Madárgyűrűzési bemutató a Mátrában 2022.08.26. 08:58

Minden évben, október első hétvégéjén rendezik meg az Európai Madármegfigyelő napokat, amelyhez Európa szerte számos szakember és önkéntes is csatlakozik.

Az akció célja, európai szintű ismeretbővítés az őszi madárvonulásról, valamint minél több érdeklődő invitálása a természetbe. A megmozdulás egyben verseny is az európai országok között, a résztvevők száma és a látott madarak száma mellett az is számít, hogy hány helyszín csatlakozott országon belül a programhoz.


Az Európai Madármegfigyelő Napokhoz csatlakozva a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság madárgyűrűzési bemutatóra invitálja az érdeklődőket a Mátrába.

  • A program során lehetőség lesz bepillantást nyerni a madárgyűrűzés rejtelmeibe.
  • A speciális madarászhálóval befogott fajok, jelölés közben testközelből megfigyelhetőek, fényképezhetőek az elengedésüket megelőzően.
  • A program részeként rövid, vezetett madarásztúra keretein belül lehetőség adódik Sástó madárvilágának terepi megfigyelésére is, amelyhez távcsöveket, teleszkópot biztosítunk.

Találkozó:

október 1., Sás-tó mellett a pihenő padoknál a tavat átszelő híd közelében. A programhoz folyamatosan lehet csatlakozni reggel 7 és délelőtt 10 óra között.


A program nagy eső, nagy szél esetén nem kerül megtartásra a madarak biztonsága érdekében.

A bemutatón mindenki saját felelősségére vesz részt.

A részvétel ingyenes, előzetes bejelentkezés nem szükséges.

További információk: harkalyhaz@bnpi.hu e-mail címen vagy a 06-20-346-40-61 telefonszámon.

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom