Ilyen volt Fülek 1918-ban

1

1918 júniusában a Magyarország című lap hasábjain megjelent egy egy élménybeszámoló egy füleki látogatásról, Deréki Antal tollából.

Az élménybeszámolót szó szerint idézzük:

Fülek korabeli képeslapon

"...a Koháryak egykor hires, nevezetes fészke ragadta meg figyelmemet, mely a körülötte emelt újabb épületek utján jóformán közvetlen kapcsolatba jutott a községgel, noha régebben mint Nógrádi vármegye, határának erős őre egészen a községen kívül emelkedett a szédítő magasságú sziklafalakon.

Szilárd, messze terjedő várfalai átövezték az egész községet, ezt bizonyítja az a két, — még elég jó karban lévő — kör alakú őrtorony, amelyeknek egyike a község déli oldalán, másika pedig nyugati oldalán, a község házai közé ékelve, granáriumnak használt.

A község nyugati oldalának egyik utcájára nyílik a lejtős főbejáró, meglehetősen jó állapotban lévő, íves nagykapuja, amelyhez mélyen a sziklafalba alapozva, a négy emeletre tagolt, ferde négyszögben épült magas őrtorony támaszkodik. Innen egy kis előtérre jutunk, ahonnan ismét kapu nyílik az alsóvárba, melyből meglehetős meredek utón a harmadik kapuhoz jutunk s annak mostoha állapotban levő tornyán keresztül haladva, a vár felső udvarába érünk. Ebben az udvarban, keleti irányban széles, mély nyílásra bukkanunk. Ez a vár kútja volt, de most már felső, kerek nyílását sűrű bozót és cserje fedi. A felső várban szilárdan áll még a középső, félgömbölyű főtorony, amelyhez a teljesen lerombolt kisebb tornyok, viharvert falai támaszkodnak.

A vár egy 1909-es képeslapon

A vár északi oldala felől, a távolban tisztán látható még Vöröskő, amely állítólag földalatti alagúttal összeköttetésben állott a régi füleki várral. A vár legfelső fokán, lapos sziklafalba vésve, de teljesen elmosódva a következő két felirat olvasható:

«Hec comes adl. Franciscus Koháry,
- - via Sobol... Comitell... Antónia Koháry»

és «Serenissimo Caesareo Regio Principi
Josepho Patris Pátriae Fratri Pro
Regi Regni Paletino Tristi a Füleki
Rudera Viscuti»

Ds ezek a feliratok már éppen úgy kibetűzhetetlenek, mint az alattuk bevésett római évszámok.

Tiszta, szép időben a felső várfokról gyönyörű kilátás nyílik Nógrád és Gömörmegye szőlőtermő lankására és mezei virágoktól tarkálló, gazdag búzatermő völgyeire. A várnak egyik nagy nevezetessége, hogy 1682. szeptember 10-én Thököly Imre elfoglalta és szeptember 29-én itt kiáltották ki a török szultán nevében királlyá.

Képeslap 1901-ből, a cikkben is említett látnivalókkal

A vártól keletre emelkedik a Berhtold grófok impozáns homlokzatú, ősrégi, évszázados parkkal körülvett kastélya, mely most Stephány Ervin földbirtokos tulajdona. A vártól meglehetős távolságban, déli irányban, árnyas park közepén a Czebrián grófok ősi kastélya fekszik, amelynek mostani tulajdonosa özv. Czebrián Istvánné grófné, született Vécsey Magda bárónő, a háború egész folyamán mint vöröskeresztes ápolónő teljesít szolgálatot a katonai kórházakban. Jelszava: «Szivem és kapum a nép előtt mindig nyitva áll.»

A kastélyhoz tartozó ősi birtokok bérbe vannak adva. A Czebrián-grófok szalatnai kastélyában Hubay Jenő hírneves hegedűművészünk és neje szül. Czebrián Róza grófnő szoktak nyaralni.

A Czebrián grófi kastéllyal szemben, az országúttól balra lankás domb oldalán fekszik Kóburg hercegek régi, kuriális stílusban épült nagy udvarháza (Koháry-örökség) teljesen elhanyagolt állapotban. A birtokot nemrégiben három füleki gazda vásárolta meg. A park évszázados, bemohosodott fáit barbár módra kivágatták, az udvar kapuja omladozik, kerítésén négy rések mutatkoznak és az egész e sivár pusztulás szomorú képét mutatja.

Fülek második történelmi nevezetessége a Szent Ferencrendiek régi temploma, amelyet 1723-ban a vár tulajdonosa, Koháry István gróf országbíró, a jeles költő építtetett fel barokk stílusban, a törökök által a XVI. században elpusztított régi templom helyén. Karcsú tornyához az egyemeletes, tágas kolostor támaszkodik, amelynek bejáróján ez a felirat ékeskedik: «A vár romjaiból Nagyboldogasszony tiszteletére emeltetett» és 1726 augusztus 15-én szentelték fel. A klastromnak ez idő szerint csak két lakója van.

Képeslap 1905-ből

A templom íves plafonját Leonardo da Vinci festményeinek művészi utánzata díszíti, gazdagon aranyozott főoltára bizánci stílusra emlékeztet, jobboldali kápolnájában pedig egy művészi kivitelű, kis Mária-szobor áll, amelyet 1767-ben a Berchtold-család ajándékozott a templomnak és a vár régi kápolnájából való. A kolostor folyosója, az ebédlő bejárójánál Koháry István grófnak, a vár utolsó parancsnokának arcképe díszíti a falat. A kép abból az időből való, mikor Koháry a munkácsi várból kiszabadult, ahová Thököly Imre záratta. Az ebédlő belsejének egyik felét szinte egészében elfoglalja egy másik művészi kivitelű kép, amely az előtérben Koháry István grófot magyar díszruhában, térdelő helyzetben ábrázolja, a háttérben pedig a nyitott erkélyen át Fülek vára látszik, mikor a törökök 'ostromolják. Sajnos, hogy a színezésében, valamint beállításában is frappáns hatású kép alkotóját nem ismerhetjük, mert a művész neve, a festmény jobboldali sarkában az idők folyamán elmosódott és olvashatatlanná vált. A kolostor értékes kincse a gazdag könyvtár, amelynek legrégibb, majdnem félméter nagyságú vastag, erős bőrkötésű kötete „Egyházi énekeket" tartalmaz és az 1400-ik évből ered.

A Kohányak utolsó férfisarjának, Antal hercegnek egyetlen leányát, Antónia hercegnőt ,1816-ban Ferdinánd szász-góburg góthai herceg vette feleségül s megkapta vele az óriás Koháry-vagyont. Ferdinánd herceg egyenes-leszármazottja Ferdinánd, a mostani bolgár király. A várrom legutóbb ajándékozás folytán Nógrád vármegye birtokába jutott.

A zománcgyár korabeli képeslapon

A vár lábánál, alig néhány száz lépésnyire északi irányban, a legújabb kor minden modern vívmányával felszerelt, nagy területen fekvő zománcedénygyár látható, mely a háború első évében 1500, most azonban csak körülbelül 500 munkást foglalkoztat.

A gyár Ausztria és Magyarország hasonló gyárainak sorában a harmadik helyen áll. A gyár tövében, az országút túlsó felén, a dombok oldalán dús termésű szőlők vannak és alattuk akácfák árnyékában húzódik meg a pincesor, gazdagon felszerelt, Ízléssel épített pincéivel. A község nevezetességeinek sorában nem utolsó a modern stílusban épült, egyemeletes községháza. Az összes illetékesek hazafias lelkesedéssel és olyan meglepő eredménnyel teljesítik a magyarosítás nemes misszióját, hogy a hajdan tiszta tótajkú községben ma már csak elvétve hallani mást, mint magyar szót..

Mikor leszáll az alkonyat és a közeli erdőövezte dombokról messze elhangzik a pásztorok furulyájának panaszosan zokogó, mélabús zengése, a bűvös esti szellő, a gyár magas kéményeinek sűrű füstjéből fekete fátyolt borít a vár romjaira. így ölelkezik itt a múlt a jelennel, amelynek méhéből talán még szép jövő is dereng, sokat szenvedett és sokat zaklatott hazánk most gyászba borult sötét egére..."


Felhasznált forrás:
Deréki Antal: Fülek vár romjain (Visszaemlékezés). In: Magyarország, 1918. 138. szám
Képek: bedo.hu

A cikket az utazasokamultban.blog.hu szerzője, Nagy Júlia állította össze.

Kapcsolódó