Legeltetés Szent Mihály-napja után – mire kell figyelni téli legeltetés esetén 2022.12.01. 15:59

Napjainkban a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik a melegedő éghajlat következtében, így egyre fontosabb, hogy a gazdálkodók is megfelelően tájékozottak legyenek a témával kapcsolatban. A téli legeltetést kellő körültekintéssel és odafigyeléssel lehet csak végezni, viszont ha minden követelmény teljesül, nemcsak a gyep, hanem a gazda és az állat is jól jár.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt (LIFE17 IPE/HU/000018) célja a hazai gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A projekt részeként a résztvevő partnerek széles körű ismeretterjesztési tevékenységeket is folytatnak. Ennek okán igazgatóságunk a gyepterületek kezelésének egyes témáit – ideértve a gyepek kezelését, valamint a gyepek fontosabb veszélyeztető tényezőinek a bemutatását és az egyes gyepekhez köthető fajok védelmének aktualitásait is – egy honlaphír sorozatban kívánja ismertetni. Jelen írásban a cikksorozat következő részeként, a téli legeltetésről szeretnénk bővebben információt átadni.

Fontos tudni, hogy a védett természeti területeken történő legeltetés egész évben engedélyköteles. A Natura 2000 területeken pedig, a téli legeltetéshez a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz tartozó, természetvédelmi hatóság előzetes, írásbeli engedélye szükséges. Téli legeltetésnek az október 31. és április 23. közötti legeltetés minősül. Fontos, hogy a kérelem benyújtása után, a tevékenység csak az engedélyezési eljárás lefolytatásaként meghozott engedély határozat jogerőre emelkedése után kezdhető meg, a benne foglaltak betartása mellett! A jogszabály helyes alkalmazásához elengedhetetlen ismerni, hogy a tervezett tevékenységgel érintett gyepterület országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület része, vagy mindkettő. Ezek az információk megtalálhatóak az ingatlan tulajdoni lapján, az „I. RÉSZ”-ben a jogi jellegek felsorolásában. Valamint segítséget nyújt még az OKIR honlapján található térképi adatbázis is. A kérelem benyújtásával kapcsolatos további részletes információk ITT találhatóak.

A gyepterületek hasznosítása során fontos, hogy mindennemű tevékenységet a gyepterület károsítása nélkül, élővilágának legkisebb zavarásával, körültekintően és hulladékmentesen végezzünk. Fotó: Kozma Attila

Napjainkban az éghajlatváltozás eredményeképp, a korábban rendszerint április végétől szeptember végéig tartó legeltetési időszak egyre inkább kitolódik a téli időszakra. Emellett az is megfigyelhető a klímaváltozás következtében – különösen a síkvidéki gyepek esetében – hogy a nyári legeltetési időszak, a gyepek korai kiégése miatt, lerövidül. Éppen ezért már egyáltalán nem ritka, hogy vannak gazdák, akik novemberben, decemberben, vagy akár januárban is kihajtják állataikat a gyepekre. Azonban fontos odafigyelni arra, hogy ne legyenek kint az állatok egész évben a legelőn, még abban az esetben sem, ha az időjárás ezt lehetővé tenné. Ugyanis a növényzetnek mindenképpen szüksége van a regenerálódásra. Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy sokan azokat a területeket legeltetik a téli időszakban, amelyeket az év más időszakában nem kezelnek. Természetvédelmi szempontból ez előnyös, hiszen megtisztul a gyep az avas fűtől, a gazdák számára pedig fontos, hogy év közben ennyivel is kevesebb takarmányt kell bekészíteniük télre. A kaszálás után az őszi, vagy akár a kora téli időszakban a sarjú legeltetése is kedvező lehet, ugyanis az állatok tiprása, rágása ellensúlyozza a gépi kaszálás homogenizáló hatását.A legelő állatok trágyája pedig fontos a gyepek tápanyag-utánpótlása szempontjából.

A téli legeltetés esetében érdemes szót ejteni a túllegeltetésről is, ugyanis túllegeltetést nemcsak túl sok legelő állat okozhat, hanem a legeltetési periódusok figyelmen kívül hagyása is. Ha túl korán kezdenek legeltetni, vagy túl sokáig hagyják kint az állatokat, vagy rosszabb esetben egész évben ott tartják, akkor ezek mind-mind hozzájárulnak azokhoz a folyamatokhoz, amelyek károsak és veszélyesek a gyepek fenntarthatóságára. Emellett a túllegeltetés a rajta tartott állatállománynak sem kedvez, mert megfelelő mennyiségű táplálék hiányában, kondícióromláshoz vezet. Így a gazdálkodónak saját érdeke is, hogy megfelelő legeltetési sűrűségben, megfelelő pihentetési időszakok betartásával hasznosítsa a területét. A legeltetési periódus hagyományosan tavasz közepétől, ősz közepéig tartott, Szent György naptól (április 24.) Szent Mihály napig (szeptember 29.). Így a gyepet télen pihentették, hogy az regenerálódni tudjon, és jó minőségű maradjon a legelő. Nyilván voltak eltérések, hiszen különböző klímaövekben, vagy magassági övekben többet vagy kevesebbet bír el a vegetáció. De ez az időintervallum mai napig irányadó lehet.

Kárpáti borzderes gulya behajtás előtt. Fotó: Kozma Attila

A téli legeltetés, főleg a nedves talajokon nagymértékű gyepkárosodást okozhat, a rajta járatott jószágok taposásából adódóan. Ennek következtében egyrészt a gyepek így nem tudnak regenerálódni, ezért állateltartó képességük és tápanyagtartalmuk is romlik. Másrészt, jelentős negatív következményt jelent a hegy- és dombvidéki területeken a talajerózió. Ennek során a talaj anyaga lemosódik, csökken a tápanyag- és humusztartalma, romlik a talajszerkezet, ezáltal jelentősen csökken a talaj termőképessége. Hosszú távon gyakorlatilag a talaj felső termőrétege elveszik. Ez aztán visszahat a terület növénytársulásaira is. Mivel a taposás hatására a gyep felszakadozik, növényborítás nélküli foltok alakulnak ki, így gyorsabban gyomosodik és nagyobb eséllyel telepednek meg rajta az inváziós növényfajok is. Az özönnövények ezt követően nagyon gyorsan képesek területet foglalni maguknak. Az inváziós fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre, mert az új, számukra idegen élőhelyekre bekerülve túlsúlyba kerülhetnek a természetes növényvilághoz képest, károkat okozva ezzel az adott terület növény társulásában. Éppen ezért kell megelőzésképpen a felázott talajú területeket kímélni.

Mindemellett fontos szem előtt tartani, hogy bár a téli legeltetéssel takarmányt lehet megtakarítani, viszont a jószágok szempontjából is jóval több figyelmet és munkát igényel, mint a nyári legeltetés. Ilyenkor a környezet sokkal szeszélyesebb és hidegebb, így fokozottabban kell figyelni az állomány kondícióját, mivel ez az az időszak, amikor nem szabad romlania. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a télen legeltetett gyepek következő évi fűhozama csökkenhet a fokozottabb igénybevétel miatt.

Érdemes tudni, hogy a Natura 2000 területeken történő téli legeltetés engedélyezési eljárásába a kormányhivatal bevonja a helyismerettel rendelkező nemzeti park igazgatóságokat is. Ezzel kapcsolatos kérdésekben a területileg illetékes természetvédelmi őreink és a – nem olyan régen felállított – gyepvédelmi tanácsadó szolgálat munkatársai is rendelkezésre állnak, akiktől a gazdák a területükre jellemző természeti értékekről és az ott használható természetbarát gyepgazdálkodási módszerekről is naprakész információkat kaphatnak.

Gál Renáta
Gál Renáta
projekt referens

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom
1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom