Családommal már megszoktuk, hogy februárban a kelleténél korábban apró legyek és különböző darázsfajok bújnak elő a bekészített tűzifa kérge alól, vagy tűzpiros facincérek másznak ki járataikból szobáinkban kóborolva.
Köszönhető mindez kandallónk jótékony melegének.
Az elmúlt napok egyik reggelén azonban egy kékeszöld színű cincért vettünk észre ablakunk üvegén, melyről kiderült, hogy egy pettyes szilcincér (Saperda punctata). Ez a faj ma már elég ritkának számít. Védettséget élvez, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Kizárólag szilfákban, általában azok elhalt vagy beteg törzsében, ágaiban fejlődik. Normális esetben pedig a kifejlett rovarok május-június hónapokban mutatkoznak természetes élőhelyeiken.
Pettyes szilcincér tápnövényén
A mi példányunk a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet északi határának közeléből Kisbárkány községhatárának egyik mezei szil állományából származik, melyet évek óta súlyt a szilfavész.
Szöveg és fotók: Joó Miklós területfelügyelő