Bár kereknek Kerek, de erdő nem lesz belőle... 2022.02.17. 16:02

... avagy fásszárú növényeket irtottunk a bükkzsérci Kerek-dombon.

Valószínűleg sokan örülnének, ha a fekete párduc és a szervál után Dömdödömmel és Mikkamakkával is lehetne találkozni a Bükki Nemzeti Park területén, de sajnos nem engedhetjük meg, hogy tanyát verjenek nálunk, mivel ebből a gyepből nem lehet erdő, négyszögletű meg aztán végképp nem!

Ezért a LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva, 2022. február 9-én cserjeirtást végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Herman Ottó Intézet munkatársai a bükkzsérci Kerek-dombon. A Bükk hegységben a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) legfajgazdagabb állományaival a Tárkányi-medence peremén húzódó löszvölgyekben, illetve a bükkzsérci Kerek-domb térségében találkozhatunk. A Kerek-domb eocén mészkövén számos lokálisan dolomitjelző faj található, melyek révén növényzete a Délnyugati-Bükk dolomit kőzeten kialakult növényzetéhez hasonlatos. A terület lösszel borított részein pedig már alföldperemi erdőssztyepp fajok telepedtek meg.

A Kerek-domb és térsége. (Fotó: Kozma Attila)

Ezen területek megőrzése azért fontos feladatunk, mert ezek a félszáraz gyepek a legnagyobb fajgazdagságú európai növényközösségek közé tartoznak, és számos védett növény- és állatfaj számára jelentenek kulcsfontosságú élőhelyeket. Kiemelt fontosságúak a vadon élő beporzó fajok, így például a lepkék, a vadméhek vagy éppen a zengőlegyek védelme szempontjából. A legtöbb ilyen állomány másodlagos eredetű, amely a korábbi termofil (melegkedvelő) erdők helyébe lépett, és a korábbi külterjes legeltetési vagy kaszálási módok eredménye.

Éppen ezért ezeket az élőhelytípusokat napjainkban nagyban veszélyezteti a korábbi használat eltűnése, aminek következtében a területen a szukcesszió folyamata érvényesül, ami a fásszárú növények térhódításában mutatkozik meg. Emellett az inváziós növényfajok behurcolása és elterjedése is problémát okoz a területen, ami az élőhelyek leromlásához vezet.

Reméljük, hogy a most megkezdett kezelésekkel sikerül majd egyre inkább visszaszorítani a fásszárú növényfajokat, teret adva ezzel az értékes lágyszárú vegetációnak. (Fotó: Kozma Attila)

Az ilyen gyepeket hosszútávon külterjes legeltetéssel vagy rendszeres kaszálással lehet fenntartani. Mivel a bükkzsérci terület már erősen becserjésedett, így egy kisebb részén szárzúzóval kellett dolgoznunk. A terület nagyobb részén azonban arra törekedtünk, hogy az előretörő cserjék irtását kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással oldjuk meg. A mostani kezelés során az előretörő közönséges mogyoró (Corylus avellana), közönséges boróka (Juniperus communis), kökény (Prunus spinosa) és vadrózsa (Rosa canina) bokroktól mentesítettük a területet. Tavasszal a sarjadásra hajlamos fajok tövét vegyszeres lekenéssel is kezelni fogjuk.

A cserjesávok, magányos cserjefoltok hosszú távú megőrzése viszont kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, így a kezelések során törekszünk egyfajta mozaikos élőhelyszerkezetet helyreállítani, kialakítani.

Az ilyen hegyvidéki füves területek számtalan értékes növény- és rovarfajnak nyújtanak élőhelyet. A beavatkozásaink során megpróbáljuk a még meglévő lágyszárú társulásokat fenntartani, valamint a cserjeállomány visszaszorításával a régi gyepterületeket visszanyerni. (Fotó: Kozma Attila)

A szomszédos erdőállomány felől terjedő, és a gyep egy részén már nagy kiterjedésben jelenlévő fekete fenyő (Pinus nigra) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) állomány visszaszorítását is megkezdtük. A legeltetés felhagyása után a termőhely-idegen fenyőfajok nagy számban telepedtek meg itt, sőt, az utóbbi időben egyre nagyobb területet kezdtek elfoglalni. A fekete fenyő nem őshonos az Északi-középhegységben, így további terjedése sem kívánatos. Hiszen ezek a fenyőerdők létrejöttükkel az őshonos fajokat szorítják ki azok természetes élőhelyeiről.

A fenyők magja repítőkészülékes, így – a szél segítségével – nagy távolságokra is könnyedén el tudnak jutni, és új élőhelyeken is meg tudnak telepedni. A terjedő fenyőfajok gyakran védett és fokozottan védett növényfajokat szorítanak ki élőhelyükről, vagy a ritka, védendő társulások helyét foglalják el.

A fenyők további terjedését a faegyedek kivágásával és azok területről való lehúzásával akadályozzuk meg. A nagyobb fák letermelése után már hosszabb távon lesz biztosítható, hogy ezeknek a fajoknak a térnyerése ne veszélyeztesse az itt előforduló, őshonos ritka és védett fajok állományát és azok élőhelyeit. (Fotó: Kozma Attila)

Ezúton is köszönjük minden résztvevő lelkesedését és munkáját:

Bocz Renáta, Bodzás János Sándor, Cosima Riese, Farkas Roland, Illyés Evelin, Juhász Róbert, Kleffler Tünde, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Orosz Tamás, Péntek István, Prommer Mátyás, Szelényi Balázs, Szűcs Erzsébet

A csapat Fotó: Kozma Attila

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta
projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Felhasznált irodalom:

Concha Olmeda, Viera Šefferová, Evelyn Underwood, Lucía Millan, Teresa Gil, Sandra Naumann: UNIÓS ÉLŐHELYVÉDELMI CSELEKVÉSI TERV Cselekvési terv a 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípus kedvező védettségi helyzetének fenntartására és helyreállítására

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom