösen a bükk, tölgy, nyír és fenyőfélék túléléséhez létfontosságúak az ektomikorrhizás gombákkal létesített gyökérkapcsolatok, amelyek a fák víz- és tápanyagfelvételét segítik. Ezen gombák közé tartoznak pl. a vargányák, rókagombák, galambgombák, tejelőgombák, galócák, susulykák, pókhálósgombák és még sok más nemzetség fajai, amelyekkel gyakran találkoznak az erdőt járó emberek.

A Dr. Geml József (ELKH-EKKE Lendület Környezeti Mikrobiom Kutatócsoport, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) és Sulyok József (Élővilágvédelmi Csoport, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) által vezetett kutatás keretében, a Bükk-hegységben található erdőtársulásokból mintavételezett talajokból nyert DNS-adatok hazánkban példátlanul gazdag információt nyújtanak az erdei gombák sokféleségére, előfordulására és élőhely-preferenciáira vonatkozóan. A Bükk, geológiai és domborzati változatosságának köszönhetően, kiemelten magas biológiai diverzitással rendelkezik. A Frontiers in Microbiology szaklapban közölt, mindenki számára hozzáférhető tanulmány 58 ektomikorrhizás gombanemzetségbe tartozó 602 gombafaj 1463 genotípusának rendszertani besorolását és elterjedését teszi közzé a 11 erdőtársulást reprezentáló 62 mintavételi helyről származó talajminták alapján. A kutatók szerint a Bükkben ennél is több ektomikorrhizás gombafaj fordulhat elő, mivel a talajmintázás során elsősorban a gyakoribb fajokról kapnak adatokat. Ennek ellenére néhány ritka, védett faj is előkerült, mint pl. a pikkelyes tinóru.

Mivel még a gyakori fajok esetén is hiányosak az ökológiai ismereteink, a kutatás számos új eredményt közöl az egyes gombafajok előfordulásáról a különböző erdőtársulásokban. Sőt, a mért talaj- és környezeti paraméterek alapján, a kutatómunka eddig nem ismert összefüggéseket fedett fel a talaj és domborzati adottságok (pl. talaj kémhatása, tápanyag- és nedvességtartalma, valamint a lejtő kitettsége) és az egyes gombacsoportok fajgazdagsága és előfordulása között a bükki erdőkben. Ezen ismeretek segítenek abban, hogy a növénytársulásokhoz hasonlóan, a gombatársulásokat is jellemezhessük egy adott élőhelyen.

Összességében, az eredmények azt sugallják, hogy az erdei gombák érzékenyen reagálnak a helyi környezeti viszonyokra, ami lehetőséget kínál az élőhelyek természetes állapotának felmérésére és időszakos értékelésére. A közeljövőben a kutatók a rendelkezésre álló DNS-adatokból számos más, az erdei ökoszitémák számára ugyancsak fontos ökológiai csoportra, pl. növénypatogén, farontó és avarbontó gombákra vonatkozóan közölnek még tudományos ismereteket.


Szerző: Dr. Geml József, ELKH-EKKE Lendület Környezeti Mikrobiom Kutatócsoport, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom