Elkezdődött a magyar szöcskeegér éve 2025.02.27. 14:46

A Vadonleső Program ebben az évben a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Ezen állat jelenlegi tudásunk szerint a világon egyedül Igazgatóságunk működési területén él, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. (A másik alfajának egyetlen állománya Kolozsvár mellett maradt fenn.) Igazgatóságunk az Év Emlőse programot erre való tekintettel egész évben kiemelten támogatja, s ennek fényében február 19-én nyitórendezvényt tartott a Szeleta Park Látogatóközpontban.

Fotó: Cserkész Tamás

A napot Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, és Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója köszöntötte.

A helyettes államtitkár szerint az év emlősének kiválasztott magyar szöcskeegér "kiváló képviselője" az ország számos olyan természeti értékének, amely világállományának fennmaradásában Magyarországnak döntő felelőssége van. Az örökség helyi értékét az embereknek annak fényében kell megtalálniuk és alakítaniuk, hogy globális és európai szinten is drasztikusan fogyatkozik a biológiai sokféleség -tette hozzá Balczó Bertalan.

Az Év Emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák, mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek az aktuális teendők - mondta. Kifejtette: olyan állat- és növényfajokkal foglalkoznak, amelyeknek az elterjedési területe az ország határain belül van. Ezek állománymérete sok esetben olyannyira parányi, hogy a természetvédelem világjelképévé vált óriáspanda állományához képest is aprócska. Olyan "bennszülött" fajokról van szó, amelyek évezredek, évmilliók alatt alakultak ki a Kárpát-medencében és azóta is csak ott élnek. Ilyen faj például a bánáti bazsarózsa vagy a magyar szöcskeegér is. Hangsúlyozta: fontos, hogy a szakmai munka mellett társadalmi támogatottsága is legyen a környezetvédelmi munkának, ebben az Év emlőse és a Vadonleső Program mindig lényeges szerepet töltött be.

Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében egyebek között arról beszélt, az intézet 2019 óta működteti a Vadonleső Programot az Agrárminisztériummal (AM) közösen. A kezdeményezés az ország egyik első közösségi adatgyűjtő programjaként jelenleg tizennyolc védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti önkéntesekkel. Jelenleg mintegy tizennyolcezer bejelentett adatot tárolnak és évente átlagosan ezer bejelentés érkezik a programba. A 2014-ben elinduló Év Emlőse kezdeményezés egy egész éves eseménysorozattal segíti ezt a munkát és hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és környezete fontosságára - jegyezte meg.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, a magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) az országban csak a Borsodi-Mezőségben található meg. Az állat globálisan veszélyeztetett fajnak minősül.

A nyitórendezvényt megtisztelték jelenlétükkel az Agrárminisztérium munkatársai, a hazai nemzetipark-igazgatóságok kollégái, a Vadonleső program képviselői, valamint az Év Emlőse Program partnerei: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Magyar Természettudományi Múzeum, Fővárosi Állat- és Növénykert, Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Debreceni Egyetem, és Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály.

Váczi Olivér vezető természetvédelmi szakértő (Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) a Vadonleső Programról és az Év Emlőse kezdeményezésről tartott előadást. Balázsi Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységének természetvédelmi őre ezután látványos és érdekes prezentációján keresztül mutatta be jelenlegi információikat az állatról, a „Borsodi-Mezőség (kis) nagy túlélője, a magyar szöcskeegér” címen. Beszélt többek közt e fokozottan védett faj kutatásának múltjáról, jelenéről, az állat élőhelyi igényeiről, kutatásának módszereiről is.

A "múlt és a jelen" ismertetése után a lehetséges "jövő" bemutatása következett szakmai kerekasztal beszélgetések keretei között. Cserkész Tamás pályázati koordinátor (Magyar Természettudományi Múzeum) mutatta be a szöcskeegér fajvédelmi tervét, valamint a kutatás és felmérés lehetőségeit a nemzetipark-igazgatóságok működési területein. Zárszóként az éves terveinket, programjainkat, valamint a kommunikáció lehetőségeit az “ismeretlen” szöcskeegér bemutatására Hák Flóra természetvédelmi referens ismertette.

A nap fényét növelte az egri illetékességű Kerekes Band zenekar támogatásából született „Mouse of Hungary” kisvideó, mely a "Kerekes Band feat. Mégötlövés - Mr. Hungary" című dalát értelmezte újra. A zene Fehér Zsomborral és a csapattal egyeztetve, valamint az idei Év Emlőse partnerszervezetek jóvoltából készült a rendelkezésünkre álló terepi felvételek felhasználásával.

Fokozottan védett állatfajaink, értékes élőhelyeink védelme a közös felelősségünk. Reméljük, a szöcskeegér évében minél több emberhez eljut majd a hír, hogy hazánk egy ilyen ritka természeti kincsnek is otthont ad.

Fotók: Cserkész Tamás, Kovács Judit, Szeleta Park Látogatóközpont, Kiss Csaba

A magyar szöcskeegér globálisan veszélyeztetett állat, ezért is kapott két másik emlősfajjal együtt külön akciót a LIFE17 IPE/HU/000018 azonosító számú, LIFE-IP GRASSLAND-HU elnevezésű projekt keretében, ami a gyepterületeken élő, prioritást jelentő emlősfajok környezetvédelmi állapotának javítását tűzte ki egyik céljául (C.5. akció - Fajokat célzó környezetvédelmi intézkedések). A faj pénzben kifejezett értéke 1.000.000 Ft.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/magyarorszag-paratlan-ter...

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom