Barlangok Hónapja: tervezzük a Fekete-terem ismételt kihasználását 2024.03.02. 06:42

Tizedik alkalommal hirdeti meg a Barlangok Hónapja programsorozatot az Agrárminisztérium a Magyar Nemzeti Parkokkal együttműködve - ismertette az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára csütörtökön a miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban, a Barlangoljunk! című kampány nyitórendezvényén.

Rácz András köszöntőjében kiemelte, Magyarországon 4200 barlangot tartanak hivatalosan nyilván, melyek összhosszúsága a háromszáz kilométert is meghaladja. Közülük harminchárom olyan idegenforgalmi hasznosítású barlang található öt hazai Nemzeti Park területén, melyek a nagyközönség előtt is nyitva állnak. Ezek kedvezményes és ingyenes túrákkal, az év más szakaszában nem látogatható barlangokkal is várják a látogatókat - tette hozzá. Aggteleken, a Baradla-barlangban például húszszázalékos kedvezményt biztosítanak a hónapban, Balaton-felvidéken a Lóczy- és a Csodabogyós-barlang várja kedvezményes belépőkkel az érdeklődőket, míg a cseszneki szurdokban egy teljesítménytúrán vehetnek részt a látogatók - mondta az államtitkár.

Dr. Rácz András a Szeleta Parkban tartott sajtótájékoztatón Fotó: Pelsőczy Csaba

Hozzátette, Budapesten a Duna-Ipoly Nemzeti Park huszonöt százalékos belépőkedvezménnyel várja a Szemlő-hegyi- és a Pál-völgyi-barlangba az érdeklődőket, ahol több előadást és filmvetítést is tartanak, míg a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Denevér-barlang húsz-, az Abaligeti-barlang pedig tízszázalékos kedvezménnyel várja a látogatókat. Rácz András hangsúlyozta, hogy nagy az érdeklődés a hazai barlangok iránt. A tíz nemzeti park igazgatóság éves, regisztrált látogatószáma mintegy 1,6 millió személy évente. Annak ellenére, hogy csak a nemzeti parkok felében találhatók barlangok, a látogatók mintegy egyharmada valamilyen barlangi programot keres fel - emelte ki az államtitkár.

A tíz év alatt, mióta az Agrárminisztérium a Nemzeti Parkokkal közösen megszervezi a Barlangoljunk! hónapot, harminc százalékkal nőtt a barlangi látogatások száma - mondta az államtitkár. Kiemelte, nemcsak az ország gazdag barlangokban, hanem Budapest is egyedülálló ilyen szempontból, hiszen a magyar főváros közigazgatási területén százhetvennégy darab barlangot tartanak nyilván, melyek összhosszúsága ötvennyolc kilométer. Rácz András elmondta, hogy itt található az ország leghosszabb barlangja is, a Pál-völgyi-barlangrendszer, mely mintegy harminckét kilométer hosszúságú. A budapesti Szemlő-hegyi-barlang babakocsival vagy kerekesszékkel is látogatható - jegyezte meg Rácz András. Mint mondta, a barlangok önmaguktól nem képesek a megújulásra, emiatt állapotuk fenntartására természetvédelmi beavatkozásokra van szükség, így a tavaly év végén lezárt Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban több mint másfél milliárd forintot költött el az állam többek között a hazai barlangok védelmére, statikai megóvásukra vagy denevérbarát bejáratok kialakítására.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében arról beszélt, a hazai barlangok több mint egynegyede a Bükkben található, itt van az ország legmagasabban lévő és legmélyebb barlangja is, a Körös-barlang és a Bányász-barlang. Elmondta, a Nemzeti Park területén a Barlangolás! keretében hetente túrát vezetnek a Szeleta-barlanghoz, az Esztáz-kői-barlangban, emellett egy speciális hosszútúrán a Szent István-barlangban azokat a helyeket is felkereshetik az érdeklődők, melyeket egy átlagos túrán nem tudnak megnézni. Hozzátette, a látogatók a kiépítetlen Kő-lyukban egy ősrégészeti túrán, míg a Bolhási-víznyelőbarlangban egy "extrém, overallos" barlangtúrán vehetnek részt.

Rónai Kálmánné azt is bejelentette, hogy hamarosan ismét lehetőséget biztosítanak azoknak, akik élvezni szeretnék a Szent István-barlangban található Fekete-teremnek a jótékony hatásait.

Mint elhangzott: a természetkedvelők körében is népszerű Szent István-barlang, amit évente 50 ezren keresnek fel, a különleges cseppkőképződmények miatt, az ország legrégebbi gyógyhelye címmel is rendelkezik. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság adatai szerint Miskolc-Lillafüred 1935-ben kapott klimatikus gyógyhely minősítést, melyet 1985-ben, majd 2008-ban megújítottak. A fokozottan védett, teljesen megújított Szent István-barlang levegője tiszta, pollenmentes és közel 100%-os páratartalmú. A Fekete-terem elnevezésű szakaszát 1991-ben gyógybarlanggá is minősítették. A barlang gyógyhatását a fentebb felsorolt tényezőknek köszönheti, hiszen a barlangi levegő mikrobiológiai szempontból csaknem steril, azaz por-, csíra- és allergénmentes közeg. Ehhez hozzájárul az állandó 10 fok körüli hőmérséklet, a 100 %-os páratartalom és nem utolsó sorban a barlangi környezet nyugtató hatása az emberi idegrendszerre. A légúti betegségek a társadalom jelentős részét érintik, kortól függetlenül. A látogatók előtt egyébként elzárt Fekete-teremben 20-30 fős csoportok pihenhetnek, regenerálódhatnak 1-2 órás benttartózkodással. A 90-es évektől barlangterápiás foglalkozások voltak itt, de a Covid világjárvány óta ez a lehetőség kihasználatlan. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság célul tűzte ki, hogy azon látogatóknak, akik élvezni szeretnék e terem jótékony hatásait, azoknak 1-2 órás pihenést, regenerálódási lehetőséget biztosít. Ez a program rövidesen elindul.

VÁLOGASSANAK BARLANGI PROGRAMJAINK KÖZÜL!


Forrás: https://kormany.hu/hirek/meghirdettek-a-barlangok-...

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom