Kalandunk az év emlősével – pontosabban „Juharka” kalandja velünk 2024.09.18. 16:00

A vadmacskáknak is kilenc élete van..?

Nem mindennapi annak a fokozottan védett vadmacskának (Felis silvestris) a története, mely a múlt héten kapta vissza szabadságát Igazgatóságunk működési területén. A lábtörött kandúr „meséje” más okból is témába vág, hiszen a Vadonleső Program idén a vadmacskának adományozta az "Év Emlőse” címet, ezzel nagyobb ismeretséget szerezve ennek a rejtőzködő, különleges ragadozónak.

„Juharka” története még januárban kezdődött, amikor Ostoros mellett egy autó elgázolta és a lába csúnyán eltört. Megtalálói és jótevői „cirmos” házi macskának vélték, és ennek szellemében kértek állatorvosi segítséget. A fiatal állat nem volt jó bőrben és végül a Cica-Vár-Lak Alapítvány ( https://cicavarlak.hu) gondozása alá került. A cicaszerető csapat „Juharkának” nevezte el, és mindent megtett azért, hogy a lehető legszakszerűbb állatorvosi ellátásban részesüljön a Sahin Klinika Állatorvosi rendelő segítségével - és sérülései ellenére esélyt kapjon a teljes gyógyulásra.

Fotó: Dunai Írisz

Az európai vadmacska nagyon hasonlít a házi macskához ( Felis catus). Bár vannak jellegzetes eltérések a küllemükben (pl. a bunda mintázatban, a tömött, gyűrűs farokban és a zömök testalkatban), azonban elkülönítésüket nehezíti – és egyben a vadmacskát is jelentősen veszélyezteti –, hogy a vadmacska és a házi macska között keveredés (hibridizáció) tapasztalható.

„Juharka” vad viselkedése és „csíkos” mintázata okkal keltett gyanút az alapítvány csapatában, így felvették a kapcsolatot Igazgatóságunk gerinces zoológiai szakreferensével. Az állatot genetikai vizsgálat alá vetették, melynek következtében április elején kiderült, hogy bizony ízig-vérig vadmacska, így gyógyulás után a szabad természetben a helye.

Fotók: Mucsi Krisztina

"Juharka" ezután búcsút vett lelkiismeretes gondozójától, Írisztől és az alapítvány csapatától, majd Igazgatóságunk egri mentőállomására került. Nagy szerencséje volt, mert a szakszerű ellátásnak hála esélyt kapott a teljes gyógyulásra. Így jár most a -1. életnél.

Tavasszal hosszú út állt még előtte, mert (újra) meg kellett tanulnia mozogni, vadászni, és ami nagyon fontos: tartani az embertől. Mivel Igazgatóságunk mentőállomásán évről évre megfordulnak vadmacskák, így az állatokért felelős kollégánk nagy rutinnal fogadta "Juharkát", és a legjobb kezekben készülhetett föl a szabad életre.

Úton Egerbe (Fotó: Mucsi Krisztina)

Fotó: Hák Flóra

A vadmacska szabadon engedésére a hosszú gyógyulás/repatriáció (visszavadítás) után a múlt héten került sor Igazgatóságunk Nyugat-Bükki Tájegységének területén, olyan helyen, ahol a sűrű erdő és a kis tisztások is a faj rendelkezésére állnak. A pillanatot az alapítvány csapatának képviseletében élhettük át. Egy vitális, energikus, egészséges állat tért vissza a természetbe, mely egyáltalán nem szorul a továbbiakban emberi segítségre, és hátra sem nézett.

Az elengedés pillanata (Fotó: Bodzás János)

Videók: Hák Flóra (BNPI), Kelemen Tamás (BNPI), Dunai Írisz (Cica-Vàr-Lak Alapìtvàny)

A házi macskák vadmacskával való hibridizációja, és a betegségek közvetítése negatívan hatnak e fokozottan védett állat állományára, s talán ez az egyik legnagyobb veszély - a közúti forgalom okozta problémák mellett-, ami a vadmacskákat fenyegeti. Azonban fontos kiemelnünk, hogy „nem beszélünk el egymás mellett” a tudatos, felelősségteljes háziállattartó emberekkel. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a házi macskák és a kóbor állatok száma korlátozva legyen. A házi macskák szabályozatlan szaporodásával és a felelőtlen tartásukkal kapcsolatban nemcsak a védett fajok, hanem az állatmentő szervezetek, civil állatvédők is számtalanszor kerülnek nehéz helyzetbe! Az is biztosan tudható már, hogy a felelős macskatartás keretében a házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása óriási jelentőségű a vadmacskák hosszú távú fennmaradása érdekében.

Végszóul köszönjük az alapítvány és a kollégáink lelkiismeretes munkáját a vadmacska gondozása során. Az októberben esedékes „Vadmacska Gála” nevű programon Igazgatóságunk standjánál „Juhar” történetéről is készülünk majd bemutató anyagokkal. Az eseményen minden „Év Emlőse” iránt érdeklődőt szeretettel várunk a Vadonleső szervezésében a Fővárosi Állat- és Növénykertben!

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens
Gombkötő Péter
gerinces zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom