Gyakoribbá váló nagyragadozó észlelés 2020.04.18. 09:32

Egyre gyakrabban bukkan fel a médiában, vagy a közösségi felületeken, hogy Igazgatóságunk működési területén barna medvét, sőt bocsokkal együtt mozgó anyamedvét vagy annak nyomait látták gazdálkodók, helyi lakosok vagy az épp erre kirándulók.

Ezeknek a híreknek a többsége a helyszíni ellenőrzések során ugyan valótlannak bizonyul, de minden évben több alkalommal is bebizonyosodik, hogy tényleg medve járt a környéken. Ez persze nem is csoda, hiszen Szlovákia felől - mivel a nagyragadozók, így a medvék sem ismerik az államhatár fogalmát - egyre gyakrabban tesznek egy kis kiruccanást erdeinkbe, vagy azok környékére. Hogy mi hajtja őket hozzánk azt csak valószínűsíteni tudjuk, egy erős zavarás (pl. hajtóvadászat, vagy intenzív erdőművelés) a törzsterületükön, új territórium keresése, esetleg párkeresés vagy épp átmeneti táplálékhiány. A medvék itthoni szaporodására és tartós megtelepedésére egyelőre nincsenek megbízható adataink, de Igazgatóságunk működési területén valóban évente több alkalommal is „vendégeskednek”. Ráadásul néha bocsokkal együtt teszik tiszteletüket nálunk, hiszen az anyamedve a kölykeit három, vagy akár négy éven keresztül is maga mellett tartja, így vigyáz rájuk. Magyarán, ha bocsokról készült vadkamerás felvétel kerül szemünk elé, az még nem bizonyítéka annak, hogy valóban itt is születtek. Nagy területet kell bejárniuk élelem után, így nem csoda, hogy hozzánk is elvetődnek néha. A medvék ugyanis alapvetően növényfogyasztók, vizsgálatok szerint a kárpáti medvék éves táplálékának akár háromnegyedét is gumók, gombák, termések, gyümölcsök alkotják. A maradék egynegyed pedig javarészt elhullott állatokból származik és most nem feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy régi dögöket fogyaszt rendszeresen, ugyanis más ragadozók által elejetett friss zsákmányhoz is gátlás nélkül odasétál és „einstandolja” azt, hisz tudja, hogy őt onnan senki nem tudja elzavarni. Aktívan nagyon ritkán vadászik, akkor is inkább akkor, ha magányos és/vagy komoly táplálékhiány lép fel a területen (pl. erdei terméseket, gombákat gyűjtők mindent összeszednek az adott erdőrészből). Házi állatokra ennél is ritkábban támad, hiszen bár alapvetően nem fél az embertől, de ha teheti inkább elkerüli, ő sem szeret feleslegesen kockáztatni. Ez alól valamelyest kivételt képezhetnek a települések szélén, erdők alján lévő méhkaptárak, mivel az ízletes és édes mézért nem csak a mesékben rajong a mackó. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amióta nagyragadozók jelentek meg a működési területén, elkötelezett abban, hogy a farkasok, medvék által akár csak ideiglenesen használt területeken külterjes gazdálkodást folytatókat minden rendelkezésre álló módon segítse a konfliktusok elkerülésében, megelőzésében. Nem csupán a rendszeresen tartott lakossági, gazdálkodói vagy vadgazdálkodói fórumokon segítjük tanácsadással a hozzánk fordulókat. Bármilyen gyanúsnak tűnő bejelentés esetén szakembereink a helyszínen elvégzik az esetleges préda azonosítását, szakmai tanácsadással is segítik a gazdálkodókat. Sok éve már, hogy a szóbeli segítségen túl, igény esetén nagyragadozóbiztos hatsoros villanypásztor rendszereket bocsátunk a gazdálkodók rendelkezésére anyagi ellenszolgáltatás nélkül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akik szabályosan helyezik ki és üzemeltetik ezeket a villanypásztor rendszereket, mentesülnek a farkas, a kóborkutya vagy épp a sakál támadásoktól is. Ennek hatékonyságát pedig Igazgatóságunk a Kuvasz-Őr Programmal és a Magyar Kuvasz Fajtatenyésztő Egyesülettel együttműködve jelentősen erősíti, mivel a fentnevezett szervezetek a gazdálkodók rendelkezésére bocsátanak olyan kuvaszokat, amelyek beneveléséhez, nyájhoz szoktatásához is segítséget nyújtanak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gazdálkodókkal való együttműködése, a konfliktusok, károk megelőzéséhez nyújtott jelentős segítsége országos szinten is példaértékű. De mit mond a törvény (a természet védelméről szóló1996. évi LIII. törvény) arról, hogy mit tegyen a gazdálkodó, hogy az állatállományában bekövetkezett a védett vagy fokozottan védett állat által okozott kárt megtérítse az állam? Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben erre is van jogszerű megoldás. A védett állat kártételének megelőzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok szerint a kártételek megelőzéséről, illetve csökkentéséről az érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben kell gondoskodjon. Ha ezt a kártételt egyedül nem képes megelőzni, abban az esetben kérheti a természetvédelmi hatóság segítségét riasztásban, esetleg befogásban. Természetesen a természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy kérésre gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szervezet vagy szakember bevonásáról is. Ehhez azonba arra van szükség, hogy előzetesen jelenteni kell feléjük, hogy nagyragadozó veszélyeztetheti a jószágot, gazdaságot és kérni kell a segítségüket. Ha az előírt és elvárható intézkedéseket (pl. kerítés, őrkutya, személyi őrzés stb.) a gazdálkodó – akár a természetvédelmi hatósággal előre egyeztetett költségmegosztással – megvalósítja és ennek ellenére bekövetkezett a kár, abban az esetben jogosan jár a kártalanítás. Természetesen a jogszabály ennél sokkal pontosabban fogalmaz, tehát a fentiek annak tükrében értendők. A nagyragadozókkal, köztük a barna medvével való békés együttélés tehát nem lehetetlen, hiszen a visszatelepülő őshonos mackónak, farkasnak is helye és fontos szerepe van az Északi-középhegység ökológiai rendszereiben. De ehhez elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni velük, ez mindannyiunk közös érdeke.

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom