A Dél-hevesi Tájegység szalakóta költési eredményei 2019-ben 2019.11.19. 08:51

A szalakóták hosszú távú vonulóként már elindultak Afrika déli részei felé. Egyesek már a Száhel-övezetben járnak, másokat még októberben is lehetett látni hazánk füves pusztáin.

A Dél-hevesi Tájegység területén évről-évre növekszik a szalakóták állománya, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető. A továbbiakban a 2019-es év költési eredményeiről olvashatunk.

A 2019-es „szalakóta szezont” már korán elkezdtük, mivel tavasszal új odúkat kaptak az Afrikából visszaérkező madarak. A szalakóták odúlakó fajként előszeretettel elfoglalják a számukra kihelyezett mesterséges D-típusú odúkat. A Dél-hevesi Tájegység területén már több mint 25 éve folyik ezen mesterséges odúk kihelyezése, karbantartása, ezért a tavasz folyamán nem csak újakat helyezetünk ki, de a régi, elhasználódott odúkat is lecseréltük.


A régi, tönkrement odúkat újrakra cseréltük


A májusi esőzések miatt kicsit később kezdődött az idei költési szezon, de június elejére a legtöbb odút már elfoglalták a szalakóták, és elkezdték a költést. A 2014. szeptemberében indított „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” c. Life+ projekt keretén belül lehetőségünk adódott a madarak színes gyűrűs jelölésére is. A költési szezon elején Dél-Hevesben több mint 25 öreg madár kapott színes gyűrűt, mely alapján majd a következő években könnyen beazonosíthatóak lesznek. Több alkalommal is sikerült visszafogni olyan madarakat, melyek már gyűrűsek voltak. A legöregebb ilyen madár 9 éves, a Dél-borsodi Tájegység területén fogták vissza.

.

Színes gyűrűkkel megjelölt öreg szalakóták (Fotó: Király Norbert)

A tájegység területén lévő 330 darab odú ellenőrzését június végén folytattuk, azonban ekkor már a költések sikerességét vizsgáltuk. A szalakóták mellett más fajok is szívesen elfoglalják ezeket az odúkat, úgymint; a csóka, a seregély, a mezei veréb, a búbos banka, a vörös vércse, vagy a füleskuvik.

.

Seregély fészekalj - Kirepülés előtt álló csókafióka - Füleskuvik fiókák

A pályázat eredményességét bizonyítja, hogy míg 2018-ban 189 pár szalakóta költött mesterséges odúban, addig 2019-re ez a szám 220-ra emelkedett! Ez csak a mesterséges odúkban költő madarak számát jelenti, ehhez kapcsolódnak még a természetes odvakban fészkelő párok is, így az állomány nagysága meghaladja a 240 párt.

Pár napos szalakóta fiókák Kirepülés előtt álló szalakóta fiókák

Az odúk foglalási aránya az idei évben volt a legmagasabb, meghaladta a 60%-ot! A növekedés nem csak az élőhelyek védelmének - és ezáltal a javulásuknak - köszönhető, hanem hogy a tavasz folyamán több mint 60 db új odút helyeztünk ki a madaraknak. Természetesen a hosszú távú cél a fasorok, facsoportok megőrzése és erősítése könnyen odvasodó puhafák telepítésével, hogy minél több természetes odúban költhessenek a szalakóták.

.

A kisebb facsoportokkal tarkított füves puszta tipikus szalakóta élőhely

Az odúellenőrzésekkel párhuzamosan folyamatosan zajlottak a fiókák színes gyűrűs jelölései is. A színes, karakteres gyűrűk felhelyezése óta rendszeresen kapunk visszajelzéseket a megjelölt madarakról. 2019-ben 68 fióka kapott színes gyűrűt.

.

Színes gyűrűvel jelölt fiókák

A 2019-es költési eredmények is jól reprezentálják, hogy mennyire fontos a szalakóták számára a megfelelő fészkelőhely biztosítása, ugyanakkor elengedhetetlen a jó táplálkozóterületek fenntartása is. Ezért továbbra is folytatódik az odúk rendszeres karbantartása, valamint a fasorok és facsoportok megőrzése, újabb csemetékkel való pótlása.
Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, akik segítettek az idei „szalakóta szezonban”. Név szerint: Antal András, Balázsi Péter, Bata Bettina, Deák Gábor, Ferenc Attila, Golen Gerhárd, Harmos Krisztián, Hák Flóra, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Király Norbert, Kleszó András, Korompainé Szitta Emese, Magos Gábor, Molnár Márton, Pongrácz Ádám, Ragó Adrienn, Sasvári János, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, Széles Tamás, Szitta Tamás, Teplánszki Dóra, Tóth Katalin, Tóth László, Vályi-Nagy Zoltán, Zákány Albert.



Kecskés Dóra
Szalakóta Life+ fajvédelmi munkatárs
BNPI
Fotók: Kecskés Dóra

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom