A Karancs jellegzetes kupolaformájú hegye 725,1 m tengerszint feletti magassággal a Cseres-hegység legmagasabb pontja. Eredetileg andezitmagma felnyomulásával jött létre a középső miocénkorban (15 millió évvel ezelőtt), aztán később részben lepusztult. Az andezit és a felette levő homokkő érintkezését a sátorosi kőbánya tárja fel. Kupolaszerű formájával eltér a környező, alacsonyabban fekvő bazaltos vulkáni kúphegyektől és lávaárakon kialakult hegygerincektől. A porfíros szerkezetű andezitben nagyobb szemcséjű, vöröses színű granátokat is találunk, amelyek még a magmakamrában, nagy mélységben kristályosodtak ki. A kőzet a kőzetalkotó amfibolon, piroxénen és biotiton kívül forró oldatból kivált (hidrotermális) ásványokat, pl. kalcitot, aragonitot és zeolitokat is tartalmaz. A felnyomuló magma (ún. lakkolit) számos nyúlványt – apofízist is létrehozott, amelyek a Karancs és a Láz-hegy között lépnek felszínre.