Kaktuszok a Mátrában III. – A Cserteri vár felszabadulása 2025.04.14. 13:00

A Pásztó-Hasznos település határában fekvő, Várhegyen található Cserteri (Hasznosi) várat vélhetően emberi betelepítés útján idegenhonos kaktuszok lepték el. Az információ a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BNPI) lakossági bejelentés formájában jutott el, amit ezúton is köszönünk.

Mint ahogy arról korábban hírt adtunk: a területet Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem kutatója mérte fel, mely során négy kaktuszfajt azonosított be:

- Cylindropuntia imbricata,

- Opuntia fragilis,

- Opuntia macrorhiza és

- Opuntia phaeacantha.

Védett érték: sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) a vároldalban. Fotó: Zsupos Vivien

Az értesítést követően igyekeztünk a lehető leghamarabb beszerezni a szükséges – részben hatósági – engedélyeket. Mivel a felmért területek mindegyike magánkézben van, ezért elsődlegesen a tulajdonosok írásbeli hozzájárulására volt szükségünk, majd ezt követően kellett a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának (a továbbiakban: Hatóság) engedélyét megkérnünk, ugyanis a Cserteri vár 1951 óta régészeti-, míg 1958 óta műemlékvédelem alatt áll.

A magas fűben nehezen lehet észrevenni egy-két kaktusz telepet. Opuntia phaeacantha. Fotó: Zsupos Vivien

A Hatóság kiadott hozzájárulásában kötelezte a BNPI-t, hogy a munkálatokat csak régészeti felügyelet mellett végezheti el, mivel a területen korábban nem történt régészeti feltárás, illetve megjelölte a Dornyay Béla Múzeumot (a továbbiakban: Múzeum), mint illetékes szervet.

A kaktuszok elterjedési területe a Hasznosi vár oldalában a kezelés előtt.

A BNPI ennek a kötelezésnek eleget téve megrendelte a Múzeumtól a régészeti felügyeletet a tevékenységhez.

A munkát Szolnoki Tamás, a Dornyay Béla Múzeum régészének felügyelete mellett végeztük. A csapat egy része a kaktuszok kiszedéséről, míg másik része a kaktuszok háti puttonyokban való lehordásáról gondoskodott. Fotó: Urbán László

A kaktuszokat 2025. március 22-én távolítottuk el a területről, amelyben a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. Green Team-je volt segítségünkre. Az önkéntesek fontossága itt is jól megmutatkozik, ugyanis az utánfutónk színültig telt kaktusszal, mintegy 1,575 m3-nyi kaktuszt szedtünk ki a közreműködésükkel!

A Dornyay Béla Múzeum önkéntese fémkeresővel kereste a régészeti leleteket. Körülötte a sziklagyep-sztyepprét mozaik látható. Fotó: Urbán László

A kaktuszok eltávolítása közben a Dornyay Béla Múzeum egyik önkéntese fémkeresővel mérte fel a területet és értékes leletre bukkant: egy 14-15. századi, szív mintás veretet talált, mely feltehetően könyvet vagy övet díszített. A tárgy a Múzeum régészeti gyűjteményébe került.

Szív mintás, 14-15. századi veret. Fotó: Urbán László

Sajnos a munkánk itt még nem ért véget. Az elkövetkezendő években utóellenőrzéseket kell tartanunk, mely során szemrevételeznünk kell a területet, hogy a kiszedett telepek helyén nem sarjadnak-e újra a nem kívánt növények. Amennyiben igen, úgy injektálásos vegyszerezés útján fogjuk azokat kezelni, hogy a terjedésüket megakadályozzuk.

A csapat. Fotó: Urbán László

Hálával tartozunk a Robert Bosch Elektronika Kft. Green Team-jének, hogy szabadidejüket feláldozva, fáradságot nem ismerve tettek egy jó ügy érdekében!

Köszönjük a területek tulajdonosainak, hogy hozzájárultak a munka elvégzéséhez, Szolnoki Tamás régésznek a régészeti felügyelet során nyújtott segítségét, valamint a felmérésben és meghatározásban elévülhetetlen érdemeket szerző Dr. Kelemen Andrásnak az együttműködést!

Kapcsolódó cikkek:

Kaktuszok a Mátrában? Kaktuszok a Mátrában!

Kaktuszok a Mátrában II. – A Cserteri vár ostroma

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom