Varga Ferenc volt igazgatónk emlékére 2026.04.06. 12:00

Méltósággal viselt, hosszan tartó súlyos betegségben 2026. március 26-án elhunyt Varga Ferenc, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egykori igazgatója. Alábbi írásunkban rá emlékezünk.

Varga Ferenc 1954. július 29-én Békésen, a Durkó utcában született. Különleges környezet volt ez, hiszen szülőháza ma már a település tájháza. A természet megismerésének vágya hozzátartozott ifjúságához. A Körös-parti gyerekkor és Fekete István könyvei örökre meghatározták az életét: innen eredt a természet iránti alázatos tisztelete, szeretete, ami végig kísérte egész életét. Büszkén mesélte mindig, hogy kisfiúként ő volt a legbátrabb: ő úszta át elsőként tavasszal és utoljára ősszel a jéghideg folyót.

Biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát 1978-ban szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Később a gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági környezetvédelmi mérnöki képesítést is szerzett 1990-ben.

Kiváló felkészültségének köszönhetően az egyetem elvégzése után 1978-1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetében (Pécs) tudományos ösztöndíjas gyakornokként, majd tudományos segédmunkatársként dolgozott. Az intézet fő kutatási programjai mellett több természet-, környezet- és tájvédelmi projektben részt vett (Ökológiai kockázatelemzés a Villányi-hegység területén, a Déldunántúli Régió Környezetvédelmi-Területfejlesztési fő program).

Akkor még az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz tartozó Bükki Nemzeti Park Igazgatóságra, a nemzeti park alapítása után kicsivel több mint négy évvel, 1981. augusztus 16-án került, mint geológiai felügyelő, később barlangtani és vízügyi felügyelő. A Bükki Nemzeti Park, mint Magyarország karsztformákban és karsztjelenségekben, védett és fokozottan védett barlangokban leggazdagabb területének felügyeletét látta el. Beruházási és üzemeltetési tapasztalatokra az idegenforgalmi barlangoknak (a lillafüredi Szent István- és Anna-barlangok, az aggteleki Baradla-barlang) a B.-A.-Z. Megyei Idegenforgalmi Hivataltól nemzetipark-igazgatósági kezelésbe történt átvételével (1983) és felújítási munkáinak megindításával tett szert. Az Aggteleki Nemzeti Park létrehozásáig az Aggteleki Tájvédelmi Körzet ilyen irányú szakfelügyeletét is ellátta. Az újabb területek (Tájvédelmi Körzetek) védetté nyilvánításával – melyek szakterületi előkészítésében részt vett, területileg is bővülő munkakörben – a földtani természetvédelmi feladatok mellett szélesebb körű természetvédelmi szervezői és irányítói munkát végzett (szakmai koncepciók kidolgozása, természetvédelmi kezelési, fenntartási munkák tervezése, végrehajtása stb.).

Barátokkal (Balról: Varga Ferenc, Kollár József, Ács József)

Kép forrása: BNPI archív

A rendszerváltás pillanataiban, 1989. október 1-étől természetvédelmi osztályvezetőként a szakmai felügyelők munkáját, a védett területek kutatási programjainak a védetté nyilvánítási eljárásoknak, valamint a regionális és tájrendezési tervek és kezelési terveinek elkészítését irányította, illetve végezte.

Mondhatni, a társadalmi átalakulás legnehezebb időszakában, 1991 áprilisától az Igazgatóság főmérnöki munkakörét töltötte be. A Természetvédelmi Osztály irányítása mellett feladata volt a kapcsolattartás a természetvédelmi társadalmi szervezetekkel, az Igazgatóság fejlesztési, beruházási és fenntartási terveinek kidolgozása, felügyelete és a pénzügyi-gazdasági osztállyal együtt végrehajtása, a bemutató-kiállító, információs és fogadóközpontok, az idegenforgalmi barlangok, természetvédelmi oktatóközpont stb. üzemeltetésének irányítása.

1992. február 23-ától igazgatóhelyettesi munkakörben dolgozott. A korábbi feladatok mellett irányította és felügyelte az Igazgatóság elsőfokú hatósági és szakhatósági munkáját, a kárpótlási és szövetkezeti átalakulási törvényekből adódó feladatokat.

Az 1977-ben alapított Bükki Nemzeti Parknak – a két alföldi létre jötte után –, mint az első erdős nemzeti parknak első két igazgatója erdőmérnök volt. Varga Ferenc volt az első olyan igazgató, aki nem erdészeti szakirányból érkezett: 1992. december 1-jei hatállyal látta el az igazgatói feladatokat. Pályája csúcsán legjobb szaktudása és lelkiismerete szerint végezte a még nem letisztult társadalmi környezetben a természetvédelem általa szent ügynek tekintett akkor (is) meglehetősen nehéz feladatait. Igazgatósága alatt erősödik meg és teljesedik ki az Igazgatóság és a szlovák természetvédelmi szervek és szakemberek között egy máig tartó együttműködés és baráti kapcsolat, amely az európai integritás szempontjából is rendkívül előremutató és példaértékű. A természetvédelmi törvény 1996. évi megszületését még Ő is személyes sikerként élhette meg, de 1997. május 14-étől már újra igazgatóhelyettesi feladatok ellátására kapott megbízást.

Szakmai hitében és elkötelezettségében soha meg nem törve, és munkatársai felé emberségét nem feladva, 2002. október 1-jétől természetvédelmi-tájvédelmi főfelügyelői feladatokat látott el. Már egészségi problémákkal is küszködve 2018. január 28-án vonult nyugdíjba.

Méltósággal viselt, hosszan tartó súlyos betegségben 2026. március 26-án hunyt el.

A szűk családi körben történt temetésen elhangzott megemlékezés szavai nagyon szépen fejezik ki mindannyiunk érzéseit.

„(...) igaznak gondoljuk, hogy aki a természetet szereti, soha nincs egyedül. Az erdő, a mező, a nádas nem temető, hanem az élet örök megújulása. Ott minden fűszálban, minden madárdalban, a szél suttogásában és a folyó zúgásában benne van az, aki egyszer ott járt, és szívével látta a világot.

Ferenc, te most visszatértél ebbe a nagy körforgásba. A lelked végre szabad, és ott pihensz a Bükk szélfútta bércei és a Körös lassú folyása felett.”

Nyugodjék békében!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom