Ma van a Föld napja 2020.04.22. 08:28

A nap, amikor a Bolygónké a főszerep!

Kék Bolygón való fennmaradásunk alapja, bár közhelynek hangzik - de néha a közhelyeknek is igazuk lehet - nem más, mint a természetes élővilág változatosságának, sokszínűségének megőrzése.

Gondoljunk csak bele, hogy a Földünkön jelenleg az utolsó eljegesedés utáni időszakok, de még inkább az elmúlt 100-150 év alatt csak a gerinces állatfajok 58%-a már kipusztult, ugyanakkor a bolygónk mintegy 7,6 milliárd lakója becslések szerint 38 milliárd háziállatot tart a vadonélők rovására. Ez pedig csak egy adat a biodiverzitás csökkenésének fekete krónikájában.

Oldalakat lehetne összeírni a természetes élőhelyek elképesztő mértékű zsugorodásáról, a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményeiről, a városok világszintű terjeszkedéséről, az élővizeink (benne a tengereink, óceánjaink) elszennyezéséről, az illegális állatkereskedelem fekete gazdaságáról, erdőtüzek millió hektáros pusztításáról és a szándékos természetkárosítások végtelen soráról. Sajnos úgy viselkedünk ezen a törékeny, sérülékeny bolygón, mint elefánt a meisseni porcelánok mintaboltjában. S e sorokat olvasva az ember könnyen elkeseredik, apatikussá válik.

Azonban az idén ötven éve, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista által útjára bocsátott kezdeményezés - ami a Föld Napja elnevezést kapta, - pont arról szól, hogy nem kell a kormányzatokra, világpolitikára vagy egyéb döntéshozókra várni a tekintetben, hogy a fent vázolt negatív folyamatok irányt váltsanak. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szellemében bármelyikünk a szűkebb környezetében is sokat tud tenni azért, hogy természeti értékeink megmaradhassanak.

„Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet - az idei lesz az első digitális, önszerveződő, közösségépítő Föld napja! Tegyünk végre, kezdjük ma!” -fogalmaz a Föld Napja idei jelszava. Szűkebb pátriánkon belül, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a lokális biológiai sokféleség megőrzése érdekében arra buzdít, hogy ezen a héten a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt nagy veszélybe került beporzók védelmébe kapcsolódjunk be. A Fenntarthatósági Témahét keretében online és izgalmas, gondolkodást serkentő feladatokkal várjuk a szellemi természetismereti kalandra kész ifjakat és ifjú gondolkodású felnőtteket egyaránt. A környezeti neveléssel foglalkozó kollégáink által összeállított tematikus feladatokban többek között a hulladékcsökkentéssel, a komposztálással, a természetbarát kertészkedéssel, és nem utolsó sorban ezen a héten a beporzók szerepével ismerkedhetnek az érdeklődők. Nem túlzás azt állítani, hogy a beporzók védelme létkérdés, hiszen a zárvatermő növények 87,5%-a, azaz több mint 300.000 növényfaj igényli az állati beporzást! S játszva tanul az ember, így az ekképp megszerzett elméleti tudásunkat egyből át is ültethetjük a mindennapokba. Kik azok a szabóméhek? Miben hasonlít a kacsafarkú szender a trópusok repülő ékszereihez, a kolibrikhez? Mi fán terem a „darázs-garázs”? Ezen tudás birtokában egy igazi beporzó paradicsomot varázsolhatunk kiskertünkbe, erkélyünkre s láss csodát, a beporzók, azaz a pollinátorok általi jutalom sem marad el, sokkal több gyümölcsünk, zöldségünk terem kiskertünkben, a környékünkön.

Ahogy a Kis herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry fogalmazott: „Milyen kevés zajt csapnak az igazi csodák! Milyen egyszerűek a lényeges események!”

Ennek szellemében kívánunk „jó méhészkedést”, beporzókban gazdag áprilist és bizakodást, hogy Kék Bolygónk természeti csodái utódainkat is el tudják majd varázsolni és el tudják tartani. Tegyünk érte, értük!

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom