Több megkeresést is kapott Igazgatóságunk az elmúlt napokban denevér-észlelésekkel, tömeges megjelenésükkel kapcsolatban. Ez, az akár ijesztőnek is ható látvány egyáltalán nem különös, hiszen a nyár végi, kora őszi időszakban a denevérek több okból is repkedhetnek fölöttünk. Még napközben is.
Alapvető, legkönnyebben magyarázható indok az lehet, hogy a nyári időszakban született fiatal denevérek már röpképesek, és a nyár végére az egy-egy szálláshelyről kirepülő denevérek nagyobb száma feltűnő lehet. Ráadásul a rövidülő nappalokkal a denevérek is kicsit korábban hagyhatják el pihenőhelyeiket.
A képen látható közönséges denevért nemrég a Bükkben találták meg. Jól látható: Budapest mellett gyűrűzték. Fotó: Gombkötő Péter
Egy másik, szintén a nyár végi/őszi időszakban megfigyelhető jelenség az, hogy a denevérek egymást követve viszonylag nagy számban (20-100 példány, de akár néhányszáz egyed is együtt) repkednek egymást követve. Ez a jelenség a denevérek szezonális vonulása. Egyes denevérfajok pl. durvavitorlájú törpedenevérek ÉK-DNY irányú, Európát átszelő, akár ezer kilométert is meghaladó távokat tesznek meg. A nőstények a rovarokban időszakosan gazdag északi területeken nevelik utódaikat, majd onnan visszatérve Közép-, és Dél-Európában telelnek. A rőt koraidenevér egyes hazai, nálunk is telelő populációi pl. Csernobil környékén töltik az év egy részét. A tavi denevérnek a Tisza árterének közelében fekvő települések épületei szolgálnak nyári szülő- és utódnevelő helyül, viszont a nyár vége felé utódaikkal már a Bükk környékén tartózkodnak. Egészen októberig, akár napközben is megfigyelhető, hogy a vonuló rőt koraidenevérekre – az egri belváros felett – ragadozómadarak próbálnak lecsapni, azokból zsákmányolni.
Rőt koraidenevérek Fotó: Császár Zsuzsa
Harmadik lehetőségként említhető, hogy egyes ún. nászbarlangok környékén egyetlen éjszaka több száz, vagy akár több ezer különböző fajokhoz tartozó denevér fordul meg, elsősorban párzási céllal.
A negyedik ok pedig valamiféle, denevért érő külső hatás lehet (pl. házimacska elkapja a denevért, vagy a denevér egy erkélyen tárolt vödörbe esik, s onnan nem tud kiszabadulni), amikor a bajbajutott egyed társainak hanggal jelez. Ilyenkor a közelben tartózkodó fajtársai nagyszámban próbálnak a bajbajutott denevér segítségére sietni.
Mivel a denevérek nagyon hűek szálláshelyeikhez, nagy számban figyelhetünk meg denevéreket akkor is, ha korábbi, otthonul szolgáló helyüket megszüntették (pl. a szálláshelyül szolgáló panelépületet szigetelték, vagy fát kivágták.) Nem ritka, hogy a korábban jelentősebb szálláshelyül szolgáló panelépületek környékén, vagy akár azok erkélyén nagy tömegben telepednek meg az "otthontalanná vált" denevérek. Ha ilyen jelenséget észlelnek, legcélszerűbb az illetékes nemzeti park igazgatóságot megkeresni.
