Ünnep és hagyomány a kihajtás Szent György napján 2024.05.03. 12:00

„Szent György napi kihajtáskor minden ember lehet pásztor, de Mihály-napkor, behajtáskor, csak az marad pásztor, aki elszámol” – hangzik a régi népi bölcsesség. Tarnaszentmiklós határában, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó védett legelőn idén is kezdetét vette a legeltetés az április 19-én megrendezett Kihajtási Ünneppel.

Fotó: Jakab Tibor

A tarnaszentmiklósi legelő szélén szakmai programokkal, Bükki Nemzeti Parki Védjegyes termékek vásárával – élelmiszerekkel, fonott gyékénykosarakkal, kozmetikumokkal –, faragott tülkökkel, pusztai életképeket megidéző festményekkel és természetvédelmi szervezetek megjelenésével ünnepséget tartott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). Az idén VIII. alkalommal megrendezett Kihajtás Ünnep a térségben élő gazdálkodók, az érintett települések önkormányzatának képviselői és az érdeklődők számára biztosított szakmai találkozót.

A köszöntők sorát Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Mint fogalmazott: egyre több olyan eseménye, rendezvénye van a hazai nemzetipark-igazgatóságoknak, amelyek a helyben élők számára is fontos programmá nőtték ki magukat, ilyen ez a kihajtási ünnepség is.

– Ezek az események nagyon jól visszatükrözik azt a „testtartást” és berendezkedést, hogy csakis együttműködésben, a helyiekkel közös célokat találva tudjuk eredményesen végezni azokat a feladatokat, amit a természetmegőrzés területén el kell végezzen az állami természetvédelem – mondta a helyettes államtitkár.

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója szerint a terület és a térség előrehaladását csak a helyi szereplők – gazdák, természetvédelmi szakemberek, szervezetek, civil szervezetek, kormányhivatalok képviselői – együttműködése tudja biztosítani, ami a térség fejlődésének záloga. Kiemelte a BNPI Dél-Hevesi Tájegységének ilyen irányú munkáját, amit a terület előrelépéséért, vagy a területkezelésben megtett az elmúlt évtizedekben. – A kihajtási ünnepségünk már hagyomány. Célunk, hogy folytassuk a szakmai konzultációt a résztvevőkkel, most jelen nem lévő gazdálkodókkal is a következő években, akár ilyen kötetlen formában – szögezte le az igazgató.

A szakmai előadásokat Tóth László, a BNPI tájegységvezetője nyitotta meg, aki a természetvédelmi kezelési projekteket ismertette, kiemelve, hogy a fajvédelmi programok sikeressége a helyi gazdákon is múlik, hiszen a fajok fennmaradásához, a helyi természeti értékek és a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az ő területeik megfelelő kezelése is szükséges.

A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke, Nagy Géza a fajta történetéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a közeljövőben nagy problémát jelenthet majd az, hogy a gulyás életformát kedvelő és a szakmát tudó, értő, gyakorló generációk kiöregednek, utánuk nem marad fiatal utánpótlás és így elvész ez a hagyományos tudás. Mindemellett beszámolt arról, hogy az egyesület azon dolgozik, hogy a szürkemarha húsának fogyasztása a kiemelkedő gasztronómiai értékének köszönhetően a mindennapi étkezések részévé váljon.

Az idei Év Madarának választott kerecsensólyom védelméről, a fajt veszélyeztető tényezőkről, valamint a SakerRoads LIFE - „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című projektről Bagyura János és dr. Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai tartottak előadást. Mint az előadásból a jelenlévők megtudhatták: a SakerRoads LIFE projekt célja, hogy pontosan felmérjék a fajt érintő egyes veszélyforrásokat és megpróbálják a legfontosabbakat mérsékelni. A hat évig tartó projektet 75 %-ban az Európai Unió LIFE programja támogatja, amelyhez a társfinanszírozást a magyar állam, valamint a projektpartnerek biztosítják. A projektben az MME és a BNPI mellett részt vesz a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a MAVIR Zrt. is. Ezt követően Piross Sándor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa a beporzóbarát gazdálkodásról és a RestPoll Horizon projektről beszélt.

Ebben az évben is megrendezésre került a gazdálkodói fórum, ahol a környékbeli gazdálkodók Lucza Zsuzsannától, a Heves Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály főosztályvezetőjétől és Dr. Seszták Attilától, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei igazgatójától is kérdezhettek az egységes kérelemmel kapcsolatosan.

Fotó: Jakab Tibor

A rendezvény leglátványosabb programelemeként a résztvevők megtekinthették a magyar szürke szarvasmarha gulya kihajtását, majd szakvezetés kíséretében kilátogathattak a Pély-Ludas környezetismereti, természeti és tájtörténeti tanösvényre.

A BNPI őshonos marhaállománya a kihajtást megelőző napokban már kint legelt, de az éjszakákat még a téli szálláson töltötte, május elején pedig kiköltözik majd a nyári szállásra. A legeltetés fő célja a terület minél természetesebb állapotban tartása, amely az itt élő pusztai növény- és állatfajok számára ideális élőhelyet teremt.

Sasváriné Hegedűs Éva tenyésztésvezető beszámolt arról, hogy az anyagulyát jelenleg 132 tehén és a tőlük idén született 92 borjú alkotja. Ebben a gulyában kaptak helyet azok a saját tenyésztésű, harmadik éves szűz üszők – összesen 16-an –, amelyek ebben az évben kerülnek először bika alá. Mint azt az egybegyűltek megtudhatták, az anyagulyán kívül van egy másik gulya is, amelyben együtt legelnek majd a vágásra szánt tinók, a továbbtenyésztésre szánt fiatal magyar szürke üszők, valamint a kárpáti borzderes fajtához tartozó 36 állat is. Az anyagulya május elején települ ki a szokásos nyári állására és azt követően lehet elkezdeni majd a növendék gulya legelőre szoktatását. Körülbelül két hét alatt „verődik egybe” ez az új gulya, ennyi idő kell az állatoknak, hogy megszokják egymást és a terelő kutyákat, valamint, hogy kialakulhasson közöttük a rangsor. Amikor pedig az állatok már felkészültek, akkor lábon hajtják át őket a Pély község külterületén lévő legelőegységre. A növendék gulyában lévő, különböző évjáratú üszők még többször kiválogatódnak és csak a legalkalmasabbak kerülnek be „harmadfüves” korukban az anyagulyába - innentől válnak bika alatt fedeztethetővé.

Reméljük, hogy a mára már hagyománnyá vált kihajtási ünnepünk az elkövetkezendő években, évtizedekben is a színvonalas és széleskörű szakmai és hagyományőrző program színtere marad majd, hogy népszerűsége tovább fokozódva, az őshonos ágazat, valamint a hazai állattenyésztési hagyományok megőrzésének és a természetvédelem hasznára válhasson.

Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezésében és létrejöttében!

  • Köszönjük Ferencz Attilának, hogy elhozta a szakmai napra értékes szarukiállítását,
  • a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a történeti kiállítást és a marhaburger kóstolót,
  • Kovács László pásztorembernek pedig az igazán ízletes marhapörköltet.
  • Továbbá köszönjük a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegyeseknek (Apostol Nikolett, Bükki Napsugár Natur Kozmetikum - Kiss Ágnes Napsugár, Horhos Völgyi Birtok - Gulyás Anna és Kaczkó Dániel, Kovács Tibor, Pély-Tiszatáj Agrár Zrt.- Balázs Nóra, Tóth Ferenc),
  • Bartus Csaba festőművésznek,
  • a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontnak
  • és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek a kitelepülésben való részvételt!

A kihajtási ünnep “A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” (LIFE21-NAT-HU-101074704) projekt támogatásával valósult meg.

LIFE SakerRoads -“A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” (LIFE21-NAT-HU-101074704) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. A projektről részletesen ITT olvashatnak.


Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom