Ma van a Föld napja 2020.04.22. 08:28

A nap, amikor a Bolygónké a főszerep!

Kék Bolygón való fennmaradásunk alapja, bár közhelynek hangzik - de néha a közhelyeknek is igazuk lehet - nem más, mint a természetes élővilág változatosságának, sokszínűségének megőrzése.

Gondoljunk csak bele, hogy a Földünkön jelenleg az utolsó eljegesedés utáni időszakok, de még inkább az elmúlt 100-150 év alatt csak a gerinces állatfajok 58%-a már kipusztult, ugyanakkor a bolygónk mintegy 7,6 milliárd lakója becslések szerint 38 milliárd háziállatot tart a vadonélők rovására. Ez pedig csak egy adat a biodiverzitás csökkenésének fekete krónikájában.

Oldalakat lehetne összeírni a természetes élőhelyek elképesztő mértékű zsugorodásáról, a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményeiről, a városok világszintű terjeszkedéséről, az élővizeink (benne a tengereink, óceánjaink) elszennyezéséről, az illegális állatkereskedelem fekete gazdaságáról, erdőtüzek millió hektáros pusztításáról és a szándékos természetkárosítások végtelen soráról. Sajnos úgy viselkedünk ezen a törékeny, sérülékeny bolygón, mint elefánt a meisseni porcelánok mintaboltjában. S e sorokat olvasva az ember könnyen elkeseredik, apatikussá válik.

Azonban az idén ötven éve, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista által útjára bocsátott kezdeményezés - ami a Föld Napja elnevezést kapta, - pont arról szól, hogy nem kell a kormányzatokra, világpolitikára vagy egyéb döntéshozókra várni a tekintetben, hogy a fent vázolt negatív folyamatok irányt váltsanak. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szellemében bármelyikünk a szűkebb környezetében is sokat tud tenni azért, hogy természeti értékeink megmaradhassanak.

„Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet - az idei lesz az első digitális, önszerveződő, közösségépítő Föld napja! Tegyünk végre, kezdjük ma!” -fogalmaz a Föld Napja idei jelszava. Szűkebb pátriánkon belül, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a lokális biológiai sokféleség megőrzése érdekében arra buzdít, hogy ezen a héten a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt nagy veszélybe került beporzók védelmébe kapcsolódjunk be. A Fenntarthatósági Témahét keretében online és izgalmas, gondolkodást serkentő feladatokkal várjuk a szellemi természetismereti kalandra kész ifjakat és ifjú gondolkodású felnőtteket egyaránt. A környezeti neveléssel foglalkozó kollégáink által összeállított tematikus feladatokban többek között a hulladékcsökkentéssel, a komposztálással, a természetbarát kertészkedéssel, és nem utolsó sorban ezen a héten a beporzók szerepével ismerkedhetnek az érdeklődők. Nem túlzás azt állítani, hogy a beporzók védelme létkérdés, hiszen a zárvatermő növények 87,5%-a, azaz több mint 300.000 növényfaj igényli az állati beporzást! S játszva tanul az ember, így az ekképp megszerzett elméleti tudásunkat egyből át is ültethetjük a mindennapokba. Kik azok a szabóméhek? Miben hasonlít a kacsafarkú szender a trópusok repülő ékszereihez, a kolibrikhez? Mi fán terem a „darázs-garázs”? Ezen tudás birtokában egy igazi beporzó paradicsomot varázsolhatunk kiskertünkbe, erkélyünkre s láss csodát, a beporzók, azaz a pollinátorok általi jutalom sem marad el, sokkal több gyümölcsünk, zöldségünk terem kiskertünkben, a környékünkön.

Ahogy a Kis herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry fogalmazott: „Milyen kevés zajt csapnak az igazi csodák! Milyen egyszerűek a lényeges események!”

Ennek szellemében kívánunk „jó méhészkedést”, beporzókban gazdag áprilist és bizakodást, hogy Kék Bolygónk természeti csodái utódainkat is el tudják majd varázsolni és el tudják tartani. Tegyünk érte, értük!

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom