Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2021.06.01. 15:16

  1. Hírek
  2. Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén

Megkezdi működését a gyepterületek megfelelő gyakorlati kezelését, illetve megőrzését elősegítő országos tanácsadó hálózat.

A tanácsadók közvetlenül tájékoztatják majd a Natura 2000 területeken gazdálkodókat a jó kezelési gyakorlatokról, igénybe vehető támogatásokról, jogszabályi előírásokról, valamint az adott terület fenntartási tervében foglaltakról és a vonatkozó kötelezettségekről. A tanácsadó szolgálat tagjai emellett részt vesznek biotikai adatok gyűjtésében és a társadalom természetmegőrzési szempontú tudatformálásában is.


A Kárpát-medencére leginkább jellemző, úgynevezett pannon gyepes élőhelytípusok egyedülálló életközösséget jelentenek az európai gyepek között. A gyepek a természetvédelmi sokféleség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Bár a hazai mezőgazdasági területeknek mindössze 15%-a gyep, ennek több mint fele (nagyjából 60%) Natura 2000 terület, melyet többek között az is indokol, hogy a hazai védett növényfajok 75 %-a és a védett állatfajok fele számára a gyepes élőhelyek jelentik az otthont. Ahhoz, hogy a Natura 2000 gyepeket természetes állapotukban meg tudjuk őrizni, elengedhetetlen a természetközeli gyepgazdálkodás alkalmazása.

Fotó: Gál Renáta

A GRASSLAND-HU LIFE Integrált Projekt keretében létrejövő Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat (továbbiakban GYTSZ) jelentősége abban áll, hogy korábban országos szintű, természetvédelmi kérdésekre fókuszáló, közvetlen, terepi jelenlétet biztosító, fő feladatként az agrárszektorban működők tevékenységét támogató szolgálat még nem jött létre hazánkban. A GYTSZ célja, hogy térítésmentesen igénybe vehető ügyfélszolgálatként tanácsokkal, információkkal támogassa a természeti értékeket hordozó gyepeket kezelő, azokon gazdálkodást folytató földtulajdonosokat, bérlőket, területkezelőket, biztosítsa a személyes összeköttetést a területet használók, valamint a hatóságok és szakmai szervezetek között, ezzel elősegítve a természetvédelmi szempontból kedvező gazdálkodási gyakorlat kialakulását, a gyepek jó ökológiai állapotának fenntartását. Hiszen a gyepek előírásos kezelése hozzájárul a jó ökológiai állapot fenntartásához, és a gazdálkodók számára ezek révén válnak hozzáférhetővé a kompenzációs kifizetések.

A hazai füves élőhelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűek, ezért azok védelme, fenntartása és megőrzése a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata. A Grassland-HU az első olyan projekt, amely országos szinten, uniós támogatással munkálkodik a pannon gyepek védelmén. A projekt elsősorban azokra a jelentős természetvédelmi értékkel bíró féltermészetes gyepes élőhelyekre fókuszál, amelyek részei a Natura 2000 hálózatnak. Fontos azonban leszögezni, hogy a program a célterületeit is integráltan jelöli ki; a gyepterületek, valamint az azokhoz kapcsolódó más élőhelyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy ezek közösen alkossanak működőképes ökológiai rendszert. A projekt fő célja a gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.

A GYTSZ a GRASSLAND-HU LIFE Integrált Projekt (LIFE17 IPE/HU/000018) E.1.3. akció keretében valósul meg.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta

projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Jegyvásárlás
szerző
Gál Renáta
Gál Renáta
projekt referens
Írjon üzenetet

Kapcsolódó

Geotóp és Földtani Sokszínűség napja a miocén parkban

2023.10.07. 10:45
Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület és bemutatóhely
Október 6. a földtani sokszínűség világnapja, erről az UNESCO Általános Konferenciájának 41. ülésszakán meghozott döntés értelmében immár másodízben fogunk ennek jegyében programot szervezni itt, Ipolytarnócon. Mivel számunkra ez a nap egybeesik az Aradi Vértanúkéval, október 7-én, a tradicionális geotóp napon emlékezünk meg róla. Az Állatok Világnapjára is emlékezve különleges programokkal hívogatjuk a látogatókat a szlovák-magyar Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark földtani örökségének gazdag tárházába és várjuk Önöket az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál.
Tovább olvasom
Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom