Kitüntették kollégánkat 2020.10.22. 15:37

Szitta Tamás egykori kollégánk, a BNPI Élővilágvédelmi Osztályának nyugalmazott osztályvezetője az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc emléknapja, 'Október 23.' alkalmából az Életfa Emlékplakett Bronz Fokozatát vette át Dr. Nagy István Agrárminiszter Úrtól.

Kitüntetéséhez ezúton is gratulálunk!

Szitta Tamás Debrecenben született, itt végezte az általános és középiskolát is. Első diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakán szerezte, majd a József Attila Tudományegyetem biológia szakán folytatta egyetemi tanulmányait.

A természethez, annak megőrzéséhez kötődő viszonya korai gyermekkorától napjainkig folyamatosan végigkísérte életútját. Tanulmányai során több tudományos dolgozatot publikált, amelyek főleg emlőstani témákhoz kapcsolódtak.

Az iskolaévek után rövid pedagógusi munkásság következett, amit átszőtt a természetvédelem iránti elkötelezettsége. Hamar kiderült, hogy az ízig-vérig gyakorlatias természetvédőt nem vonzza a katedra, így a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársa lett, ahol mint gerinces-zoológus muzeológus látta el feladatait. Ekkorra már tudományos igényű közleményeit is megismerhette a kisemlősök iránt érdeklődő közönség. Megfigyeléseinek első értékelt eredményeit a „Tiscia”-ban publikálta. Szakmai sokoldalúságát bizonyítják a népszerű vidéki múzeum kiállításának felújítása kapcsán végzett munkái és a későbbiekben készült preparátumai. Múzeumi évei alatt egyre inkább a madarak behatóbb tanulmányozása felé fordult, ebben az időszakban alapozta meg mára nemzetközi szintűvé fejlődött szaktudását.

Saját elméleti és gyakorlati képzésén túl hamar felismerte az ismeretátadás, a szemléletformálás kiemelt szerepét a természetvédelemben. Munkatársaival olyan Veszprém megyére kiterjedő madárvédelmi –természetvédelmi programot szerveztek, ami irányt mutatott a gyakorlati természetvédelemmel foglalkozni kívánó rétegeknek. A program keretében a megye számos településén tartott előadásokkal népszerűsítette a madár,- és természetvédelem ügyét. Szakmai kapcsolatai folyamatosan alakultak, több alkalommal vett részt a kibontakozó állami természetvédelem által szervezett szakmai rendezvényeken, illetve kutatásokban. Ezeknek köszönhetően egyre nagyobb betekintést nyert a nemzeti parkok által végzett munkába is. Mivel ambícióinak és hosszú távú elképzeléseinek jobban megfelelő lehetőséget talált az éppen akkoriban alakult Bükki Nemzeti Parknál, így munkahelyet változtatott. Új, területkezelői munkaköre kiváló alkalmat biztosított számára, hogy alapfeladatainak ellátásán túl az eddigieknél is többet foglalkozhasson a gerincesekhez és azok élőhelyeikhez kötődő ismereteinek továbbfejlesztésével. Szűkebb szakterületén túl a természeti értékek megőrzését közvetlenül és közvetve szolgáló számos más feladatot is ellátott, jelentős szerepe volt az Igazgatóság „arculatának” meghatározásában. Megnyerő személyisége, megalapozott lexikális és gyakorlati tudása révén hamar kivívta munkatársai elismerését és fiatal kora ellenére egyre szélesebb szakmai körökben vált ismerté.

Sokszor igen nehéz helyzetek között végzett fáradhatatlan hivatali tevékenysége mellett pályája során mindvégig fontosnak tartotta a civil szervezetek munkájának támogatását. A hetvenes évek közepén maga is belépett a Magyar Madártani Egyesületbe, amelynek jelenleg is aktív tisztségviselője. Részben erőfeszítéseinek köszönhető, hogy 1980-ban megalakulhatott az MME Bükki Helyi Csoportja, aminek tagjai azóta is meghatározó munkát végeznek Észak-Magyarország természetvédelmi értékeinek feltárása, gyakorlati védelme terén. Munkássága országos szinten hozzájárult az állami természetvédelem és a társadalmi szervezetek tevékenységének egymáshoz való közeledéséhez, a közös cél érdekében végzett munka összhangjának megteremtéséhez. A vezetése alatt álló csoportot ez irányú aktivitásának elismeréséül Pro Natura Emlékplakettel jutalmazták.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál eltöltött közel négy évtizedes tevékenysége fontos szerepet játszott a’70-es években kritikus helyzetbe került kerecsensólyom állomány hazai stabilizálásában. Az általa bevezetett és koordinált védelmi-, és megelőzési intézkedéseknek köszönhetően ma az Igazgatóság területén él a hazai kerecsen-állomány közel fele. Hasonló eredményeket ért el a globálisan veszélyeztetett parlagi sas megőrzési programjában is. Az irányítása alatt folyó kutatások képezhették az e fajra irányuló Life Natura projekt alapját. Más fajok esetében is látványos eredményre vezettek az általa irányított aktív védelmi intézkedések. Csak a fontosabb fajokat felsorolva eredményeket ért el a szalakóta, a békászósas és a kékvércse állományainak stabilizálását és az uhu visszatelepítését megcélzó programokban. Meghatározó szerepe volt a megőrzésükre nyert LIFE pályázatok tervezésében és kivitelezésében. A fajmegőrzési programoknak mai napig aktív szereplője. Neve más gerinces zoológiai munkákat is fémjelez, ilyenek pl. az alpesi gőte komplex védelmi intézkedései és az ürge hazai védelmének, áttelepítésének kidolgozása is. 1993-tól vezető beosztásban dolgozott, így a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság élővilágvédelmi tevékenységének teljes spektruma az irányítása alá tartozott. Kiemelkedő szerepe volt az EU által meghatározott Natura 2000 területek Madárvédelmi Direktivát kiszolgáló, ún. SPA-területeinek összeállításában.

Nyugdíjba vonulása nem jelentette a szakmától való elszakadását, sőt, az addig kötelező adminisztratív tevékenységekre fordított energiáit is aktív természetvédelmi tevékenységekre fordítja. Aktív terepember, az MME Bükki Helyi Csoportjának meghatározó alakja, az utánpótlást folyamatosan képzi, tanítja. Szervezőként is részt vesz természetvédelmi táborok megvalósításában. Folyamatos kapcsolatot ápol egykori kollégáival, közös terepnapokon, közös programokon dolgozik velük együtt. A BNPI természetvédelmi őrszolgálatának számos, azóta kitüntetésben is részesült tagja tanítványai közül került ki.

A természet megőrzése kapcsán szerzett tapasztalatait szakcikkekben, népszerűsítő kiadványokban, konferenciákon, természetfilmek készítésével adja át. Alapító tagja a NaturArt-nak, a hazai természetfotózás professzionista csapatának. Fotói, grafikái és video-képsorai számos média-termékben láttak és látnak napvilágot.

Eddigi kitüntetései: Chernel István emlékplakett, Pro Natura emlékplakett, Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom