Leucisztikus csicsörke észlelés 2020.04.01. 14:23


Egy ritka, leucisztikus csicsörkét sikerült lencsevégre kapni Szilvásváradon.

A leucisztikus (festékhiányos) példány meglehetősen ritka. A madár fajtestvéreivel mozgott magabiztosan a csapat egyenrangú tagjaként.

Fotó: Bartháné Jarábik Tünde

A csicsörke (Serinus serinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Az egyik legkisebb madár az európai pintyek között 11-12 centiméteres testével, rövid tollazatával, vastag nyakacskájával, kis csőrével, erősen csíkozott alsó résszel. A hímek citromsárga színű fejrésze összetéveszthetetlen, míg a nőstények és a nem kifejlett egyedek sokkal kevésbé sárgák, kivéve talán a farrészüket.

A csíztől (Carduelis spinus) tompább, kúposabb csőrével, élénkebb sárga farkcsíkjával különbözik. Farka szélén nincsen sárga sáv, ill. feje és álla sohasem fekete. Csicsergő, sokszor nászrepülésben előadott énekéhez jól illik a neve. Hívása a tengelicéhez (Carduelis carduelis) hasonló. Röphangja rövid, pergő „tirri-lit”. A csicsörke eredeti areáját Észak-Afrika jelentette (főként az Atlasz-hegység vidéke), innét indult el északi, északkeleti irányú terjeszkedése a 19. századtól. Jelenlegi elterjedésének területét az eredeti észak-afrikai élőhelyén (Algéria, Tunézia) kívül Dél-Európa, Nyugat-Európa (a Brit-szigetek kivételével), valamint Közép-Európa jelenti. Magyarországon a 19. század elején jelent meg, hazánk madárvilágában mediterrán elemnek számít; az első hazai fészkelés pontos ideje nem ismert. A Balaton-felvidék mandulaligeteiben, levendulásaiban, ligetes erdők szélein, facsoportokban, kertekben, városi parkokban, külvárosokban, ill. olyan parkokban és kertekben költ, ahol van bozótos, cserjés rész. Magyarországi legmagasabb fészkelése a Bükk-hegységből ismert (kb. 600m tszfm.). Többnyire vonuló faj, amely kora tavasszal érkezik hazánkba, és október végén vonul el. Telelőhelyei Dél-Európában és Észak-Afrikában ismertek. A telelőhelyen a hím télen is énekel. Ősszel vegyes pintycsapatokkal kóborolnak példányai, de a csekély számú áttelelő példány általában önállóan mozog. 10-14 millió költőpár található Európa-szerte, kivéve az északnyugati területeket. Magyarországon 50-100 ezer párra becsülik a költőállományt.


Fotó: Magyar Madártani Egyesület

Bízzunk benne, hogy a látott példány együtt marad a többiekkel – s majd visszajön velük.

Szöveg forrása: Wikipédia

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom