Új kihívások a szárazság idején 2022.07.11. 15:07

Az elmúlt időszakban jelentkező extrém vízhiány újabb kihívások elé állítja Igazgatóságunkat is. Sajnos egyre inkább szembesülnünk kell a klímaváltozás negatív hatásaival, melyek egészen új feladatokat rónak ránk.

Az elmúlt hetekben komoly vízhozamú patakok, és más jelentős vizes élőhelyek is teljesen kiszáradtak, a kisebb pocsolyákról, apró vízfoltokról nem is beszélve! Ezt a vizekhez kötődő élővilág erősen megsínyli, és hosszú távon egyre nehezebb lesz megoldani védelmüket.

A Kövicses-patak leszáradt medre Pásztón

Őrszolgálatunk sajnos többször is helyszínelt olyan patakokat a közelmúltban, ahol a szárazság mellett az illegális vízkivétel is nagyban hozzájárult a vízfolyások eltűnéséhez. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a természetes vizekből való kerti és szántóföldi locsolás engedélyköteles tevékenység! Ezek a vízkivételek ráadásul nemcsak vízjogi engedélyezési problémákat vetnek fel, hanem védett állatfajokat is veszélyeztetnek! Nemrégiben például a pásztói Kövicses-patak is teljesen kiszáradt, melyben valószínűleg nagy szerepe volt az illegális vízkivételeknek. A mederben visszamaradó kisebb vízfoltok ökológiai csapdaként működtek a halak számára, ezekben gyűltek össze végső lehetőségként. Őrszolgálatunkat is riasztották egy ilyen kis pocsolyához, melyben sajnos már nagy mennyiségű hal pusztult el, köztük több, védett fenékjáró küllőt is találtunk. A még életben lévő halakat sikeresen kimentettük, és áthelyeztük egy másik vízfolyásba.

Illegális vízkivételi pont

Kérjük a tisztelt lakosságot, hogy felelősségteljesen végezze a locsolást, ne a természetes vizekből vegye ki a vizet! Alkalmazzunk olyan módszereket, melyekkel nem veszélyeztetjük a körülöttünk élő élővilágot, a csapadékvíz összegyűjtése a tetőkről például nagyszerű alternatívát jelent.

A patakok leszáradása bizonyos szakaszokon a halállomány teljes eltűnéséhez vezethet, ugyanis a vízfolyásokon sok helyütt olyan műtárgyak találhatók, melyek a hosszirányú átjárhatóságot teljesen megszüntetik. Ha ezen műtárgyak fölött kiszárad a patak, akkor később oda már nem tudnak visszatelepülni a halak az alsóbb szakaszokról. Igazgatóságunk pályázati forrásokból már több ilyen veszélyes műtárgy átalakítását is elvégezte az elmúlt években, de a jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy tovább kell folytatni ezeket a munkákat is.

Ökológiai csapdaként működő, visszamaradó vízfolt a patakmederben

A jelentkező vízhiány, a patakok kiszáradása azonban nagyobb volumenű problémákra is felhívja figyelmünket. A vízgyűjtőterületeken rendkívül fontos lenne a megfelelő gazdálkodási módszerek alkalmazása, és a megfelelő tájhasználat megválasztása. A végvágott erdőterületeken például villámszerűen rohan le a lehulló csapadék, s ugyanez a helyzet a nagy lejtőszöggel bíró szántóföldeken is. Ezek a vizek ilyenkor sokkal kevésbé tudnak hasznosulni, gyorsan lecsorognak a területről. A folyamatos erdőborítás biztosítása, a meredek oldalak gyepként történő hasznosítása például már nagy előrelépést jelentene.

Elpusztult halak (köztük védett fenékjáró küllők) a Kövicses-patak egy leszáradó pocsolyájából

Egyértelmű, hogy a klímaváltozás okozta problémák kezeléséhez komoly együttműködés szükséges. Nemcsak a gazdálkodóknak, vagy nagyobb szervezeteknek van ebben fontos szerepe, de a lakosság felelős viselkedése, és az általuk képviselt társadalmi norma is rendkívül sokat számít! Bízunk benne, hogy a közeljövőben sikerül gyökeres változásokat kieszközölni e súlyos problémák megoldására.

Elpusztult hal a kiszáradt mederben


A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG KÖZLEMÉNYE:

A mostani aszályos időjárás nemcsak a Bükköt, hanem Igazgatóságunk teljes működési területét érinti. A sekélyebb vízborítású síkvidéki állóvizeink zöme már nyár elejére kiszáradt, a dombvidéki kisvízfolyásaink közül pedig már csak a legnagyobb vízgyűjtő területekkel rendelkezők medrében csordogál némi víz. Sajnos egyre inkább szembesülnünk kell a klímaváltozás negatív hatásaival, melyek egészen új feladatokat rónak ránk. Kérjük a lakosságot, hogy felelősségteljesen végezze a locsolást. Alkalmazzunk olyan módszereket, melyekkel nem veszélyeztetjük a körülöttünk élő élővilágot, a csapadékvíz összegyűjtése például alternatívát jelenthet.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom