A gyurgyalagokra várva… 2021.05.05. 11:21

A szalakótaalkatúak rendjébe tartozó gyurgyalagok közismerten színpompás madarak.

De alapvetően ez a színgazdagság jellemző a rend többi családjának képviselőire is: gondoljunk csak a hazánkban is honos jégmadárra, vagy éppen a szalakótára, illetve a szoros értelemben nem túlzottan színekben gazdag, de ennek ellenére is feltűnő tollruhájú búbos bankára. Ha itt nincs is módunk bemutatni a többi, főként trópusi, ma ismert gyurgyalag 31 fajának gyönyörű tollruháját, a színezettségükről mégis sokat elárulnak az egyes fajok nevei, mint: zöld gyurgyalag, kármin gyurgyalag, piros gyurgyalag, rózsaszínű gyurgyalag, zafír gyurgyalag. Egyes fajok tollszíne, már-már a kolibrifélék színpompájával vetekszik.

A prügyi gyurgyalagtelep egyik párosa (Fotó: Soós Gábor)

A nálunk is költő, de Európában, Nyugat-Szibériától Észak-Afrikáig és a Fokföldön is honos gyurgyalag (Merops apiaster) vagy gyurgyóka hazaérkező csapatait várhatóan hamarosan látni és hallani is lehet. A magasban kecsesen repülő madarakat jellegzetes „prü-prü” hangjuk is elárulja. Hazánkban területi eloszlásuk nem egyenletes. Ennek egyik magyarázatát fészkelési szokásaikban kell keresni. A gyurgyalag fészkét, pontosabban költőüregét homokos, löszös összletű partfalakba, domboldalakba, mélyebb földutak oldalába, egyes helyeken keréknyomok padkáiba építi, így a költésre alkalmas helyek és környezetük a madárkolóniák jellemző gyülekezési helyei. A madár a költőüregéhez vezető járatot főként a csőrével ássa ki. Ásás közben a talajt heves csőrvágásokkal lazítja föl, a földet pedig rövid lábainak gyors mozdulataival kaparja ki. Eközben szárnyára, vagy a meredekebben mélybe vezető járatokban a csőrére támaszkodik. Az esetenként két méter hosszúságot is elérő járat végén található a kiszélesedő költőüreg, amibe a madár 5-6 fehér tojást rak. A tojásrakást megelőző „földmunka” 10-25 nap alatt készül el, a partfal anyagának függvényében, és eközben akár 12 kg, vagy ennél is több földet is megmozgat egy-egy madár. A költőüregbe fészket nem építenek. A tojások, majd később a fiókák is a szülők által kiöklendezett köpeteken, és a zsákmányrovarok emészthetetlen kitindarabjain helyezkednek el. A gyurgyalagköpetek a telepek közelében, kiülőfáik alatt is megtalálhatók, így ezekből a rovarmaradványokból lehet tudni, hogy a madarak hangyákat bogarakat, lepkéket, poloskákat, szitakötőket, sőt, fullánkos darazsakat, méheket, poszméheket fogyasztanak. Így a köpetek elemzésével akár a térség rovarfaunájáról is információkat gyűjthetnek az entomológusok.

A faj tudományos nevének etimológiai vizsgálata görög és latin gyökerekre vezet vissza. A „Merops” nemzetségnév a hasonló görög kifejezésből ered. A hellén mitológia egyik királyára, Merops-ra utal, trója királyának, Priamusnak nevelőjére. Az „apiaster” a latin apiastra kifejezésből származik, ami méhevőt jelent. De több európai nyelv is hasonló tartalommal azonosítja ezeket a madarakat a némettől a spanyolon át az olaszig, sőt, a japán yoaroppahachikui is, ami nagyjából azzal a jelentéssel bír, hogy: „ez a madár eszi a méheket”. Mint azt a fentiekben írtuk, a pontosabb jelentés a köpetek alapján az lehetne, hogy: eszi a méheket is!

Gyurgyalaghím szitakötővel kedveskedik párjának (Fotó: Soós Gábor)

Méhfogyasztásuk miatt a méhészek ellenségként tekintenek rájuk, és nem különösebben kedvelik őket. E sorok egyik írója is, mint méhész tapasztalta már, hogy őszi és tavaszi vonulásukkor el-elidőznek egy-egy méhészet környezetében, és gyors akrobatikus repüléssel vadásszák le a kijáró dolgozó méheket. Azonban jobban kedvelik a nagyobb falatokat: a szitakötőket, lepkéket. A nem körültekintően alkalmazott rovarirtó szerek sajnos még mindig több méhcsaládot pusztítanak ki, mint a gyurgyalagok. Ez persze nem mentesíthet egyetlen méhész kollégát sem attól, hogy vándorlás idején a méheit körültekintően telepítse, és kaptárait ne rakja le gyurgyalag telepek közelébe, mert ezzel bizony felkínálja őket a fogyasztásra.

A gyurgyalag hazánkban fokozottan védett madár. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke jelenleg 100 000 Ft. Mivel állománya nagyban függ a költésre alkalmas homokfalak meglététől, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is figyelmet fordítunk a madár költési lehetőségeinek fenntartására, költőhelyeik kiterjesztésére.

A Dél-borsodi Tájegység egyik legjelentősebb gyurgyalagtelepe egy szebb napokat is látott, 168 méter hosszúságú homokfal Prügy község határában, melynek kialakulása több évtizedes múltra tekint vissza. A partfal gyurgyalagállományának komolyabb monitorozása azonban csupán 2003-tól zajlik, ekkor az állomány mintegy 93 pár gyurgyalagot és 70 pár partifecskét számlált. A populáció első igazán nagy emelkedését a 2010-es árvízvédelmi munkálatok eredményezték, aminek következtében 2011-re 160-ra becsülték az itt fészkelő gyurgyalagpárok számát. Az újbóli, rendszeres, évenkénti frissítések azonban elmaradtak, illetve amennyire lehetett, kézi erővel állították helyre a Bükki Nemzeti Park kollégái a telepnek otthont adó homokfalat. Azonban a költésre alkalmas falszakaszok beszűkülése miatt az itt fészkelő párok száma 2019-re 30-ra csökkent. 2020-ban azonban az ÉMVIZIG és egy segítőkész helyi gazdálkodó közreműködésével ismét megvalósulhatott a partfal gépi erővel történő, nagyobb léptékű helyreállítása. Az együttműködésnek köszönhetően kialakult partfal idei renoválása már kézi erővel is elvégezhető volt, amit a Dél-Borsodi Tájegység természetvédelmi őrszolgálatának tagjai április végén el is végeztek. Ennek során a friss felületek kialakításával és a benövényesedett részek megtisztításával új költési lehetőségek nyíltak meg a madarak előtt. Kíváncsian várjuk, hogy a 2020-ban ugyan még 30 párt számláló telepen idén hány költő párt sikerül megfigyelnünk. A költőterület természetvédelmi jelentőségére való tekintettel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2020-ban indítványozta a partfal, mint kiemelkedően jelentős gyurgyalagélőhely saját vagyonkezelésbe vételét, melynek eredményeként biztosítottá válhatnak a megfelelő léptékben és időben elvégezni szükséges renoválási munkálatok.

A prügyi gyurgyalagtelep renoválásának pillanatai és az előkerült tavalyi költőüregek (Fotók: Barati Sándor, Soós Gábor)

Hasonló munkákkal frissítettük fel a gyurgyalagok számára a csobaji partfalat is, mely szintén az egyik helyi gazdálkodó önzetlen munkájának köszönhetően került helyreállításra 2019-ben. Az utóbbi két évben kézi erővel renováltuk a partfalat, melyen a 2018-ban felmért 20 párról 2020-ra 28 párra emelkedett a gyurgyalagok száma, ráadásul a partifecskék is megjelentek mellettük.

A csobaji gyurgyalagtelep. A jobb oldal kész, a bal oldal még hátra van. (Fotó: Soós Gábor)


A csobaji gyurgyalagtelep panorámaképen. (Fotó: Soós Gábor)

Igrici külterületén is újabb kolónia létrehozását készítettük elő. Itt az M3-as autópálya építése és egy korábban nyitott kavicsbányató egykori meddőjén kezdtek el a madarak fészektelepet kialakítani. Sajnos a telep közelében illegális hulladéklerakó is működött, emellett a könnyen hozzáférhető homokot is szállították innen az illegális kitermelők. Egy már kialakult, 18 üreget számláló telep falát bányászták alá a homokkinyerés érdekében! Így a stabilitását vesztett fal leomlott. Szerencsére ez már a költési időn kívül történt. Ez évben a leomlott partfalat stabilizáltuk, az omladékot elterítettük. Emellett egy közeli, már növényesedett, mesterségesen kialakított tereplépcsőjű területen egy új falat is megtisztítottunk, abban a reményben, hogy újabb fészkelőhelyeket ásnak majd ki az idén érkező madarak.

A 2020-ban leomlott homokfal Igriciben (Fotó: Barati Sándor)

Az Igriciben 2021-ben stabilizált költőterület (Fotó: Barati Sándor)


A gyurgyalag tavalyi költőüregében áttelelő hosszúlábú bűzbogarak (Blaps mortisaga) és a piros kitinpáncélú közönséges lucernabogarak (Gonioctena fornicata) (Fotó: Barati Sándor)


Az újonnan nyitott 30 m hosszú partfalszakasz Igrici külterületén, az autópálya-építés visszahagyott meddőjében (Fotó: Barati Sándor)

Így most már türelmetlenül várjuk a trópusok hangulatát idéző gyurgyalagjaink érkezését.

A „kubikos” brigád tagjai (Fotók: Barati Sándor, Soós Gábor)

Felhasznált irodalmak:

Dr.Rer. Nat.Gottfried Maurersberger 1978: Urania állatvilág. Madarak pp:277-285

Monaco Nature Encyclopedia (https://www.monaconatureencyclopedia.com/merops-apiaster/?lang=en)

Kapcsolódó

1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom
2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom