Pályázati felhívás - az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen elhelyezkedő különálló vendéglátó épületének üzemeltetésére 2026.03.23. 13:00

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (3304 Eger, Sánc utca 6., a továbbiakban Ajánlatkérő) az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Magyar Állam tulajdonában, az Ajánlatkérő vagyonkezelésében lévő 3138 Ipolytarnóc, külterület 039/b hrsz.-on található Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen elhelyezkedő 69 négyzetméter alapterületű fogyasztótérrel és 78 négyzetméter alapterületű mosdó, konyha és kiszolgáló helyiségekkel rendelkező különálló vendéglátó épület (a továbbiakban: bérlemény) bérleti szerződés útján történő hasznosítására (étterem céljából történő működtetésre) vonatkozóan 1 éves határozott idejű időtartamra.

Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, továbbá, hogy a nyertes visszalépése esetén a második helyezettel kössön szerződést.

A pályázaton minden Magyarországon bejegyzett jogi személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy ezek konzorciuma részt vehet.

A pályázat hivatalos nyelve: magyar.

A pályázati ajánlatok benyújtásának határideje (ajánlattételi határidő):

2026. április 20. 10:00 óráig bezárólag.

Részletes pályázati leírás letölthető: www.bnpi.hu oldalról.


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

RÉSZLETES PÁLYÁZATI ISMERTETŐ

1./ Az Ajánlatkérő neve, címe, telefon- és faxszáma:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: Ajánlatkérő)

3304 Eger, Sánc utca 6.

A kiíró elérhetőségei:

Telefon: 36/411-581 Fax: 36/412-791

E-mail: titkarsag@bnpi.hu

2./ A pályázat tárgya:

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (3304 Eger, Sánc utca 6., a továbbiakban Ajánlatkérő) vagyonkezelésében lévő 3138 Ipolytarnóc, külterület 039/b hrsz.-on található Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen elhelyezkedő 69 négyzetméter alapterületű fogyasztótérrel és 78 négyzetméter alapterületű mosdó, konyha és kiszolgáló helyiségekkel rendelkező különálló vendéglátó épület (a továbbiakban: bérlemény) bérleti szerződés útján történő hasznosítása (étterem céljából történő működtetésre) 1 éves határozott idejű időtartamra.

A bérlemény és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek (raktár, előkészítő, mosogató, mosdó, WC) különálló épületben helyezkedik el, de nyitva tartási ideje a látogatóközpont nyitvatartási idejéhez kötött.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és Látogatóközpont nyitva tartása:

Hétfő: szünnap

Kedd-vasárnap: 09:00 órától 17:00 óráig (a június-augusztus közötti kiemelt időszakban 18:00 óráig)

A nyitva tartás változtatási jogát a Bérbeadó fenntartja, az esetleges módosulásokról a Bérbeadó legalább 1 héttel korábban értesítést küld.

A Látogatóközpont várható éves látogatói létszám 30.000 fő.

A Bérlemény elsősorban a Látogatóközpont látogatóinak biztosít lehetőséget vendéglátó kereskedelmi termékek ülő- és álló elfogyasztására, de belépőjegy váltása nélkül is megközelíthető.
A vendégtérben 10 asztal, 4-4 székkel, illetve pulttal és bárszékekkel várja az ide látogató vendégeket, a nyitott tetőteraszon szintén lehetőség van vendégek fogadására.

Az üzemeltetéshez szükséges berendezések Ajánlatkérő tulajdonát képezik, amiket leltár szerint használatba átad Bérlő részére.

Amennyiben nyertes Ajánlattevő az ingatlanon értéknövelő beruházást kíván végezni (pl: konyhai berendezések cseréje, klíma felszerelése, stb.) úgy a felek külön írásbeli megállapodásban rendelkeznek arról, hogy annak ellenértéke – egészben vagy részben – a bérleti díjba beszámításra kerül. A beruházás eredményeként létrejövő vagyoni érték és annak valamennyi alkotórésze a létrejöttével egyidejűleg, illetve legkésőbb a beszámítás érvényesítésének időpontjában a Bérbeadó tulajdonába/vagyonkezelésébe kerül.

Az üzemeltetésbe adással Ajánlatkérő célja, hogy a látogatók és a saját alkalmazottai részére megfelelő színvonalú és árszintű vendéglátóipari szolgáltatást biztosítson.

3./ A megkötendő szerződés típusa és időtartama:

A bérleti szerződés annak hatályba lépésétől számított 1 éves határozott időtartamra szól. A szerződés meghosszabbítása csak ismételt pályázattal lehetséges a hatályos jogszabályok szerint.

4./ A pályázatok benyújtásának helye és módja, leadási határideje:

A pályázati ajánlat benyújtásának helye:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc utca 6. (Titkárság)

A pályázati ajánlat benyújtásának módja:

1 eredeti és 1 másolati példányban, példányonként a 6.1 és 6.2 fejezet szerinti sorrendben összefűzve egy darab zárt borítékban, személyesen vagy postai úton illetve kézbesítő útján lehet leadni az Ajánlatkérő Titkárságán. (3304 Eger, Sánc utca 6.). A határidőn belül beérkező pályázatok sorszámot kapnak, amely a határidőben történő beérkezést igazolja.

A borítékra kérjük ráírni: „IPOLYTARNÓC BÜFÉ”

A borítékon más felirat, jelzés nem szerepelhet!

Felhívjuk a pályázaton résztvevők figyelmét, hogy az elektronikusan benyújtott pályázat érvénytelenséget von maga után!

A pályázati ajánlatok minden oldala folyamatos számozással és kézjegyes aláírással legyen ellátva. A nyilatkozatokat cégszerűen kell aláírni. A nyilatkozatokat össze lehet vonni és egy cégszerű aláírással benyújtani. A késve leadott pályázat nem kerül elbírálásra.

Nem nyújthat be pályázatot az a gazdasági szereplő, amely a pályázat kiírójával szemben az elmúlt 3 évben 30 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezett.

Nem nyújthat be pályázatot továbbá az a gazdasági szereplő sem, amelynek tulajdonosi, alapítói vagy vezetői köre azonos vagy lényeges átfedést mutat olyan szervezettel, amely a pályázat kiírójával szemben az elmúlt 3 évben 30 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezett, függetlenül attól, hogy a pályázó jogi személy mikor került alapításra.

A pályázat kiírója jogosult vizsgálni a pályázó mögötti személyi és tulajdonosi összefonódásokat, és kizárhatja a pályázót, ha megállapítható, hogy a pályázat benyújtása a kizáró ok megkerülésére irányul.

Ajánlat benyújtásának határideje:

2026. április 20. 10:00 óráig bezárólag

5./ Az ajánlatban szereplő ingatlan megtekinthető:

Előre egyeztetett időpontban. Helyszíni bejárással kapcsolatosan kérjük, keresse Juhász Tamás területvezetőt az alábbi elérhetőségei valamelyikén (tel: +36-30/349-5713, e-mail: juhasz.tamas@bnpi.hu).

6./ Pályázati információk:

6.1 A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. Pályázó neve, címe, elérhetőségei.

2. Nyilatkozat a pályázati felhívásban és a 2. sz. mellékletben található szerződés tervezetben foglaltak elfogadásáról, nyertesség esetén a szerződés pályázó általi teljesítéséről és az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 napos ajánlati kötöttségről.

3. Nyilatkozat arról, hogy a bérleti jog harmadik félnek nem adható tovább, albérletbe nem adható, a szükséges engedélyek beszerzése a nyertes pályázó feladata, továbbá, hogy bérbeszámítási igény nem támasztható a többlet felszerelés, felújítás költségeivel, illetve a forgalommal, valamint egyéb üzemeltetési költségekkel összefüggésben.

4. Árajánlat, amely a bérleti szerződés teljes időtartamára (1 év) megállapított bérleti díjnak felel meg – amit nyertes Ajánlattevőnek 12 havi egyenlő részletben kell majd megfizetnie. Ajánlattevőnek az ajánlati ár meghatározása során figyelembe kell vennie Ajánlatkérő azon elvárását, hogy a november 1 – és február 28 közötti főszezonon kívüli időszakban is biztosítsa a szolgáltatást. Ajánlatkérő szempontjából a legkedvezőbb a legmagasabb összegű megajánlott éves bérleti díj. Az ajánlati ár a rezsi költséget nem tartalmazza (a rezsi költség a szerződéstervezetben részletezett módon kerül továbbszámlázásra). Ajánlatkérő ingatlan bérbeadás tevékenységre vonatkozóan tárgyi adómentes.

5. Szolgáltatási terv (legfeljebb 3 gépelt A/4 oldalon).

6. Szakmai bemutatkozás, referenciák ismertetése a kiírásban részletesen szereplő kritériumoknak való megfelelés figyelembe vételével

7. Nyilatkozat arról, hogy a pályázónak az elmúlt 3 évben nem volt ajánlatkérővel szemben fennálló 30 napot meghaladó, lejárt tartozása.

8. Nyilatkozat arról, hogy

a) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;

b) nem függesztette fel tevékenységét vagy nem függesztették fel tevékenységét;

c) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-ának 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással nem rendelkezik;

d) az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetlen előéletű:

- a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,

- a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;

e) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll, illetve, hogy tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében nem korlátozta;

f) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot nem szolgáltatott, és ezért az eljárásból nem zárták ki.

6.2 Pályázathoz csatolandó dokumentumok:

1. 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolata, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány másolata.

2. Aláírási címpéldány.

3. Társasági szerződés (amennyiben releváns).

4. Megfelelő és dokumentált (vendéglátó ipari és/vagy kereskedelmi) szakképesítéssel rendelkezik, a végzettséget igazoló oklevél másolata.

5. Nyilatkozat arról, hogy a pályázónak nem áll fenn köztartozása. Felhívjuk a figyelmet, hogy szerződéskötés és fenntartás feltétele a köztartozás- mentesség, ezért az igazolást legkésőbb az eredményhirdetést követő 3. nap 12.00-ig be kell nyújtani, akkor is, ha a pályázó nyilatkozatot tett a köztartozás mentességről.

6. Számlavezető pénzintézet 30 napnál nem régebbi nyilatkozata, hogy pályázó számláján sorban állás nincs.

7. Azt, hogy a 6.1. 8. d.) pont szerinti kizáró ok a pályázóval szemben nem áll fenn, hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

8. Ajánlattevő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Ajánlatkérő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a közölt adatokat a pályázat elbírálása, és a szerződés megkötése, a szerződéses kötelezettségek teljesítésének követése és ellenőrzése céljából kezelje.

7./ A pályázatok érvényessége, felbontása, hiánypótlási lehetősége:

Érvényes a pályázat amennyiben jelen kiírás 6.1 és 6.2 szerinti dokumentáció mind tartalmilag, mind formailag az előírt követelményeknek megfelel és az ajánlattételi határidő lejártáig a 4. pontban foglaltaknak megfelelően leadásra került.

Az érvénytelen ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelésből kizárja.

A pályázatok felbontása az ajánlattételi határidőt követően azonnal, 2026. április 20-án 10:30 órakor megtörténik, melyen a pályázók jelen lehetnek. A bontás alkalmával pénzügyi információ nem hozható nyilvánosságra.

Bontás helye: (3304 Eger, Sánc utca 6. „tárgyaló”)

A pályázatok hiánypótlási lehetősége: A pályázatok tartalmi megfelelőségét Ajánlatkérő a pályázatok nyilvános bontásakor nem köteles ellenőrizni. A hiánypótlás lehetőségét Ajánlatkérő jelen eljárásban a következő módon biztosítja: a pályázatok nyilvános bontásakor személyesen jelen lévő pályázó pótolhatja a pályázatok tételes ellenőrzése nélkül is egyértelműen azonosítható formai hiányosságokat, illetve pótolhat esetlegesen hiányzó okiratot. További hiánypótlásra Ajánlatkérő nem biztosít lehetőséget.

8./ A pályázat elbírálása, értékelési szempontok és az Ajánlattevők értesítésének a módja:

Bírálati szempontok: Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján értékeli.

Az ajánlatok elbírálása az ajánlattételi határidő lejáratát követő 3 munkanapon belül megtörténik.

Értékelési szempontokSúlyozás
I. Pénzügyi értékelés50 %
Bérlő által felajánlott havi bérleti díj50 %
II. Szakmai értékelés szempontjai50 %
Forgalmazni kívánt termékek választéka, árak és egyéb szolgáltatások ára20 %
Szolgáltatási terv tartalma10 %
Kereskedelmi, vendéglátó területen szerzett tapasztalat a referenciák bemutatásával20 %
Összesen:100 %


Az ajánlatok értékelésének módja

1. Az értékelés rendszere

Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat 100 pontos rendszerben értékeli az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint:

Értékelési részszempont Súlyszám

I. Pénzügyi értékelés 50 %

II. Szakmai értékelés 50 %

Összesen 100 %

Az egyes részszempontok 0–100 pont között kerülnek értékelésre, majd a kapott pontszám a súlyszámmal kerül felszorzásra.

A végső pontszám a súlyozott pontszámok összege.

I. Pénzügyi értékelés (50%)

1. A felajánlott éves bérleti díj (50%)

Az értékelés módszere: relatív értékelés.

A legmagasabb összegű havi bérleti díjat tartalmazó ajánlat 100 pontot kap. A többi ajánlat pontszáma arányosan kerül meghatározásra az alábbi képlet szerint:

Pontszám=(Vizsgált ajánlat/Legmagasabb ajánlat)∗100

Az így kapott pontszám kerül felszorzásra az 50%-os súlyszámmal.

Amennyiben az ajánlat aránytalanul alacsony vagy kirívóan magas összeget tartalmaz, az Ajánlatkérő indokolást kérhet.

II. Szakmai értékelés (50%)

A szakmai értékelés abszolút pontrendszerben történik, előre rögzített szempontrendszer alapján.

1. Forgalmazni kívánt termékek választéka, árak és szolgáltatási díjak (20%)

Értékelési szempontok:

  • Termékválaszték szélesség
  • Helyi / térségi termékek aránya
  • Egészségtudatos kínálat megléte
  • Ár-érték arány
  • Speciális igényeket kielégítő kínálat

Az értékelő bizottság az alábbi ponthatárok szerint értékel:

Minősítés Pontszám

Kiemelkedő 81–100

Jó 61–80

Megfelelő 41–60

Gyenge 21–40

Nem megfelelő 0–20

A megállapított pontszám kerül felszorzásra 20%-kal.

2. Szolgáltatási terv tartalma (10%)

Az értékelés az alábbi tartalmi elemek alapján történik:

  • Nyitvatartási rend
  • Szezonális alkalmazkodás
  • Környezetbarát működés
  • Higiéniai és minőségbiztosítási rendszer
  • Látogatói élményt növelő megoldások


Pontozás: 0–100 pont.

A pontszám felszorzásra kerül 10%-kal.

3. Kereskedelmi, vendéglátó területen szerzett tapasztalat (20%)

Az értékelés az alábbi objektív szempontok szerint történik:

  • Igazolt szakmai tapasztalat időtartama
  • Referenciák száma és relevanciája
  • Hasonló profilú létesítményben szerzett gyakorlat

A pontozás sávosan történik:

Tapasztalat időtartama Pont

0–1 év 20

1–3 év 40

3–5 év 60

5–10 év 80

10 év felett 100

A pontszám felszorzásra kerül 20%-kal.

III. Az összpontszám kiszámítása

Az egyes részszempontokra kapott, súlyozott pontszámok összeadásra kerülnek. A nyertes ajánlat az, amely a legmagasabb összpontszámot éri el.

Pontegyenlőség esetén az alábbi sorrend irányadó:

Magasabb havi bérleti díjat tartalmazó ajánlat

Magasabb szakmai pontszám

Sorsolás, jegyzőkönyv felvétele mellett

IV. Az értékelés módja

Az ajánlatokat háromtagú értékelő bizottság bírálja el. A szakmai részszempontok esetében a bizottsági tagok pontszámainak átlaga kerül figyelembevételre. Az értékelésről jegyzőkönyv készül.

A pályázat eredményéről a pályázók értesítése az elbírálást követően azonnal megtörténik a pályázati anyagban megjelölésre kerülő elérhetőségeken (írásban).

Szerződéskötés: a nyertes pályázóval a pályázat elbírálását követően, de legkésőbb 2026. április 27-éig megtörténik. A szerződés legkorábban a köztartozás mentességet igazoló eredeti dokumentum benyújtását követően köthető meg.

Az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, továbbá, hogy a nyertes pályázó visszalépése, vagy szerződéskötésre való alkalmatlansága esetén a pályázat második helyezettjével kössön szerződést, vagy az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot írjon ki. Az ajánlatkérő fenntartja a jogot a pályázat ajánlattételi határidő előtt történő visszavonására is. A pályázati felhívásban foglalt feltételek megváltoztatására a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 34.§ (2) bekezdésben foglalt feltételek irányadóak. Ajánlattevők tudomásul veszik és elfogadják, hogy ajánlatkérő ezen esetekben kárfelelősségét kizárja, kártérítés fizetésére nem köteles.

9./Egyéb információ:

1. A 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 43§ (1) bek. szerint: Az Ajánlattevő a szerződéskötésig - illetőleg a 39. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig - köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a kiíró által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, konzorcionális ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkkel, valamint az Ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve az ajánlat elkészítéséhez az Ajánlattevő által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.

2. Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, valamint a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem köthető meg.

3. A vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.

4. Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.

5. Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre

6. átlátható szervezet:

a) az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

7. Jelen pályázati felhívás közzététele nem minősül szerződéses ajánlatnak, így az Ajánlatkérő kiíró számára nem eredményez szerződéskötési kötelezettséget.

8. Az Ajánlattevők a benyújtott pályázatot visszavonhatják vagy módosíthatják az ajánlattételi határidő lejártáig. A módosított pályázat tartalmi és formai érvényességi feltételeire az eredeti pályázat feltételei irányadók.

10./ A szerződéskötés tervezett ideje:

2026. április 24.

11./ A pályázati kiírás közzétételének helye és meghirdetési időpontja:

A meghirdetés helye:

- teljes terjedelmében a www.bnpi.hu honlapon

- Észak-Magyarország

A meghirdetés időpontja a kiíró www.bnpi.hu honlapján való közzététel napja. Jelen pályázati eljárással kapcsolatban további felvilágosítás kérhető írásban, e-mail útján Lukács Gábor üzemeltetési osztályvezetőtől: lukacs.gabor@bnpi.hu vagy a titkarsag@bnpi.hu címen.

Mellékletek:

-1. számú melléklet – Átadásra kerülő vagyonelemek listája

-2. számú melléklet – Szerződéstervezet

Kapcsolódó

Hollókő - Fás legelő

Hollókő - Fás legelő

2021.03.15. 15:41
A 6 állomásból álló túraút a Vár-hegyet és az azt körül ölelő hagyásfás legelőt járja be. A 2 km hosszú ösvényen a Cserhát jellemző típusos élőhelyeit ismerhetjük meg. A tanösvény keresztezi a Vár-alja tanösvény útvonalát, mely vissza vezet a várba, illetőleg az Ófalu irányába is.
Állomások:1. Mik azok a fás legelők? A fás legelők az emberi földhasználat eredményeként létrejött erdő – gyep mozaikok, ahol a fák felületborítása 30% körüli. Ezek a ligetes megjelenésű területek könnyen felismerhetők a gyepekben elszórtan elhelyezkedő, nagy törzskerületű és terebélyes, gyakran földig érő koronájú faegyedeikről. Az összetett tájhasznosítás jegyében hozták létre őket: a legeltetett,ritkábban kaszált fűtermés mellett a fák részleges árnyékoló hatását, termését (tölgymakk, vadgyümölcs, stb.) és faanyagát is hasznosítani tudták. A fás legelők karakterét adó idős fák származhatnak az eredeti növényzetből, amikor az erdőirtás során meghagyták a fák egy részét, de előfordulnak olyan esetek is, ahol a fák ültetés eredményeként vannak jelen. A fás legelőkön számos helyen jelen vannak azok a több száz éves, hatalmasra nőtt fák, melyeket famatuzsálemeknek, veterán fáknak is neveznek. Magyarországon leggyakrabban a kocsányos tölgy fafaj adja az ilyen impozáns egyedeket, melyek a múltban sokszor határfa, jelfa szerepét is betöltötték. Egyes fákhoz hiedelmek is kötődtek, erre utal a Hollókőhöz közeli Bujákon ma is pompázó, idős kocsányos tölgy „Boszorkafa” elnevezése. Ha kitekintünk határainkon túlra, a mérsékelt égövben a hazai fás legelőhöz hasonló tájhasználati formákat találunk. Így Délnyugat-Európában ma is nagy jelentőségű a metszett koronájú, változatosan (tüzifa, makk, kéreg) hasznosított tölgyekkel ligetesen borított, legeltetett élőhely (Spanyolországban dehesas, Portugáliában montados elnevezéssel). A Közel-Keleten szintén nagy területet foglalnak el a fás legelők, sőt itt szintén ősi tájhasználati formaként, a hagyásfákkal ligetes szántóföldek is megfigyelhetők még. 2. A fás legelők története MagyarországonBármilyen meglepő, de a fás legelők és a kevésbé nyílt legelőerdők megszokott részei voltak egy olyan, nagy hagyományú gazdálkodási rendszernek, amely töredékeiben egészen az 1960-as évekig fennállt Magyarországon. Az erdei legeltetés az állattartás egyik alapját jelentette, a 13. század közepéig hegy- és dombvidéken nem is voltak jellemzőek a fátlan legelők. A fás legelők és legelőerdők megfogyatkozása már a 18. század második felében megindult Magyarországon a gazdálkodási érdekek, a tulajdonviszonyok és a jogszabályi környezet megváltozása miatt. A földesurak és jobbágyok erdeinek, legelőinek elkülönítése felszámolta az addigi határhasználati közösségeket, amely, az egyre szigorodó erdőgazdálkodási szabályokkal kiegészülve felgyorsította a fás legelők eltűnését. Az erdei legeltetés teljes tiltása az 1961. évi VII. törvénnyel következett be, amellyel ellehetetlenült a még helyenként fennmaradt tájhasználati forma gyakorlása. Napjainkra hazánkban megközelítőleg 5500 hektár fás legelő maradt fenn, melyek továbbra is fogynak a beerdősülés, illetve a fák kivágása következtében. Helyreállításukat, fenntartásukat, főként a természetvédelmi szervezetek vállalják föl, de egyre több gazdálkodó is felismeri előnyeiket. Számos helyen találkozhatunk olyan, korábban erősen cserjésedő-erdősülő, legelővé visszaállított területtel, ahol a természetes úton betelepült fiatal fák egy részét meghagyták. Különösen a tölgyek, a vadkörte és a vadalma kímélete elterjedt, de helyenként madárcseresznyét, berkenyéket is visszahagynak. Ezek a még fiatal fákkal ligetes legelők, kaszálók adhatják a jövőbeli fás legelők alapjait. 3. Kereszt (egykori templom)4. A hollókői fás legelő történeteHollókő rendkívül kis határa (1935-ben 1219 katasztrális hold) nagyrészt gyenge minőségű szántóból, továbbá erdőből és legelőből állt, a rétek, kertek és szőlők területe kis részesedést kapott. Az állattenyésztés korabeli nagy jelentősége megkövetelte, hogy minél nagyobb területet használjanak legeltetésre, szénagyűjtésre. A legelőkön és erdőkben történő állattartáson túl, az ugaroltatott szántók legeltetése is jellemző volt. A juh és a kecske mellett a 20. században egyre több szarvasmarhát tartottak, igavonóként az ökör és a ló szolgált. A saját szükségletek kielégítésén túl, a hollókőiek kereskedtek is az állatokkal. A várról készült 18-19. századi képeken végig követhető, hogy a vár környékét tartósan fás legelő borította. A legeltetés az 1980-as években szűnt meg teljesen ezen a területen, majd a 2000-es évek végétől, kisebb területrészekre újra került legelő jószág egy helybeli gazda jóvoltából. A Hollókői Tájvédelmi Körzet területén jelenleg 60 hektáron találhatók meg a korábbi fás legelők maradványai, nagyrészt már beerdősülve. A még élő mintegy 500 idős hagyásfa között nem ritkák az 1 méternél nagyobb átmérőjű egyedek. Az idős fák főként csertölgyek, de jelen van közöttük a mezei juhar, a gyertyán, a bükk és a kocsánytalan tölgy is. A fás legelők beerdősülésével Hollókőn nagy biológiai értékű cseres- és gyertyános-tölgyes állományok jöttek létre. Értéküket a 120-150 éves fák jelenléte adja, melyek az erdők élőhelyszerkezeti sokféleségét jelentősen növelik. Méretes törzsük és ágaik élve és elhalva, odvasodva egyaránt élőlények sokaságának nyújtanak élőhelyet. Lehulló ágaik és kidőlt törzseik a földön fekvő holt fa mennyiségét növelik. Jelenlétük a közöttük felnövő fiatalabb fák növekedését befolyásolja, így változatosabbá teszik azok vastagsági és magassági eloszlását. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy a fás legelő még helyreállítható részein újra kialakítsa és fenntartsa az idős fák és legeltetett gyepek mozaikját. A fenntartást szarvasmarhával történő legeltetéssel, haszonbérlet útján kívánja megvalósítani. A már teljesen visszaerdősült területeken a természetes erdődinamikai folyamatok további érvényesülése, természetszerű erdőállományok kialakulása a megcélzott állapot. 5. A hollókői fás legelő élővilágaA fás legelők természetvédelmi jelentőségét, a gyepszintjükben előforduló növény- és állatfajokon kívül, az idős fákhoz kötődő életközösségek adják. Az öreg, számos esetben több száz éves fák a holt faanyag hosszú idejű folyamatos jelenlétét biztosítják törzsük elhalt részei, elhalt ágaik útján. Ez a holt faanyagot fogyasztó (úgynevezett xilofág) gerinctelen állatok, valamint a gombák, zuzmók túlélése szempontjából nagy fontosságú. Az idős fákra jellemző nagyméretű odvak számos madár- és emlősfaj számára jelentősek. A hollókői fás legelő idős csertölgy hagyásfáinak jellegzetes állata a nagy hőscincér. Lárvája 4 évig fejlődik, az első két évben a kéreg alatt rág, majd a farészbe húzódik. A lárvák járatainak érdekes mintázatát gyakran csak évtizedek múlva, a hagyásfák ágainak elhalása és a kéreg leválása után láthatjuk. A kifejlett állatok csaknem egész nyáron át, a késő délutáni, éjszakai órákban rajzanak, a fák kifolyó nedvéből táplálkoznak. Az idős fák törzsének földközeli részében, elhalt gyökereiben 3-5 évig fejlődik a közismert szarvasbogár hatalmas lárvája. A kifejlett állatok május-júniusban jelennek meg, alkonyatkor, főként meleg, párás időben nagy zúgással repkednek, keresve a párjukat. A hímek előbb, a nőstények augusztus végére elpusztulnak, tetemeikkel gyakran találkozhatunk a famatuzsálemek körül. A nagy hőscincér és a szarvasbogár Európa nyugati és északi részén egyaránt megritkultak, veszélyeztetettek, ezért szerepelnek az Európai Unió közösségi jelentőségű fajainak listáján. Magyarországon még erős állományaik élnek, melyek megőrzése nemzetközi felelősségünk. Az odúlakó madarak közül a hollókői fás legelő területén a fekete harkály, a közép fakopáncs és a macskabagoly költ. Az odúlakó emlősöket a korai denevér, valamint a szintén éjszakai életmódot folytató nagy pele képviseli. 6. Gyümölcsfás legelőkA mai gyümölcsösökről bennünk élő kép alapján nehéz elképzelnünk a magyar parasztság hagyományos gyümölcskultúráját. A 18. század előtt a népi gyümölcsészet elsősorban a közösen használt erdőkben folyt, a gyümölcs mindennapi élelemnek számított. A gyümölcshöz ősi közösségi jog fűződött, a közterületen, erdőben, legelőn található vad és nemesített gyümölcstermő fák terméséből mindenki részesedhetett. Erre a gyümölcskultúrára ugyanazok a 18. században megkezdett, Az 1767. évi úrbéri törvény alapján végrehajtott elkülönözések mértek nagy csapást, amelyek a fás legelők megfogyatkozását is előidézték. A földesurak kizárták jobbágyaikat az erdők használatából, megtiltották az erdei gyümölcstermesztést, a fák oltogatását. A jobbágyság létalapját a szántóföldi gabonatermesztésre és az állattartásra szorították, a gyümölcs a nép körében alapélelmiszerből csemegévé vált. A 19. századtól a gyümölcstermesztés jelentős átalakulását idézte elő a külföldről behozott fajták terjedése is. Manapság főként azokon a településeken találhatjuk meg nagy változatosságban a régi termesztésű gyümölcsfajtákat (köztük a népi nemesítésből fennmaradt tájfajtákat), amelyeken a szántóföldi gazdálkodást jelentősen korlátozták a természeti adottságok. Udvarokon, kertekben, szőlőhegyeken, de néhol gyümölcsfás legelőkön is fellelhetjük az értéket jelentő, leoltásra érdemes idős fákat. Hollókő az Ófalu és Újfalu portáin egyaránt értékes gyümölcsészeti örökséget őriz, különösen a nyári érésű körték sokfélesége szembetűnő. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a fás legelő helyreállítása kapcsán, az itt látható helyszínen a legelőre almafákból álló szegélyt telepített. Régi, Hollókőn és környékén is termesztett fajták, így Batul, Sikulai, Téli Aranypármen, Téli Fehér Tafota, Húsvéti Rozmaring, London Pepin, Gravensteini alma kerültek kiültetésre. A fák megmaradását sajnos számos tényező, főként az aszály és a nagyvad károsítása veszélyezteti.
Tovább olvasom