Szépség és szörnyeteg: a kivadult kaktuszok 2023.08.07. 12:31

Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók.

Lehet sokan nem is gondolnák, de bizony már Magyarországon is léteznek a kaktuszoknak kivadult állományai, amik nyomon követésével és felszámolásával egyre többet kell, hogy foglalkozzunk, és egyre többször kell, hogy szót ejtsünk.

Tévhit, hogy a kaktuszok csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amik hosszú, hideg időszakokat is túlélnek, akár -20°C-on is! Magyarország egyre több pontján (pl. Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység) találunk már olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket. Mivel egy viszonylag újonnan megjelenő problémakörről van szó, nagyon fontos hogy ismerjük a kivadulások helyeit, és hogy tájékoztassuk a lakosságot arról, hogy ne ültessék ki ezt a növényt a száraz gyepekbe!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe is érintett

Hazánkban a kaktuszok terjedésének leginkább a nyílt homokpusztagyepek és sziklagyepek kedveznek. Igazgatóságunk működési területén már a Mátrában is megjelentek. Áprilisban adtunk hírt róla, hogy kollégáink Heves megyében, Gyöngyöspata külterületén számoltak fel egy viszonylag nagyobb kiterjedésű medvetalp kaktusz (Opuntia sp.) állományt.

Igazgatóságunk Nógrádi Tájegységénél is ismert volt két terület, ahol valószínűleg kiültetés következtében jelentek meg a kaktuszok, Cered és Nemti mellett, Nógrád vármegyében. Cereden a közút melletti homokkő oldalon találtuk meg őket. Ezt a két kis állományt sikerült nyár elején fölszámolnunk, köszönjük ebben (is) az illetékes természetvédelmi őrök aktív segítségét. Ezen nógrádi kaktuszok meghatározásában dr. Kelemen András volt a segítségünkre, aki a Kiskunságban invazívan terjedő kaktuszokkal – medvetalpkaktuszok (Opuntia spp.), kötélkaktuszok (Cylinropuntia spp.) – foglalkozik évek óta. Mind a három helyen heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) kivadulása történt a nógrádi és hevesi esetekben egyaránt.

A ceredi katuszok megtalálási helye

Mi a baj a kaktusszal?

Egy faj kivételével ezek a növények kizárólag Amerikában őshonosak. Nálunk elvadulva az inváziós tulajdonságok negatív hatásait vonják maguk után: nem valók ide, gyorsan szaporodnak, nagy felületeket boríthatnak el, és ezáltal veszélyeztetik az őshonos élővilágot. A mediterrán országok sziklagyepjeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak és a tengert csodálni szándékozó emberek is kiszorultak róluk.

Mit tehetünk?

  • A védekezéshez leginkább a megelőzéssel járulhatunk hozzá.
  • Ne ültessünk kaktuszokat semmilyen célból a természetes környezetbe!
  • Ügyeljünk a növényi hulladékra is, amennyiben kaktusz kerül közé!
  • Mielőtt kidobnák a kukába/közösségi komposztálóba/otthoni komposztálóba a növényt, hagyjuk a napon minimum hetekre száradni, és amikor már teljesen barnára száradt és csörögve törik, csak akkor dobjuk ki.
  • Se a terméseket, se a "leveleket" (nóduszokat) ne dobáljuk el zölden, mert a kaktusz vegetatívan (a "levelekről") és magról is jól szaporodik.

Legyen Ön is aktív természetvédő!

Tisztelettel kérünk mindenkit, aki kivadult kaktuszokkal találkozik, hogy az információt juttassa el az illetékes nemzetipark-igazgatóság titkárságára (a mi esetünkben: titkarsag@bnpi.hu), vagy csatlakozzon a közösségi oldalon (Facebook) a „Kaktuszok a természetben” nevű csoporthoz, ahol megosztja az információt! Az észlelés rögzítéséhez szükséges a kaktuszról készült fotó és a helyszín pontos (lehetőleg koordinátákkal történő) megadása.

Köszönjük, ha tájékozottságukkal – illetve a kivadult kaktuszok észlelésének megosztásával – segítik az inváziós fajokkal foglalkozó munkatársak munkáját, valamint a természet védelmét!


KAPCSOLÓDÓ:

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom