Denevérszerelem avagy, hogy szaporodnak a tündevények?

1

Április most is bolondos időjárással teszi változatossá életünket, hol nyár melege, hogy télvégi zimankó váltogatja egymást.

Azonban a denevéreink már hosszú hetek óta ébren vannak és várják azokat az enyhébb estéket, mikor kiröppenhetnek végre egy jóízűt vadászni. Mert hát hosszú volt a téli koplalás időszaka, egy kiadós éjszakai lepke-pillevacsora határozottan javíthat kedélyállapotukon.

Ha elnézzük az alkonyi égbolton ide-oda cikázó, az 1770-as években még gyakorta tünevényeknek, vagy tündeményeknek nevezett repülő emlőseinket, talán sokak fejében megfordul a gondolat, hogy ők bizony most udvarolnak egymásnak így tavasztájékán, bonyolult nászrepüléssel próbálnak egymás szerelmes kegyeibe férkőzni.

Tévedni nem is tévedhetnénk nagyobbat ezzel az elgondolással. Ugyanis, a korai népnyelvben régen még lapadérnak vagy pocik-madárnak, esetleg agának vagy bőregérnek nevezett denevérek az udvarlás, párzás összetett rituáléját már az előző év augusztusától decemberéig terjedő időszakban megejtették. Maga a párzás általában egy barlangban történik, ahová messze földről összesereglenek ilyenkor a denevérek – nászbarlangoknak nevezik a szakemberek ezeket a különleges helyeket – és ilyenkor egy-egy hím akár öt-tíz nőstényből álló háremet csábít maga köré, melyekkel aztán annak rendje módja szerint párosodik is. És itt jön a csavar a történetben, mivel a nőstények petéi furcsa mód ekkor még nem termékenyülnek meg - a téli hibernáció alatt csak tárolódnak bennük a spermiumok - ez csak a téli álomból való felébredés után következik majd. A mini denevérembriók 50-70 napig fejlődnek anyjuk biztonságot nyújtó méhében. A nyár eljövetelével ők is világra jönnek, de ezt sem mindennapi módon teszik. Május vége, június közepe körül a denevéranyák egy, ritkábban két újszülött denevért hoznak világra. Szüléskor az addig fejjel lefelé kapaszkodó anya megfordul, ilyenkor a feje van fölül, a farokvitorláját felhajtja, ami egy kicsi zsákot képez ezáltal és ebbe pottyan bele az újszülött. Miután az anya elrágja a köldökzsinórt, a kölyök felkapaszkodik a mellbimbójára, és hegyes, hajlott tejfogaival azonmód rögzíti is magát ott. A kicsiny kölyköket természetesen az anyák az éjszakai vadászatokra is magukkal viszik, majd ahogy nagyobbak és nehezebbek lesznek, lassan leválasztják őket magukról és csak szoptatni térnek vissza hozzájuk. A kölykök ilyenkor közös denevéróvodákba kerülnek, ahol a szoptatásra visszatérő anyák a cincogásuk alapján gondolkodás nélkül megtalálják a saját éhes kölykeiket. A kamaszodó utódok hathetes korukra válnak önállóvá, és onnantól irány az alkonyi lepke- és szúnyogkaland!

S, hogy miként lehet a fentebbi etológiai fejtegetés egy népszerű rock and roll dal ihletője, annak kiváló példája Varga Livius és a Kutya Vacsorája Zenekar a denevérek éjszakai vadászatáról szóló dala, amit 2016-ban a Vadonleső Program felkérésére írtak, mikor az Év Emlőse a denevér volt.

Éji vadász

Itt jön a veszélyes mosoly és a full laza térdek.
Ahol én suhanok, oda ti fel nem értek.
Amíg hajtasz, gürizel, én romokban lógok.
Dolgozó méhek, ti, szorgos kis klónok,
sosem láttok, engem a nap nem érhet, nekem az
alkonyzónában, tikk-takk, indul az élet.
Amíg a harangtoronyban a tegnapot gyónom,
az új éjszakára, mmmm, ráhangolódom.

Vigyázz,
jön a vadász, shssss!!! a sötét nem véd meg!
Szende szerelmes lepke úgyis utolérlek.
Míg újhold surran az éji égen,
én hallom a tested a töksötétben,
hallom a mosolyod a töksötétben.

Nem, nem, nem én vagyok a jó Spiderman párja,
és nem is vagyok a Vlad Dracul avatárja,
de vagyok az éjjeid titkos arcpírja,
a legvadabb rémálmok álvámpírja.
Itt jön a tűhegyes mosoly és a színtiszta érdek,
a fülemmel látlak, és a dalommal nézlek.
Óvatlan nászodra ultrahangolódom,
vak szerelmedre jön halálos csókom.

Mindez pedig élő koncerten így szól:


Ne felejtsük, hogy a hazánk 28 denevérfaja kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett!

Ha denevéreket lát bárhol, kérjük jelezze a https://vadonleső.hu/fajok/deneverek oldalon! Köszönjük!

Képeket készítette: dr. Takács András Attila

Index kép: Egri Csaba

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó