Az Upponyi-hegység (Lázbérci Tájvédelmi Körzet) pannon erdei élőhelyeinek fejlesztésére, az élőhelyek ökológiai állapotának javítására, valamint új élőhelyek létrehozására nyert el 200 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). A projekt részét képezi a degradált, inváziós növényfajokkal fertőzött pannon erdei élőhelyek, és a hozzájuk kötődő közösségi jelentőségű, védett, illetve fokozottan védett fajok természetvédelmi helyzetének, szaporodási lehetőségeinek javítása.
– Ez a projekt egy erdős projekt, a tervezett beavatkozások nagyrészt erdőket érintenek – vázolta fel köszöntőjében Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Bánhorvátiban december 12-én tartott nyitórendezvényen, amelyen részt vettek az Északerdő és Egererdő Erdészeti Zrt. munkatársai is.
Az igazgató rátért a klímaváltozás okozta problémákra, így az átlaghőmérséklet és a száraz időszakok tartamának növekedésére, valamint a csapadékeloszlás csökkenésére.
– Az előrejelzések sem túl biztatók, egyre gyakoribb és hosszabb aszályokkal kell számolni, ezáltal romlik a klimatikus vízmérleg, a felszín alatti vízkészletek csökkennek, az ökoszisztémák károsodnak. A természetvédelem és az erdészetek közös feladata, hogy választ adjunk ezekre a felmerülő kérdésekre, feladatokra – emelte ki Rónai Kálmánné, hozzátéve, hogy a BNPI ebben az uniós pályázati ciklusban nagy figyelmet tud szentelni az erdőkre, a Mátrában és Nógrádban is indulhat projekt. A Tarna-Lázbérc pedig most különleges figyelmet kap, hiszen ezen a projekten túl a vizes élőhelyekre is tudnak fókuszálni.
– Megvan a cél, megvan az irány, és nagyon fontos az együttműködés – zárta az igazgató.
Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára elmondta: a hazai tíz nemzetipark-igazgatóság az idén kezdődött KEHOP Plusz Programban hatvan egyedi beruházást hajthat végre, mintegy 42 milliárd forint értékben.
– Nagyon sokféle projekt indul, a beruházások közel 2/3-a élőhely-rekonstrukció, hiszen a jó természetességi állapot fenntartása sok-sok forrást igényel. A projektek másik nagy hányada az állattartó telepek infrastrukturális fejlesztését foglalja magában, a harmadik nagy szelet az aktív kikapcsolódási lehetőségek, az ökoturizmus támogatása, de őrszolgálati irodák is kapnak segítséget ebben a pályázati ciklusban – részletezte az államtitkár, aki a BNPI aktuális projektjével kapcsolatban kifejtette: erdeink nagyon jelentős élőhelyek, hazánk 21%-a erdősült terület, a természetvédelem számára azonban az erdők természetességi állapota a lényeges, amit javítani szükséges. A magyar erdők 60%-a 40 évnél fiatalabb, tehát van dolgunk bőven, és ez a projekt is ezen kíván pozitív irányba változtatni az inváziós irtással, a fafajcserékkel, vadvédő kerítés építésével és az illegális hulladék-felszámolással.
– Fontos, hogy nemcsak a társágazatokkal, de a helyiekkel is együtt kell működnünk. Lehet bármilyen szakmailag helyes elképzelésünk, ez csak a helyiek támogatásával működhet hosszú távon – emelte ki Rácz András.
– Nagy öröm, hogy itt a falumban, Bánhorvátiban rendezik meg a nyitóprogramját egy Tarna-Lázbércet érintő projektnek – mondta Demeter Zoltán, a térség országgyűlési képviselője.
– A természetvédelem egy nagyon fontos dologra irányítja a figyelmet: ez a közös felelősségvállalás. Felmerül a kérdés: valóban odafigyelünk-e arra, milyen világot hagyunk magunk után? Ez a vidék az otthonunk része, és ez az érték nem marad meg magától. Sok-sok tényező veszélyezteti azt, hogy ezek megmaradjanak. A természetvédelem nem egy magányos munka, fontos, hogy mi helyiek is együttműködjünk ezen a területen. A természetvédelem tisztelet azok iránt, akik előttünk jártak, és tisztelet azok iránt, akik utánunk jönnek. Ez, ami erősíti gyökereinket, saját identitásunkat – fejtette ki a képviselő.
A nyitórendezvény kettős ünnep is volt, hiszen egy héttel később, pontosan december 19-én lesz 50 éve annak, hogy megalakult a Lázbérci Tájvédelmi Körzet. Bartha Csaba, a terület csoportvezetője elevenítette fel, hogy a Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975-ben hozták létre az Upponyi-hegység életközösségeinek és az újonnan kialakított Lázbérci-víztározó védelme érdekében. A 9/1975. számú Országos Természetvédelmi Hivatal határozatban a védetté nyilvánítás céljaként: a víztározó vízminőségének védelmét; az Upponyi-hegység tájképi értékeinek védelmét; a geológiai értékek és növénytani ritkaságok megőrzését; a védett madárvilág – elsősorban a ragadozó madarak – fészkelésének biztosítását; a természeti értékek bemutatását, a közművelődés szolgálatát; a szabadidő kulturált felhasználásának segítését és környezetünk védelmének mintaterületként való szolgálatát jelölték meg.
Magyar Ádám, a Pályázatkezelési Osztály osztályvezetője és Baráth Zoltán Zsolt természetvédelmi őr a későbbiekben részletezték a „Pannon erdei élőhelyek megőrzése, természeti állapotának javítása, inváziós növények elterjedésének visszaszorítása a Lázbérci Tájvédelmi Körzet védett és Natura 2000 erdőterületein KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00035” címet viselő projektet, amely 2028-ig tart.
A projektben a pannon erdei élőhelyek – klimatikus anomáliákra, valamint nem megfelelő gazdálkodásmódokra visszavezethető – állapotromlásából és fogyatkozásából eredő természetvédelmi problémákat kezelik, a projekt-tevékenységek által érintett területek természeti állapotát javítják, az inváziós növények (pl. a fehér akác) elterjedését szorítják vissza, ami hosszabb távon is hozzájárulhat a ma még változatos életközösségek fennmaradásához.
Kiemelt cél a degradált, inváziós növényfajokkal fertőzött pannon erdei élőhelyek és a hozzájuk kötődő közösségi jelentőségű, védett, illetve fokozottan védett fajok természetvédelmi helyzetének, szaporodási lehetőségeinek javítása az Upponyi-hegységben (Lázbérci Tájvédelmi Körzet). A fejlesztés a Mátrai és Tarna-Lázbérci Tájegység területén található országos jelentőségű védett és/vagy Natura 2000 területeket ugyancsak érinti. A célzott közösségi élőhelyek a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik, sík- és dombvidéki kaszálórétek, pannon gyertyános-tölgyesek, pannon cseres-tölgyesek és pannon molyhos tölgyesek.
A projekt keretében tervezett tevékenységek és az általuk elérni kívánt közvetlen műszaki, illetve szakmai-természetvédelmi eredmények rövid összefoglalása:
– A pályázatunkban tervezett tevékenységekkel tehát a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben az inváziós fajokkal, elsősorban fehér akáccal fertőzött erdei élőhelyek, továbbá azok szegélyének és a hozzájuk kapcsolódó gyepek állapotromlásából eredő természetvédelmi problémákat szeretnénk kezelni, a projekt-tevékenységek által érintett területek erdőszerkezet és állomány viszonyait javítani, ami hosszabb távon is hozzájárulhat a ma még változatos életközösségek fennmaradásához – zárta összefoglalóját Baráth Zoltán Zsolt természetvédelmi őr.
A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek a Lázbérci-víztározónál mint érintett projekthelyszínen, amely során a BNPI szakemberei a fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről további tájékoztatást adtak.
Fotók: Kozma Attila
