Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2021.06.01. 15:16

Megkezdi működését a gyepterületek megfelelő gyakorlati kezelését, illetve megőrzését elősegítő országos tanácsadó hálózat.

A tanácsadók közvetlenül tájékoztatják majd a Natura 2000 területeken gazdálkodókat a jó kezelési gyakorlatokról, igénybe vehető támogatásokról, jogszabályi előírásokról, valamint az adott terület fenntartási tervében foglaltakról és a vonatkozó kötelezettségekről. A tanácsadó szolgálat tagjai emellett részt vesznek biotikai adatok gyűjtésében és a társadalom természetmegőrzési szempontú tudatformálásában is.


A Kárpát-medencére leginkább jellemző, úgynevezett pannon gyepes élőhelytípusok egyedülálló életközösséget jelentenek az európai gyepek között. A gyepek a természetvédelmi sokféleség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Bár a hazai mezőgazdasági területeknek mindössze 15%-a gyep, ennek több mint fele (nagyjából 60%) Natura 2000 terület, melyet többek között az is indokol, hogy a hazai védett növényfajok 75 %-a és a védett állatfajok fele számára a gyepes élőhelyek jelentik az otthont. Ahhoz, hogy a Natura 2000 gyepeket természetes állapotukban meg tudjuk őrizni, elengedhetetlen a természetközeli gyepgazdálkodás alkalmazása.

Fotó: Gál Renáta

A GRASSLAND-HU LIFE Integrált Projekt keretében létrejövő Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat (továbbiakban GYTSZ) jelentősége abban áll, hogy korábban országos szintű, természetvédelmi kérdésekre fókuszáló, közvetlen, terepi jelenlétet biztosító, fő feladatként az agrárszektorban működők tevékenységét támogató szolgálat még nem jött létre hazánkban. A GYTSZ célja, hogy térítésmentesen igénybe vehető ügyfélszolgálatként tanácsokkal, információkkal támogassa a természeti értékeket hordozó gyepeket kezelő, azokon gazdálkodást folytató földtulajdonosokat, bérlőket, területkezelőket, biztosítsa a személyes összeköttetést a területet használók, valamint a hatóságok és szakmai szervezetek között, ezzel elősegítve a természetvédelmi szempontból kedvező gazdálkodási gyakorlat kialakulását, a gyepek jó ökológiai állapotának fenntartását. Hiszen a gyepek előírásos kezelése hozzájárul a jó ökológiai állapot fenntartásához, és a gazdálkodók számára ezek révén válnak hozzáférhetővé a kompenzációs kifizetések.

A hazai füves élőhelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűek, ezért azok védelme, fenntartása és megőrzése a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata. A Grassland-HU az első olyan projekt, amely országos szinten, uniós támogatással munkálkodik a pannon gyepek védelmén. A projekt elsősorban azokra a jelentős természetvédelmi értékkel bíró féltermészetes gyepes élőhelyekre fókuszál, amelyek részei a Natura 2000 hálózatnak. Fontos azonban leszögezni, hogy a program a célterületeit is integráltan jelöli ki; a gyepterületek, valamint az azokhoz kapcsolódó más élőhelyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy ezek közösen alkossanak működőképes ökológiai rendszert. A projekt fő célja a gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.

A GYTSZ a GRASSLAND-HU LIFE Integrált Projekt (LIFE17 IPE/HU/000018) E.1.3. akció keretében valósul meg.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta

projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom