Nem csak a Télapó szorulhat a kéménybe... 2022.09.17. 20:01

A hideg idő közeledtével lassan-lassan a fűtési időszak is kezdetét veszi, ám mielőtt jó meleget csinálnánk, több szempontból is érdemes fűtési rendszerünket átnézni. Ugyanis olykor-olykor előfordul, hogy a kéményünkben, kazánunkban nem várt vendéggel találkozunk.

Így járt ez a kis fickó is, aki egészen a kémény aljáig tornázta magát és csak a kazán takarítása során került elő. Meglehetősen kormosan, rossz állapotban, a füstelvezető csöveken üldögélve várta jobb sorsát, ami sajnos a végén, a mentés és ellátás ellenére sem jött el számára, rövid időn belül elpusztult.

Kazánból szabadult kuvik (Athene noctua). (Fotó: Soós Gábor)

A probléma tehát igen súlyos is lehet, hiszen egy ilyen mutatványt sajnos nem mindig élnek túl a bajba jutott állatok a kéménybe zuhanás, vagy az abban történő mozgás során szerzett sérülések miatt. Nem beszélve továbbá a belélegzett korom hatásairól, a szomjan halásról és persze a tűzhalálról.

A kuvikok mellett a kéményekben előfordulhatnak vörös mókusok (Sciurus vulgaris), pelék, denevérek és méhek, darazsak is, sőt vannak madárfajok, amik előszeretettel költenek bennük, mint például a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) vagy a csóka (Corvus monedula). Érdekesség, hogy Észak-Amerikában olyan régóta használja egy sarlósfecskefaj a kéményeket költésre, hogy az államokban chimney swift (Chaetura pelagica), azaz magyarra lefordítva „kémény sarlósfecske” néven tartják számon.

A csóka és a vörös mókus is előfordulhat a kéményben. (Forrás: www. gobertpartners.com, www.ezermester.hu)

A chimney swift („kémény sarlósfecske”) nyálának segítségével tapasztja növényi anyagokból álló

fészkét a kémény belső falára. (Forrás: www.nwf.org)

Amellett azonban, hogy a kéménybe szorult állatok zajongása igen bosszantó, vagy ijesztő lehet egyesek számára, egyéb emberi egészségre ártalmas hatásai is lehetnek egy-egy ilyen esetnek. Ugyanis, ha az állat az égéstermék-elvezető rendszerbe szorulva észrevétlenül pusztul el, és a rendszert nem ellenőrzik a tüzelés előtt, akkor még a füstgáz visszaáramlására is jó esélyünk van, ami pedig szén-monoxid mérgezéssel járhat. Emellett a jelenség persze tűzveszélyes is.

A beszorult, élő állatok és sajnos a tetemek eltávolítása igen költséges lehet, amennyiben komolyabb bontási munkálatokra van szükség. Nem eltávolításuk viszont akár végzetes is, ezért javasoljuk minden fűtési szezon kezdetén elvégezni a kazánok és kémények ellenőrzését.

A megelőzés azonban ebben az esetben is a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb megoldás, így például egy egyszerű kéménysapkával, szikrafogóval vagy huzatfokozó felszerelésével, illetve azoknak a hézagoknak a megszüntetésével, ahol például a denevérek is beférhetnek, kiküszöbölhető a probléma. Figyelem! Az állatok életének kioltására alkalmas megoldásokat (mint például galambtüske) senkinek sem ajánljuk, ráadásul a természetvédelmi törvény értelmében használatuk jogszabályba ütközik, hiszen védett állatfaj elpusztítására is alkalmasak.

A különböző berendezések az állatok kéménybe jutásának megakadályozásában is segítenek. (Forrás: www.ezermester.hu, www.kemeny-kandallo.hu, www.ventilatorom.hu,)

Továbbá kérjük, hogy a kéménybe szorult élőlények védelme érdekében mindenképpen szakembert – így például a területileg illetékes természetvédelmi őrt vagy civil madár- és állatmentő szervezetet – értesítsenek, akik az állatok épségét is figyelembe véve gondoskodnak azok kiszabadításáról, ellátásáról és elszállításáról. De mellettük természetesen jöhet a kéményseprő is, hiszen szerencsét hoz, ami egy ilyen mentési folyamatnál nem árt.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom