Hollókő 35: a világörökség és a megújulás 2022.11.12. 16:38

Hollókő és környezete világörökséggé nyilvánításának 35. évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek a falu és a templom védőszentjének, Szent Mártonnak napján.

A Hollókői Ófalu XVII–XVIII. században kialakított egyszerű formájú, fésűs beépítésben rendeződő, fehérre meszelt házai eredeti állapotukban őrződtek meg napjainkig, az Ófalut körülölelő dombok visszatükrözik az itt élő emberek életmódját, gazdálkodási szokásait, természetismeretét és -szeretetét.

A Hollókői Tájvédelmi Körzetet 1977-ben hozták létre Nógrád megyében, a Központi-Cserhát vulkanikus tömbjének északi részén. A kiemelt természetvédelmi oltalom célja a palóc kisközség táji környezetének, a terület életközösségeinek és fajainak, földtani és felszínalaktani értékeinek megőrzése a tájvédelmi körzet 141,2 hektárán.

A tájvédelmi körzet kizárólag Hollókő település közigazgatási területét érinti. 1987-ben az Ófalu és környezete az UNESCO kulturális világörökség részévé vált, így az értékek megőrzése kiemelt szerepet kapott, hiszen területe lényegében megegyezik a tájvédelmi körzetével.

A 2022. november 11-én rendezett jubileumi konferencián részt vettek a település, a térség társadalmi szereplői, világörökségi szakemberek és partnerek.

Szabó Csaba polgármester visszatekintésében emlékezett a régmúlt időkre, a cím elnyerése utáni tevékenységekre, valamint kitért a jövő feladataira. Örömmel számolt be a falu hagyományos értékeket tisztelő megújulásáról, és felhívta a figyelmet a szintén világörökségi értékű zártkerti parcellák elvadulására.

Becsó Zsolt országgyűlési képviselő értékelte Hollókő térségi szerepét, méltatta a falu fejlődését, és vázolta a további fejlesztési lehetőségeket. Kiemelte, hogy már most is előkészített projektek vannak, fontos az előretekintés, tervezés.

Kelecsényi Péter ügyvezető bemutatta Hollókő turisztikai fejlődését.

Az Öregszőlők dűlőben a művelés felhagyása után cserjésedő-erdősülő gyepek alakultak ki

Dr. Vukoszávlyev Zorán, az Építésügyi és Beruházási Minisztérium építészetért és műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte a kulturális és természeti örökség jelentőségét Hollókő mint élő falu életében. Ezt követően a résztvevők Hollókőn sétát is tettek, s a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) igazgatója, Rónai Kálmánné bemutatta a Hollókői tájházat, s a benne lévő kiállítást. Szó esett a BNPI vagyonkezelésében lévő hagyásfás legelők jó állapotáról, valamint arról, hogy a tájház megtartásával nem csak a kulturális értékek megőrzését biztosítják, de a telket bázisul kívánják kialakítani a tájfajta gyümölcsösök megőrzése érdekében, továbbá a zártkerti parcellák erőteljesen romló biodiverzitásának visszaállítására. Szó esett kiemelt felelősségünkről, a térség természeti környezetének fenntarthatóságáról.

A konferencia a nemrégiben felújított Hollókői vár megtekintésével zárult.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom