Harc az ártatlan külsejű gonosz idegennel – gyepkezelési akció Tiszadorogmán 2021.11.18. 09:32

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva, 2021. november 11-én első alkalommal önkéntes program keretében gyepkezelést végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a tiszadorogmai Sulymos-lapos nevű területen.

A mostanihoz hasonló beavatkozások azért szükségességesek, mert a nedves gyepek természetvédelmi szempontból nagyon fontos élőhelyek, mivel kiemelkedő a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött szerepük. Az elmúlt 200 év során a magyarországi mocsárrétek nagy része megszűnt a nem megfelelő kezelések, a folyószabályozások és a lecsapolások következtében. Ezen élőhelyek védelme és helyreállítása kiemelt fontosságú, mivel átmenetet képeznek a vizes élőhelyek és a szárazföldi biotópok között. A szárazodással fenyegető globális felmelegedés miatt a mocsárrétek fontossága a jövőben valószínűleg még inkább felértékelődik.

A pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) legerősebb közép-európai állományai a Kárpát-medencében találhatók, kiemelten a pannon szikesedő réteken és mocsárréteken. Akárcsak a többi hazai orchideánk, ez a növényfaj is védett. (Fotó: Patalenszki Adrienn)

Ez a Tiszadorogma határában – nagy kiterjedésű szántók között található – mocsárrét a környék egyik utolsó nedves gyepterülete. Emellett itt található a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet egyetlen pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) állománya.

A legeltetés felhagyásából fakadó nem megfelelő kezelés miatt számos kedvezőtlen folyamat indult meg, úgymint a beerdősülés, a fajkészlet megváltozása és a biodiverzitás csökkenése. (Fotó: Kozma Attila)

Az önkéntes program a terület azon részeire összpontosult, ahová a vizes talajviszonyok miatt a munkagépek nem tudtak bejutni. Így itt az előretörő cserjék irtását, valamint az inváziós növényfajok elleni védekezést kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással lehetett megoldani. A gyepen a legnagyobb mennyiségben a gyalogakác (Amorpha fruticosa) jelent problémát. A gyalogakác a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Ez az Észak-Amerikából behurcolt, rendkívül gyorsan terjedő özönnövény nagyon nehezen irtható ki. Terjeszkedését a rendszerváltással járó mezőgazdasági szerkezetváltás, a hullámtéri szántók felhagyása, az állatállomány csökkenése és az ezredfordulón gyakoribbá váló árvizek felgyorsították. Ennek oka, hogy nem csak sarjról szaporodik jól, hanem milliónyi magva szinte mindenhova eljut az áradások segítségével.

A mocsárrét nagy része nem járható munkagépekkel, de a dolgos kezeknek köszönhetően nagy területet sikerült megszabadítani a gyalogakáctól (Amorpha fruticosa). (Fotó: Gál Renáta)

Ezúton is köszönjük minden résztvevő lelkesedését és munkáját: Balázsi Péter, Barati Sándor, Borodán Miklós, Farkas Roland, Golen Gerhárd, Kleszó András, Korompai Tamás, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Mlakár Péter, Seres Nándor és Urbán László.

Fotó: Kozma Attila

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta

projekt koordinátor

Pályázatkezelési Osztály

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom