Kirándulás és térségfejlesztés táji szemlélettel, összefogással 2020.10.14. 13:22

Fél éves munka zárásaként került sor szeptember közepén Csokvaományban arra a fejlesztéspolitikai bemutatóra és beszélgetésre, melyet a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara (Budapest) szervezett.

A fórumot megelőzően természetvédelmi őrünk fogadta a csoportot és kalauzolta a Dédestapolcsány-Nekézseny közti kiránduláson. A Nagy-hegy alatti túra során érintették a geológiai alapszelvényt, szó esett a Lázbérci Tájvédelmi Körzet természeti kincseiről, a természetvédelmi problémákról, tájhasználatban bekövetkezett változásokról és a gazdálkodás nehézségeiről. A szeptemberi nyárnak köszönhetően az atalantalepkék, zöld gyíkok, hollók mellett a félszáraz gyepek növényei közül Triumfetti-imolát és csillagőszirózsát is láthattak vendégeink. Hazánkban először 1982-ben nyilvánítottak növényeket országos szinten védetté, mindkét faj azóta áll törvényes oltalom alatt.

Csillagőszirózsa

A csillagőszirózsa mészkedvelő, 20-40 cm magas, gyakran polikormon-telepeket alkotó évelő faj. Szára és a levelei rövid, érdes szőrűek. A virágzatok 2–6 cm átmérőjűek, a középen ülő csöves virágok sárgák, a szélső, nyelves virágok ibolyás-kékek. Dekoratív megjelenése miatt régen szárazvirágként csokrokba is szedték. Elsősorban a Középhegység délies lejtőin, erdőssztyepjein, tisztásokkal tarkított száraz tölgyeseiben él, a tájegységben sokfelé előfordul.

Az őszirózsás gyep szélén a diákok a házi berkenyével is megismerkedhettek. Magyar neve a szláv brekinja szóból származik, tudományos elnevezése (Sorbus) pedig Plinius óta erre a fára utal. A házi berkenyét már korán termesztésbe fogták, emiatt eredete, elterjedése kettős megítélés alá esik. A ma leginkább elfogadott – archeobotanikai leletekkel is alátámasztott – nézet szerint a jégkorszakot követően húzódott fel a Földközi-tenger vidékéről, a Balkán irányából Magyarország területére. A csillagőszirózsához hasonlóan elsősorban a Középhegység melegebb erdeiben, déli oldalain, régi gyümölcsöseiben él. A Nagy-hegy felhagyott dűlőiben több impozáns fa magasodik. Szabad állásban méretes, gömb alakú, zárt erdőállományban keskeny, aránylag kis lombkoronát nevel. Májusban virágzik, bódító illatú virágai megporzását főként rovarok végzik. Apró körtére emlékeztető, fanyarkás, sajátos ízű termése szeptemberre érik be, amely lehullás után válik kásássá, fogyaszthatóvá. Azt és a berkenye mellett hajladozó húsos som bokrok terméseit többen meg is kóstolták. 2001 óta a házi berkenye is védett fáink sorába tartozik.

Házi berkenye

Az izzasztó túrát követően Csokvaomány Polgármesteri Hivatalában Tóth Zsuzsanna polgármester asszony látta vendégül a hallgatókat, akik Szilvácsku Zsolt PhD vezetésével mutatták be elkészült tanulmányukat. A végzős tájépítész hallgatók a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi őrszolgálata kalauzolásával már korábban, februári terepgyakorlatukon is jártak az Észak-Bükki Térség tíz településén, ahol egy komplex tájvédelmi és tájfejlesztési tervet kívántak elkészíteni. Sajnos a koronavírus járvány miatt a későbbi helyszíni gyűjtőmunkák, riportok elmaradtak, s a diákoknak jóval nehezebb körülmények közt távolról, a virtuális térben – internetes adatszolgáltatásra és a helyeik együttműködésére építve – kellett megoldaniuk a feladatot. A karantén ellenére sikerrel vették az akadályokat, s így eredményeiket megismertethették a térségben élőkkel.

A tanulmány középpontjában a települések (Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Dédestapolcsány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nagyvisnyó, Nekézseny, Sáta, Szilvásvárad) térségi fejlesztése állt, tekintettel az előforduló nagyragadozó fajokra is. A négy témakörre bontható munka célja a természeti és kulturális örökség védelme; a táji adottságokon alapuló terület- és vidékfejlesztési célok meghatározása; a fenntartható térségi turizmus elősegítése; a táji örökség iránti érzékenyítés és az ökológiai szemléletformálás volt.

A hallgatók tanulmányának értéke nem csak az általuk megfogalmazott javaslatokban rejlik, hanem a vizsgálati részek dokumentálása révén olyan információforráshoz juttatja a térség lakóit, vállalkozóit, önkormányzatait és civil szervezeteit, amely a későbbi terveikhez is jó alapot nyújthat, valamint hozzájárulhat a tájhoz való kötődéseik, identitásuk megerősítéséhez is. A fórumot kötetlen hozzászólások sora és építő jellegű beszélgetés zárta.

Reméljük, a gyakorlatot szervező tanszékek nem engedik el a települések kezét és a BNP Igazgatósággal közösen rendelkezésükre állnak a jövőben is!


Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom