Denevérszerelem avagy, hogy szaporodnak a tündevények? 2021.04.21. 14:22

Április most is bolondos időjárással teszi változatossá életünket, hol nyár melege, hogy télvégi zimankó váltogatja egymást.

Azonban a denevéreink már hosszú hetek óta ébren vannak és várják azokat az enyhébb estéket, mikor kiröppenhetnek végre egy jóízűt vadászni. Mert hát hosszú volt a téli koplalás időszaka, egy kiadós éjszakai lepke-pillevacsora határozottan javíthat kedélyállapotukon.

Ha elnézzük az alkonyi égbolton ide-oda cikázó, az 1770-as években még gyakorta tünevényeknek, vagy tündeményeknek nevezett repülő emlőseinket, talán sokak fejében megfordul a gondolat, hogy ők bizony most udvarolnak egymásnak így tavasztájékán, bonyolult nászrepüléssel próbálnak egymás szerelmes kegyeibe férkőzni.

Tévedni nem is tévedhetnénk nagyobbat ezzel az elgondolással. Ugyanis, a korai népnyelvben régen még lapadérnak vagy pocik-madárnak, esetleg agának vagy bőregérnek nevezett denevérek az udvarlás, párzás összetett rituáléját már az előző év augusztusától decemberéig terjedő időszakban megejtették. Maga a párzás általában egy barlangban történik, ahová messze földről összesereglenek ilyenkor a denevérek – nászbarlangoknak nevezik a szakemberek ezeket a különleges helyeket – és ilyenkor egy-egy hím akár öt-tíz nőstényből álló háremet csábít maga köré, melyekkel aztán annak rendje módja szerint párosodik is. És itt jön a csavar a történetben, mivel a nőstények petéi furcsa mód ekkor még nem termékenyülnek meg - a téli hibernáció alatt csak tárolódnak bennük a spermiumok - ez csak a téli álomból való felébredés után következik majd. A mini denevérembriók 50-70 napig fejlődnek anyjuk biztonságot nyújtó méhében. A nyár eljövetelével ők is világra jönnek, de ezt sem mindennapi módon teszik. Május vége, június közepe körül a denevéranyák egy, ritkábban két újszülött denevért hoznak világra. Szüléskor az addig fejjel lefelé kapaszkodó anya megfordul, ilyenkor a feje van fölül, a farokvitorláját felhajtja, ami egy kicsi zsákot képez ezáltal és ebbe pottyan bele az újszülött. Miután az anya elrágja a köldökzsinórt, a kölyök felkapaszkodik a mellbimbójára, és hegyes, hajlott tejfogaival azonmód rögzíti is magát ott. A kicsiny kölyköket természetesen az anyák az éjszakai vadászatokra is magukkal viszik, majd ahogy nagyobbak és nehezebbek lesznek, lassan leválasztják őket magukról és csak szoptatni térnek vissza hozzájuk. A kölykök ilyenkor közös denevéróvodákba kerülnek, ahol a szoptatásra visszatérő anyák a cincogásuk alapján gondolkodás nélkül megtalálják a saját éhes kölykeiket. A kamaszodó utódok hathetes korukra válnak önállóvá, és onnantól irány az alkonyi lepke- és szúnyogkaland!

S, hogy miként lehet a fentebbi etológiai fejtegetés egy népszerű rock and roll dal ihletője, annak kiváló példája Varga Livius és a Kutya Vacsorája Zenekar a denevérek éjszakai vadászatáról szóló dala, amit 2016-ban a Vadonleső Program felkérésére írtak, mikor az Év Emlőse a denevér volt.

Éji vadász

Itt jön a veszélyes mosoly és a full laza térdek.
Ahol én suhanok, oda ti fel nem értek.
Amíg hajtasz, gürizel, én romokban lógok.
Dolgozó méhek, ti, szorgos kis klónok,
sosem láttok, engem a nap nem érhet, nekem az
alkonyzónában, tikk-takk, indul az élet.
Amíg a harangtoronyban a tegnapot gyónom,
az új éjszakára, mmmm, ráhangolódom.

Vigyázz,
jön a vadász, shssss!!! a sötét nem véd meg!
Szende szerelmes lepke úgyis utolérlek.
Míg újhold surran az éji égen,
én hallom a tested a töksötétben,
hallom a mosolyod a töksötétben.

Nem, nem, nem én vagyok a jó Spiderman párja,
és nem is vagyok a Vlad Dracul avatárja,
de vagyok az éjjeid titkos arcpírja,
a legvadabb rémálmok álvámpírja.
Itt jön a tűhegyes mosoly és a színtiszta érdek,
a fülemmel látlak, és a dalommal nézlek.
Óvatlan nászodra ultrahangolódom,
vak szerelmedre jön halálos csókom.

Mindez pedig élő koncerten így szól:


Ne felejtsük, hogy a hazánk 28 denevérfaja kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett!

Ha denevéreket lát bárhol, kérjük jelezze a https://vadonleső.hu/fajok/deneverek oldalon! Köszönjük!

Képeket készítette: dr. Takács András Attila

Index kép: Egri Csaba

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom