Cserépváralja - Koldustaszító

Cserépfalu központjában található a tanösvény kiindulópontja. A Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit, a Bükkalját felépítő riolittufa keletkezését (miocén vulkanizmus), különleges felszínformáit - egyben kultúrtörténeti különlegességeit -, a kaptárköveket (Ördögtorony), a mészkőtérszín képződményeit (Bervai Mészkő geológiai alapszelvénye, jégkori sziklaformák, barlangok), a területet borító fás legelőket, hegyi réteket, a gyertyános tölgyeseket, szurdokerdőket, a melegkedvelő tölgyeseket és a karsztbokorerdők élővilágát és hazánk legjelentősebb ősemberlelőhelyét, a Suba-lyuk barlangot (1932. április 27-én innen kerültek elő a neandervölgyi csontmaradványai) mutatja be. A Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. Itt találták meg a Neander-völgyi ősember hazai nyomait, egy felnőtt nő és egy 3 éves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványai is előkerültek. A barlang nagyméretű, egy juhnyájat is képes befogadni.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
A tanösvény állomásai:1. Berezd-oldal: kilátópont2. Berezd-oldal: közetfeltárás3. "Kisamerika"4. Berezdaljai pincesor5. Mésztetői fás legelő6. Ördögcsúszda7. Ördögtorony-kaptárkő8. Mész-patak szurdoka9. Túrbucka10. Perpác-rét-hegyi legelő11. Víznyelő12. Hór-völgy közetei és felszíniformái13. Gyertyános-tölgyes14. Jégkori sziklaformák15. Törmeléklejtő erdő és szurdokerdő16. Bervai Mészkő geológiai alapszelvény17. Suba-lyuk18. Melegkedvelő növényzet19. Mészégetés20. Népi építészet

A Furgál- völgy I., II. és V. számú kúpjai szintén érett stádiumban vannak, mint a Csordás-völgy II. számú kúpja – a kúpfejlődés utolsó jellemző formát mutat. A Tardra vezető műúttól nyugatra nyíló völgy északi oldalán mint hatalmas, kővé vált cápauszonyok sorakoznak a kaptárkövek. Az öt sziklán összesen 32 db fülke számolható meg.

A Mangó-tető déli oldalából kimagasló Nagykúp a legismertebb lakosok Ördögtorony néven is emlegetik. A Mangó-oldal riolittufa mélyútja (Törökút, Nagykőkapu) alatt, meredek lejtőből emelkedik ki a 16,2 m magas tufakúp. A különleges geomorfológiai képződmény oldalán 25 db erősen kopott fülke található. A hegyoldalhoz alacsonyabb gerinccel, nyakkal kapcsolódó kúpkő csúcsába egy mélyedés van faragva. A kaptárkő alatti völgy felé lejtő sziklaszínbe pedig egy csatorna, valamint gödrök vannak vájva.A Nagykúpot és a tőle keletre lévő 5 fülkés Kiskúpot közvetlen környezetükkel együtt 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 1977. január-1től a Csordás-völgyi és Karud környéki kaptárkövekkel együtt a Bükki Nemzeti Park területébe tartoznak.