Hitelesen a barna medvékről: a kihelyezett vadetetőket is rendszeresen felkeresik 2024.12.02. 10:09

Az elmúlt néhány hétben számos hír jelent meg a közösségi médiában, illetve az országos sajtóban a Bükkben előforduló medvékkel kapcsolatban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén észlelt, fokozottan védett barna medvékről az alábbi tájékoztatást adjuk ki:

Az idén, utoljára májusban készült kameracsapdás felvételeket követően a nyár második felében került kamera elé ismét hitelt érdemlő, azonosítható helyszínen barna medve. A WWF Magyarország Alapítvány kameracsapdája 2024. augusztus 18-án felvételt rögzített a faj kifejlett egyedéről a Bükk-hegység déli részén. Felvétel: https://fb.watch/w8jbEOuQsc/. A nagyragadozót vadászati létesítmények közelében kihelyezett vadkamera fotózta.

A lakossági bejelentésekkel párhuzamosan a barna medve több alkalommal elhaladt már korábban ismert helyszíneken, többek közt a munkatársaink által üzemeltetett kamerák előtt is, augusztus, illetve az őszi hónapok során. (A korábbi felvételek információi az aktuális kameraellenőrzések után váltak számunkra is elérhetővé.)

A nyár második felétől néhány olyan lakossági jelzést is helyszíneltünk, amik során nem sikerült a barna medve jelenlétére utaló nyomokat találnunk (Miskolc, Avasi kilátó), ahol a telepített térfigyelő kamerák sem rögzítették a faj jelenlétét. Néhány esetben a bejelentők sajnos tévesen jelezték medvenyomként más fajok (gímszarvas, borz) által hagyott életnyomokat.

Az ősz folyamán a Bükki Nemzeti Park országosan védett területén kívül is, több helyszínen bukkant fel a faj, így Ipolytarnóc és a Komra-völgyi-víztározó közelében (Ipolytarnóc: Juhász Tamás felvétele, Komra-völgy: Papp Ferenc felvétele), illetve az Észak-Bükk (Kondó/Tardona) területén.

Barna medve Ipolytarnóc környékén, Juhász Tamás (BNPI) felvétele

Barna medve a Komravölgyi-víztározónál, Papp Ferenc (BNPI) felvétele

Ebben az időszakban, még olyan felvételt is megosztottak a faj hazai „rajongói”, ami nem Magyarországon készült – a felvétel sajnos „ceredi medveként” bejárta az országos sajtót. A hasonló, megtévesztésre szolgáló „álhírek” nem kedveznek a faj hazai megítélésnek.

A csapadékosabbra forduló időjárás, majd az ezt követő havazás ismét, több alkalommal eredményezett újabb, medvékkel kapcsolatos megfigyeléseket. A november elején szintén a közösségi médiában közzétett, Felsőhámor – Szeleta – Csókás környékén rögzített medvenyomok kerültek elő (Demeter Zoltán felvétele), amik nagy valószínűség egy egyedtől származtak. Ebben az időszakban egy jól körülhatárolt területen, egy másik helyszínen is rendszeres aktivitás jelentkezett a Dél-Bükkben, ahol egy medve napokig egy szórót látogatott, ahol a kihelyezett takarmányrépát fogyasztotta.

Barna medve friss lábnyoma Demeter Zoltán (BNPI) felvétele

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2024. november 19-én az Upponyi-hegység területéről származó, vadgazdálkodói felvétel igazolta a faj jelenlétét. Ebben az időszakban további barna medve egyed(ek) jelenlétét sem lehetett egyértelműen kizárni, azonban csak a tényszerűen igazolható egyidejű megfigyelések, vagy más konkrét információk birtokában lehet több példány előfordulására vonatkozó, határozott kijelentést tenni.

A 2024.november 23-i havazást követően a Bükkben tartózkodó egyed lábnyomai alapján (Illyés Evelin felvétele) a csapadékviszonyoknak megfelelően kirajzolódott egy folytatólagosnak tekinthető csapa a Csókási-forrástól Jávorkút felé, ami a Nagy-mezőig tartott, majd onnan délre fordult. Erről a példányról 2024. november 25-én, az esti órákban Igazgatóságunk egy kameracsapdáján felvétel is készült (Gombkötő Péter felvétele).

A barna medve fenyvesen átvezető csapája - Illyés Evelin (BNPI) felvétele

Genetikai mintavétel medve ürülékből - Szitta Emese felvétele

A Bükkben járó barna medve 2024. 11. 25-én Gombkötő Péter (BNPI) felvétele

Munkatársaink a hóval borított területek aktuális határáig több mint tíz kilométer hosszan követték az egyed útját. A medve csapáját gyakran keresztezték az itt élő farkascsalád lábnyomai is (Gombkötő Péter felvétele).

Gombkötő Péter (BNPI) felvétele

Igazgatóságunk állami források felhasználásával és Interreges pályázati keretből működtetett kamerái a fokozottan védett fajok előfordulásának napi aktivitását, az őket veszélyeztető tényezőket is dokumentálják. A kihelyezett kamerák többek közt a nagyragadozókkal kapcsolatos információk gyűjtését és ezáltal a lakosság hiteles és érdemi tájékoztatását is szolgálják. Ennek ellenére számos eszközünket eltulajdonították és rongálták az elmúlt években, időszakban.

Kameracsapda (BNPI) felvétele

A felvételt közzététel előtt a rendőrséggel megosztottuk, hasonló és egyéb természetvédelmi ügyekben a későbbiekben is együttműködünk.

A nagyragadozók – a hazánkban előforduló barna medve, farkas és a hiúz – egyetlen éjszaka alatt is nagyon nagy területeket képesek bejárni, nagyon távoli helyszíneken (10 km-t is bőven meghaladó távolságban) tudják hátrahagyni nyomaikat. Tehát, ha több szomszédos hegytetőn, gerinceken vagy völgyekben találjuk meg a lábnyomokat, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenhol más-más, különböző egyed „lakik”. A bükki farkascsalád tagjai is egyetlen éjszaka leforgása alatt képesek átszelni szinte a teljes Bükköt: nyomaik másnap megtalálhatók a Bükk-fennsíkon és akár Eger vagy Miskolc községhatárban egyaránt.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei minden, számukra bejelentett észlelést igyekeznek kivizsgálni, ellenőrizni. A megbízható alapadatok nem csak a faj dokumentált előfordulásának megerősítéséhez és az esetleges konfliktushelyzetek megelőzéséhez szükségesek.

A barna medve bár a nagyragadozók közé tartozik, nagy arányban, mintegy 70-80%-ban növényi eredetű táplálékot fogyaszt (egyes kárpáti barna medvék esetében, az élőhely függvényében a növényi étrend még ezt az arányt is meghaladhatja). Ennek tudható be, hogy a csülkös vad kiegészítő etetésére és csalogatására szolgáló ún. szórókon felkínált szemes kukorica, takarmányrépa, alma és egyéb takarmány a medvék számára könnyen hozzáférhető, „terített asztalt” jelent. A területükön létesített összes szóró helyét pontosan ismerik, azokat sűrűn felkeresik. Természetesen emellett rendszeresen fogyasztanak vadgyümölcsöt, bükk- és tölgymakkot és akár nagy mennyiségben fűféléket. Az egyes növényi táplálékok fogyasztása a kínálat és az élettani szükségletek függvényében határozott szezonalitást mutat. Fehérjeszükségletének egy részét állati eredetű forrásból, jellemzően rovarokból, azok lárváinak, illetve dögök elfogyasztásából fedezi. Táplálékát néha melegvérű állatfajok zsákmányolásával egészíti ki. (Az ember nem táplálékfaja az európai barna medvének.)

A medvével kapcsolatos alapvető viselkedési tanácsok honlapunk nyitó oldalán is elérhetők: https://www.bnpi.hu/hu/hir/viselkedesi-szabalyok-m...

Összeállította: Kleszó András és Gombkötő Péter

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom