A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Környezeti Nevelési Csoportja június 19. és június 23. között negyedik alkalommal tartotta meg „Bikk Betyár” bentlakásos táborát a 12-17 éves korosztály részére. A 21 jelentkező közel fele visszatérő résztvevőnk, páran már a tábor indulása óta – 2020-tól – részt vesznek programunkon.
A „Bikk Betyár” tábor idén is a Bükk természeti értékeire, valamint az aktív természetvédelem helyi problémáira épült. Minden napra jutott egy-egy kiemelt téma, mely köré a foglalkozásainkat terveztük. Első nap minden a rovarokról, azon belül is a beporzókról szólt. Délelőtt a Barát-rétre sétáltunk, ahol fűhálózás, lepkehálózás, rovargyűjtés eredményeként sokféle rovarrend képviselőjét sikerült begyűjteni. A gyűjtött állatokat szabadon engedés előtt mikroszkóp alatt is megvizsgáltuk. Megismerkedtünk a beporzásban szerepet játszó méhekkel, zengőlegyekkel, és megtanultuk felismerni őket. Az idén ültetett, és már virágzó méhlegelőnkhöz táblát festettünk. A napot késő esti lepke- és rovarcsapdázás zárta, ahol az éjjeli lepkék változatosságára csodálkozhattunk rá.
Kedden az aktív természetvédelem feladataival ismertetett meg bennünket Kleszó András, a Kelet-Bükki Tájegység természetvédelmi őre. A Tardi-legelő Természetvédelmi Területet járva megbizonyosodhattunk arról, hogy a szakértelemmel kezelt – megfelelően legeltetett, kaszált – gyep a faji sokszínűség szemet gyönyörködtető színtere lehet. Egymás mellett megtalálhatóak itt a száraz rétre jellemző fajok és egy zsombékos vízi élővilága is. Ebéd után a Mangó-tető kaptárköveihez kaptattunk fel, hogy megpihenve elmélkedjünk vajon kik és miért faragták a rejtélyes fülkéket a Bükkalja szikláiba. Az alkonyat ismét Felsőtárkányban ért minket, a tó mellett denevéreket hálóztunk, Gombkötő Péter zoológiai referens érdekfeszítő történeteit hallgatva.
A harmadik napon a vizes élőhelyek kerültek fókuszba, meglehetősen aktív módon, ugyanis a táborlakók közreműködésével kerti tavat létesítettünk a természetiskola udvarán. Habár a vízinövények telepítésével még nem végeztünk, a munka dandárját, azaz az ásást és a meder kialakítását befejeztük. A kistó mellett egy mezítlábas tanösvényt is kialakítottunk, melyet többek között kaviccsal, tobozzal, homokkal, fakéreggel töltöttünk fel. Délután ellátogatott hozzánk a Vidra Verda, és Csákiné Dobos Laura környezeti nevelő irányításával a Felsőtárkányi-tó élővilágán keresztül ismerkedtünk a vízi makro-gerinctelenekkel.
A csütörtöki nagytúrán a Stimecz-házig kisvonattal, onnan viszont gyalogosan túráztunk fel a Balázs-kő érintésével egészen az Őserdőig. A több évszázada bolygatatlan bükkösben a természetközeli erdők értékeiről Bartha Attila természetvédelmi őr mesélt nekünk. A matuzsálemkorú fákat magunk mögött hagyva, a Kövek vonulata alatt elhaladva kanyarodtunk visszafelé, hogy a pazar kilátás után a Pes-kő völgyén keresztül végül visszaérkezzünk Felsőtárkányba.
A négy nap élményeiről, tapasztalatairól pénteken egy vetélkedő formájában adhattak számot a táborlakók, majd búcsúzás előtt a hét eseményein készült fotókat is megtekintettük.
