Ma van a Föld napja 2020.04.22. 08:28

A nap, amikor a Bolygónké a főszerep!

Kék Bolygón való fennmaradásunk alapja, bár közhelynek hangzik - de néha a közhelyeknek is igazuk lehet - nem más, mint a természetes élővilág változatosságának, sokszínűségének megőrzése.

Gondoljunk csak bele, hogy a Földünkön jelenleg az utolsó eljegesedés utáni időszakok, de még inkább az elmúlt 100-150 év alatt csak a gerinces állatfajok 58%-a már kipusztult, ugyanakkor a bolygónk mintegy 7,6 milliárd lakója becslések szerint 38 milliárd háziállatot tart a vadonélők rovására. Ez pedig csak egy adat a biodiverzitás csökkenésének fekete krónikájában.

Oldalakat lehetne összeírni a természetes élőhelyek elképesztő mértékű zsugorodásáról, a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményeiről, a városok világszintű terjeszkedéséről, az élővizeink (benne a tengereink, óceánjaink) elszennyezéséről, az illegális állatkereskedelem fekete gazdaságáról, erdőtüzek millió hektáros pusztításáról és a szándékos természetkárosítások végtelen soráról. Sajnos úgy viselkedünk ezen a törékeny, sérülékeny bolygón, mint elefánt a meisseni porcelánok mintaboltjában. S e sorokat olvasva az ember könnyen elkeseredik, apatikussá válik.

Azonban az idén ötven éve, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista által útjára bocsátott kezdeményezés - ami a Föld Napja elnevezést kapta, - pont arról szól, hogy nem kell a kormányzatokra, világpolitikára vagy egyéb döntéshozókra várni a tekintetben, hogy a fent vázolt negatív folyamatok irányt váltsanak. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szellemében bármelyikünk a szűkebb környezetében is sokat tud tenni azért, hogy természeti értékeink megmaradhassanak.

„Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet - az idei lesz az első digitális, önszerveződő, közösségépítő Föld napja! Tegyünk végre, kezdjük ma!” -fogalmaz a Föld Napja idei jelszava. Szűkebb pátriánkon belül, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a lokális biológiai sokféleség megőrzése érdekében arra buzdít, hogy ezen a héten a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt nagy veszélybe került beporzók védelmébe kapcsolódjunk be. A Fenntarthatósági Témahét keretében online és izgalmas, gondolkodást serkentő feladatokkal várjuk a szellemi természetismereti kalandra kész ifjakat és ifjú gondolkodású felnőtteket egyaránt. A környezeti neveléssel foglalkozó kollégáink által összeállított tematikus feladatokban többek között a hulladékcsökkentéssel, a komposztálással, a természetbarát kertészkedéssel, és nem utolsó sorban ezen a héten a beporzók szerepével ismerkedhetnek az érdeklődők. Nem túlzás azt állítani, hogy a beporzók védelme létkérdés, hiszen a zárvatermő növények 87,5%-a, azaz több mint 300.000 növényfaj igényli az állati beporzást! S játszva tanul az ember, így az ekképp megszerzett elméleti tudásunkat egyből át is ültethetjük a mindennapokba. Kik azok a szabóméhek? Miben hasonlít a kacsafarkú szender a trópusok repülő ékszereihez, a kolibrikhez? Mi fán terem a „darázs-garázs”? Ezen tudás birtokában egy igazi beporzó paradicsomot varázsolhatunk kiskertünkbe, erkélyünkre s láss csodát, a beporzók, azaz a pollinátorok általi jutalom sem marad el, sokkal több gyümölcsünk, zöldségünk terem kiskertünkben, a környékünkön.

Ahogy a Kis herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry fogalmazott: „Milyen kevés zajt csapnak az igazi csodák! Milyen egyszerűek a lényeges események!”

Ennek szellemében kívánunk „jó méhészkedést”, beporzókban gazdag áprilist és bizakodást, hogy Kék Bolygónk természeti csodái utódainkat is el tudják majd varázsolni és el tudják tartani. Tegyünk érte, értük!

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom