Szupervulkán pusztított Ipolytarnócon 2022.06.17. 17:07

Szerencsére nem most, 17,2 millió évvel ezelőtt. A legújabb vulkanológiai vizsgálatok eredményét egy néhány napja megjelent tudományos értekezés ismertette.

A Scientific Reports nevű szaklapban publikált tanulmányban a Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezetésével a kutatók rekonstruálták az elementáris erejű tűzhányókitörés részleteit.

Habár az ipolytarnóci őslénytani területet 1836 óta vizsgálják, ez idáig csak töredékét sikerült feltárni, tele újabb felfedezésekkel, a mostani kutatás is bizonyíték rá.

A 25. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésen is ismertették az eredményeket. A kutatást vezető Karátson Dávid ELTE vulkanológus előadásának kivonata szerint:
"(...) multidiszciplináris megközelítést alkalmaztunk az Ipolytarnócot elpusztító robbanásos riolitos kitörés lefolyásának, szakaszainak behatárolására. A térfogatelemzés alapján VEI≥7 méretű mega-kitörés plagioklászon meghatározott Ar-Ar kor alapján 17,2 millió évvel ezelőtt játszódott le. Eseményléptékű rekonstrukciója azt mutatja, hogy az első fázis egy kis térfogatú, de igen nagy energiájú freatomagmás sűrűségár volt, mely ≥1500 km2-t érintett, és Ipolytarnócnál egy egymásba fogazódó, szárazföldi-árapályövi őskörnyezet betemetődését okozta. A sűrűségárhoz nedves, akkréciós lapillit tartalmazó hamu kihullása társult, majd – nem ismert hosszúságú szünet után – pliniusi horzsakőhullás, végül akár 40 m vastagságú ignimbritet lerakó piroklaszt-ár követte, mely utóbbi teljesen betemette a helyszínt. Ugyanakkor a látszólag hasonló i. sz. 79. évi Vezúv-kitöréstől eltérően, amely forró piroklaszt-sűrűségárakkal pusztította el Pompejit, Ipolytarnócon az alsó piroklasztit-egységbe keveredett, el nem szenesedett fatörzsek, ágak, ép levelek jelenléte, valamint a nagy térfogatú záró ignimbrit paleomágneses tulajdonságai alacsony hőmérsékletű eseményre utalnak. Ez kiválóan megőrizte az egykori élőhelyet, beleértve az egyedülálló lábnyomokat, és magyarázatul szolgálhat az állatvilág elmenekülésére is."

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom