A Bükkben nagy népszerűségnek örvendenek a Felsőtárkány határában fakadó látványos, időszakos források: Imó-kői-forrás, Feketelen-forrás, Vöröskői-felső-forrás, Vöröskői-alsó-forrás, mind közül a legnépszerűbb a legutóbb említett.
Szökőkútszerű kilövellése, részben mesterséges kialakításának is köszönhető. Működésük hidrogeológiai viszonyai máig nem tisztázottak teljes bizonyossággal. A források megindulásának előrejelzése ezért nagyon bizonytalan. Annyi a tapasztalatokból tudható, hogy általában a hegységben lévő hó elolvadásának hatására felduzzadó bükki karsztvízszint indítja el őket. Ez általában március közepe – április közepe közötti időszakban szokott bekövetkezni és szerencsés esetben nyár közepéig is aktívak maradhatnak a források. A tavalyi aszályos időszak megfosztott minket a működő források látványától. A csapadékos ősz, az enyhe és meglehetősen sok esőt szolgáltató tél pedig szinte előre jelezte, hogy a bükki karsztvízszint el fogja érni a kritikus magasságot, minek következtében források megindulhatnak, és ez néhány napja be is következett.
A januári működés egyáltalán nem szokványos, de az utóbbi tíz-tizenöt évben már többször előfordult. Volt eset, hogy a hegységben a decemberi hó egy januári meleg hullám hatására elolvadt, és ez idézte elő a szükséges karsztvízszint emelkedést, máskor egy izlandi vulkán, az Eyjafjallajökull kitöréseivel a levegőbe került vulkáni hamu okozott extrém csapadékos időjárást.
Az időszakos források működése csapadék utánpótlódás esetén hosszan elhúzódhat, de ha a csapadék megszűnik, vagy a hideg idő miatt hó formájában fog leesni, akkor néhány héten belül fokozatos hozamcsökkenés mellett az időszakos források elapadnak.
Aki látni szeretné őket és teheti, látogasson ki hozzájuk, de még ne ezekben a napokban, mert a Bükkben, az erősen felázott talaj most balesetveszélyes lehet.
Fotók: Zagyva Gergő erdészeti munkatárs (Saját Erdő Kezelési Csoport)