Pro Natura Díjat és Emlékplakettet vehettek át kollégáink 2022.06.07. 10:21

A Föld Napja alkalmából Pro Natura Díjat kapott Fitala Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott természetvédelmi területfelügyelője, Pro Natura Emlékplakettet vehetett át Kleszó András tájegységvezető és Sulyok József élővilágvédelmi csoportvezető.

Az Erdők Nemzetközi Napja és a Föld Napja alkalmából átadták a Pro-Natura Díjakat, Emlékplaketteket, a Pro Silva Hungariae Díjakat, a Nadler Herbert Díjakat, és a miniszeri elismerő okleveleket.

– A természet védelme, őrzése közös felelősségünk és feladatunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az erdők és az erdőgazdálkodás szerepét a Föld környezeti jövője szempontjából – fogalmazott az Erdők Nemzetközi Napja és a Föld Napja alkalmából tartott ünnepségen az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Vajdahunyadvárban. Farkas Sándor ünnepi beszédében kitért arra, hogy minden év tavaszán bővelkedünk olyan jeles napokban, amelyek felhívják a figyelmünket természeti értékeinkre, megőrzendő kincseinkre, azon belül is a fák és az erdők védelmére. Ilyen különleges nap az Erdők Nemzetközi Napja, a Föld Napja valamint a Madarak és Fák Napja. Az Erdők Nemzetközi Napján a felelősen gondolkodó országokat arra ösztönzik, hogy az erdők megóvása érdekében különböző módon támogassák azok védelmét. Ez világszerte nem csak annak az 1,6 milliárd ember a számára jelenti az életet, akiknek megélhetése közvetlenül függ az erdőktől, s azok állapotától.

A miniszterhelyettes kifejtette: az Agrárminisztérium kiemelt céljának tekinti a meglévő erdők felkészítését a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra, valamint a fával borított területek növelését. Hazánkban folyamatosan nő a fával borított területek nagysága, jelenleg az ország 25,4%-át borítja erdei fa és cserjefajokból álló vegetáció. Ennek új lendületet is adtunk az Országfásítási Programmal, az elmúlt két évben 42 ezer hektár új erdő létesítésére pályázhattak a magyar gazdák – fogalmazott Farkas Sándor. A fásításokat kormányzati programok ösztönzik és népszerűsítik. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében például eddig 680 hektár új erdő létesült. A Településfásítási Programban a tavaszi ültetési szezon végére 36 ezer sorfát ültettünk el összesen 1350 településen. Életre hívtuk az Újszülöttek erdeje kezdeményezést, mára minden megyében létrehoztuk az Újszülöttek erdejét, ahol évente legalább 10-10 fát ültetnek el a születendő gyermekek után – sorolta az eredményeket a miniszterhelyettes.

Az erdők egészségvédelmi szerepével kapcsolatban Farkas Sándor kiemelte: a járványhelyzet mutatott rá, hogy mennyire helyes stratégia volt 2010 óta az erdei ökoturizmus nagyarányú fejlesztése. Az állami erdőgazdaságok mintegy 27 milliárd forint értékű turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és évente 4 milliárd forintot fordítottak ennek fenntartására. 2010 óta 52 új kilátó, 40 erdei szálláshely, 17 látogatóközpont és 11 erdei iskola létesült, 150 létesítmény pedig megújult. Ennek köszönhetően az erdők látogatottsága az elmúlt két évben országszerte közel harminc százalékkal növekedett. Becslések szerint az erdők évente mintegy 50 millió kikapcsolódni vágyó turistát fogadnak.

A miniszterhelyettes beszédében megköszönte mindazok munkáját, akik hivatásuk során jelentősen hozzájárultak a Kárpát-medence élővilágának megőrzéséhez, természeti erőforrásaink fenntartható hasznosításához. Az Erdők Nemzetközi Napja és a Föld Napja alkalmából Farkas Sándor miniszterhelyettes, Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár és Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár miniszteri szakmai elismeréseket adott át.

A Föld Napja, április 22-e alkalmából Dr. Nagy István miniszter a Pro Natura Díjat adományozta Fitala Csabának, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott természetvédelmi területfelügyelőjének a madárvédelem és -kutatás, szemléletformálás terén kifejtett kiemelkedő színvonalú tevékenységéért.

Fitala Csaba a BNPI Nyugat-Bükki Tájegységének természetvédelmi területfelügyelőjeként több évtizeden keresztül magas színvonalon látta el természetvédelmi munkáját. Elsősorban a madártan, madárvédelem területén tevékenykedik, mely munkája nem korlátozódik kizárólag hivatali munkájára. Madárvédelmi, kutatási, környezeti nevelési tevékenységéért megkapta a Chernel István-emlékérmet.
A madár- és természetvédelem általi elkötelezettsége kora gyerekkorától nyomon követhető, hiszen alapítása óta aktív tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME). Korábbi munkahelyei agrár végzettségéhez kötődtek, de szakmai munkája és szellemisége erre a közegre is kihatott. Korai „madarász múltja” főleg a Hernád-völgyre, a Kelet- és a Dél-Bükkre koncentrálódott, ahol megalapozó faunisztikai kutatásokat végzett. 1990-től kezdődően sokat publikált, elsősorban az MME periodikáiban (Aquila, Calandrella, Heliaca, Madártávlat), de más szakmai, ismeretterjesztő médiákban is megjelentek írásai (Természetbúvár, Acta Zoologica). Az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közös folyóiratában, a Zöld Horizontban (2006-2018) rendszeresen közölték cikkeit, majd később az újság lektora is lett. A nyomtatott lap megszűnése után aktívan részt vett a BNPI honlapjának hírekkel való feltöltésében.
Munkásságának jelentős részét képezi az utánpótlás-nevelés, a természetvédelmi ismeretterjesztés. A Bábakalács Erdei Iskolában tartott előadásait, madárgyűrűző bemutatóit mindig nagy siker övezi. Az igazgatóság környezeti nevelési tevékenységében az iskolákban tartott előadásokkal, madárgyűrűző bemutatókkal is részt vesz. Számos – általa kitalált – vezetett túrát, előadást is tart az erdei iskolai programokhoz kacsolódóan (Harkályok Ideje, Erdei Mesterdalnokok). Munkatársait ornitológiai, nyelvhelyességi témákban szívesen segíti, képzi.
A helyi lakosság körében is elismert természetvédelmi szakember, nagyszámú madár- és denevérmentési akció lebonyolítója, aktív szervezője és résztvevője a téli madáretetési akcióknak, az iskolák-közintézmények számára történő etetőanyag-kijuttatásnak. Fontos szerepet játszott tájegységében a lakossági bejelentések kezelésében.
Kutatómunkájához és környezeti nevelési tevékenységéhez egyaránt sorolhatók az általa – 1989 óta - szervezett és lebonyolított, évente megrendezésre kerülő madárgyűrűző táborok (Egerszalók, Bükkábrány, Harsány, Poroszló, Mezőkövesd, Mária-forrás, majd Eger-Szőlőske). Actio Hungarica típusú madárgyűrűző és vonuláskutató táborok (Bódva-völgy, Hortobágy) aktív résztvevője, heti táborvezetője.

Koordinálója a tájegységében zajló békamentő akcióknak (Felsőtárkány, Bogács), az ezen helyszíneken KEOP pályázatból kivitelezett kétéltű-átjárók tervezésének és kialakításának szakmai koordinátora volt. Másfél évtizeden keresztül a nyugat-bükki papucskosbor-élőhely őrzésének szervezője, lebonyolítója.
Külföldi szakmai útjairól szívesen tart beszámolókat (például az oroszországi Valdaj Nemzeti Park, sas-expedíció Ukrajnában, Kazahsztán). Orosz nyelvtudása segítségével a mások számára „elérhetetlen” szakirodalmak feldolgozásában is szívesen segítséget nyújt, emiatt számos szakkönyv, cikk, szakdolgozat köszönetnyilvánítás fejezetének rendszeres szereplője.
Szakmai ismereteit a felsőoktatási intézményekben tartott előadásai során is kamatoztatta, óraadó volt az Eszterházy Károly Főiskolán (ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetem).
Kutatómunkája során elsősorban a Bükkalja madárvilágának a feldolgozását végezte el, ennek eredményeként könyvet is jelentett meg (Az Egerszalóki-tó madárvilága). A Kis-tó projekt keretében kiadott évkönyvekben fejezeteket írt az Egerszóláti- és a Hórvölgyi-víztározó madárvilágáról is.
Nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a természetvédelmi tevékenységgel, dolgozik a Bükkalja madárvilágának monográfiáján, aktív civil madárvédelmi tevékenységeket folytat, az őrkerületébe a helyére felvett új kolléga tanításában aktív szerepet vállal.
Szakmai elhivatottsága, munkabírása kiemelkedő, végzett munkája iránti igényessége, kollegialitása, emberi példamutatása mintaértékű, tevékenységével magas szinten szolgálja a hazai természetvédelem ügyét.

Dr. Nagy István miniszter a Pro Natura Emlékplakettet adományozta Kleszó Andrásnak, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője részére, kiemelkedő, természetvédelmi területkezelés területén végzett munkájáért, kutatói tevékenységéért.

Kleszó András hazánk első erdős, középhegységi nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park Kelet-Bükki Tájegységének tájegységvezetőjeként koordinálja a területén folyó természetvédelmi tevékenységet, a területek védelmét, a körzeti erdőtervezésekhez való adatgyűjtést és szolgáltatást. A tájegység munkáját példamutatóan szervezi, különös figyelmet fordítva a természetvédelmi kezelésekre. Szorosan együttműködik a BNPI központi állományával és más tájegységeivel. Őrkerületében a kezdetektől fogva elismert szakember, a gazdálkodók, a hatóságok és a természet iránt érdeklődő civilek egyaránt számíthattak megalapozott ismeretire. Munkájában a tudatformálásra, az információcserére is alapozva igyekszik biztosítani a természeti értékek védelmét.
A gyakorlati madárvédelemben kiemelkedően aktív munkát végez, szabadidejének jelentős részét is erre a munkára áldozva fel. A Déli-Bükk és a Borsodi Mezőség fokozottan védett madárfajainak állománygyarapodása jelentős részben az ő munkájának is köszönhető. A gyakorlati természetvédelem minden ágában otthonosan mozog. Éveken keresztül dolgozott azért, hogy a természetvédelmi tevékenység tájléptékű szinten valósuljon meg, ennek részét képezte a táj jellegű ősi gyümölcsfajták megóvásának programja.
Szakmai ismereteit folyamatosan gyarapítja, így a gerinces fajok mellett a térség unikális értékű gerinctelen fajainak kutatásában, feltárásában is élen jár. Jól mutatják ezt a gyepközösségekhez és az erdei életközösségekhez kötődő fajok terén elért kutatási eredményei.

A tardi Bála-völgy gyeprekonstrukciós és élőhelykezelési munkálatainak példamutató koordinálásával a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területkezelési feladataiból is jelentős részt vállal. A Bükkalja szinte minden településén, valamint Egerben és Miskolcon is nagy sikerrel mutatták be „Tájaink és Kincseink” című fotókiállítását, mely a térség természeti értékeit mutatja be művészi színvonalon. A kiállításról az országos média is több alkalommal tudósított, a témát filmen is feldolgozták.
Kapott feladatait maradéktalanul, magas szakmai szinten látja el. Alapfeladatain túl egyéb feladatok ellátásában is aktívan vesz részt. Jó kapcsolatot ápol a területen gazdálkodókkal, a lakossággal, a társhatóságokkal, a tájegységben érintettekkel jó kapcsolatot tart. Aktívan dolgozik azon, hogy a jórészt az erdőből élő, a nemzeti park területén dolgozó emberek (gazdálkodók, munkavállalók) és a természetvédelem közötti látszólag jelentős ellentmondás feloldódjon.
Munkájának köszönhetően a tájegységében zajló természetvédelmi tevékenység mellé széles körű társadalmi bázis is társult, a hatékony felvilágosító, tájékoztató tevékenységnek köszönhetően. Szakmai elhivatottsága, munkabírása kiemelkedő, kollegialitása, emberi példamutatása mintaértékű, tevékenységével magas szinten szolgálja a természetvédelem ügyét.


Dr. Nagy István miniszter a Pro Natura Emlékplakettet adományozta Sulyok Józsefnek, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság élővilágvédelmi csoportvezetőjének az élő természeti értékek védelme terén elért eredményeiért.


Sulyok József a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság élővilágvédelmi csoportvezetőjeként kimagasló színvonalon látja el feladatát, koordinálja az igazgatóság élővilágvédelmi feladatait. A BNPI-nél eltöltött több mint negyed évszázad alatt számos természetvédelmi programot koordinált, elsősorban a védett növényfajok védelme terén jeleskedett. Kiemelhetőek a magyarországi orchideafajok, ezen belül a papucskosbor (Cypripedium calceolus) védelmében elért eredményei.
Az utánpótlás-nevelés körében végzett tevékenysége keretében középiskolai biológiai tanulmányi versenyek rendszeres zsűritagja. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a BNPI védett természeti és Natura 2000 területeinek jelentős részére rendelkezésre állnak a digitális vegetációtérképek, ezeknek egy részét ő készítette. Botanikai ismereti kimagaslóak, számos cikk szerzője, könyvek társzerzője. Kollégáival ismereteit szívesen megosztja, tanítja őket. Kiváló természetfotós, munkái kiállításokon, albumokban jelentek meg. A BNPI kiadványaiban számos helyen szerepelnek felvételei.

Természetvédelmi szakmai ismereti mellett kiemelkedőek programozási, térinformatikai ismeretei. Erre alapozva, már több mint 10 éve létrehozta és kezeli, fejleszti a BNPI biotikai adatbázisát, melyben tárolt biotikai adatok mennyisége mára közelíti a milliót. A térinformatikai adatbázisba a saját, kollégák és megbízott kutatók adatai mellett a területre vonatkozó archív, irodalmi adatokat is feltölti. Ezen tevékenysége jelentős mértékben egyszerűsíti a BNPI szakvéleményeinek kiadását. Az erdőtervezés során nyújtott adatszolgáltatása megalapozza az igazgatóság erdőtervezésben végzett tevékenységét.

Kutatóműhelyekkel, felsőoktatási intézményekkel intenzív szakmai kapcsolatot ápol, előadóként is részt vesz tudományos konferenciákon és továbbképzéseken, biztosítva ezzel az általa felügyelt szakterület naprakész információkkal való ellátását, így hatékony végzését. Kollegialitása, emberi magatartása, munkabírása példaértékű munkatársai körében. Aktívan részt vesz a térség társadalmi életében, képviseli a természeti értékek megőrzésének fontosságát.

Gratulálunk az elismerésekhez!

Kleszó András, Fitala Csaba, Sulyok József és Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója

A kitüntetettek teljes névsora megtekinthető: ITT.
Forrás: AM Sajtóiroda

Az eseményen készült képgaléria elérhető: ITT.

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom