Nyolc előadás dolgozta fel Radványi Ferenc máig kiadatlan – 1725-1726 táján készült – monográfia jellegű ismertetőjét Nógrád megyéről a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. sorban már harmadik konferenciáján Salgóbányán, a Geocsodák Házában.
A rendezvény társszervezője a Magyarhoni Földtani Társaság volt, fővédnöke pedig Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A program egy jó hír bejelentésével vette kezdetét: nemrégiben zajlott ugyanis a geopark idei UNESCO felülvizsgálata, a bírálók pedig úgy döntöttek, újabb 4 évig használhatja a Novohrad-Nógrád Geopark az UNESCO Globális Geopark címet. Az eredményhez a helyszínen gratulált és további együttműködéséről biztosította a szervezőket Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője; Fekete Zsolt, Salgótarján MJV polgármestere; valamint Rónai Kálmánné, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Mint elhangzott: a Collectanea ad historiam comitatus de Nograd című mű kéziratos magyarítása eddig is kitűnő alapot szolgáltatott a megye történetírásához. Az 18. század elején született kézírásos anyagból kiolvasható, hogy a szerző leginkább személyes, azaz helyszínen szerzett információkból építkezett, ugyanakkor nem teljesen tiszta, hogy ki, illetve kik voltak még az adatközlői, valamint kinek az írásait használta fel az alkotás során.
A forrásanyag jelentősége ellenére sem a szerzőjéről, sem a keletkezése körülményeiről gyakorlatilag alig lehet tudni – a konferencia ezen fehér foltokat igyekezett tisztázni, továbbá vizsgálta azt is, hogy akkori élővilágról, épített környezetről és földtudományi helyszínekről írt adatai hogyan illeszkednek be a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark jelenlegi attrakciói közé.
A délelőtt előadások levezető elnöke Dr. Tóth Krisztina, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, levéltárvezetője volt, aki maga is lefordította már a művet, s kutatásai alapján kiderült, hogy a leírást Bél Mátyás evangélikus lelkész (fő műve a Notitia Hungariae novae historico-geographica) rendelhette meg Radványi Ferenctől. Ezt az információt erősítette meg Dr. Tóth Gergely is, a Bölcsésztudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, aki kitért a Radványi-féle leírásban felismerhető többféle írásmintára is, ami arra enged következtetni, hogy Radványi Ferenc megye-leíró munkáját számos írnok segíthette.
A konferencia második részében főként a földrajz, földtudomány került előtérbe például Dr. Gaál Lajos, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark szakemberének, illetve Prakfalvi Péter geológus előadásában. Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nógrádi tájegységvezetője és Papp Ferenc természetvédelmi területfelügyelő közös előadással készültek, ők azt kutatták, hogy mit lehet megtudni Nógrád vármegye élővilágáról a Collectanea-ból. Ilyen megállapítás volt pl. hogy nagyon gyakori faj volt akkor a barna medve és a hód; illetve a mocsárvidékeken a réti csík, illetve a madárfajok közül még nagy számban előfordult a fogoly, a császármadár, és a fenyőrigó is.
A konferencia előadásai hamarosan elérhetőek lesznek a Novohrad-Nógrád Geopark honlapján.
