Furioso-north star lovak egy évtizedes tenyésztése a Batúz-tanyán 2026.05.12. 14:38

A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet szívében lévő Batúz-tanya több mint tíz éve játszik fontos szerepet a természetvédelmi célú területkezelési munkák ellátásában, továbbá egyes, Magyarországon őshonos, ill. veszélyeztetett állatfajok génmegőrzésében.

A terület kiemelkedő élőhely- és fajdiverzitása indokolttá tette egy komplex élőhelykezelés megvalósítását, amelyben a fő cél a természetvédelmi szempontból kiemelkedő hazai és nemzetközi védelem alatt álló fajok ökológiai igényeinek kielégítése. A kezelés elsődleges eleme a legelőre alapozott extenzív állattartás, mely szorosan összefonódik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságra (BNPI) alapfeladatul bízott génmegőrzési tevékenység ellátásával. A Batúz-tanyán ezért a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták közé sorolt furioso-north star fajtájú lovak, magyar tarka szarvasmarhák, valamint a fokozottan veszélyeztetett kárpáti borzderes szarvasmarha tartását valósítjuk meg.

A Batúz-tanyán lévő furioso-north star lovak tartásának egyik fő célja a védett természeti területek hagyományos, pásztoroló legeltetéssel történő kezelése. De mindemellett nagy hangsúlyt fektetünk a génmentés, génmegőrzés és tenyésztési feladatok ellátására is. A természetvédelmi és a területkezelési feladatokkal összhangban célunk ezen állatfajta génállományát in situ módon (eredeti élőhelyén) megőrizni, és fejleszteni az állomány használati értékét.

A Batúz-tanya több mint 10 éves fennállása óta furioso-north star lovainkkal számos szakmai kiállításon, lovas eseményen képviseltük az Igazgatóságot. Míg kezdetekben leginkább tenyészszemléken vettünk részt lovainkkal, az elmúlt pár évben – kollégáink áldozatos munkájának köszönhetően – lovas rendezvényeken is sikerült megjelennünk kettes-, négyes- és ötös fogatunkkal, csikós bemutatókon mutattuk meg a nagyérdeműnek a lovainkban rejlő lehetőségeket, valamint több kettes fogathajtó-, és díjugrató versenyen is szerepeltünk.

Az idei év áprilisában egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, ugyanis lehetőségünk nyílt egy olyan tematikus rendezvény megtartására, aminek a középpontjában a furioso-north star fajta génmegőrzése állt.

Az esemény megszervezésével alapvető célunk az volt, hogy jobban megismertethessük az oda ellátogatók számára a furioso-north star fajta múltját, jelenét és szerepét a hazai génmegőrzésben.

A szakmai napot Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója nyitotta meg, aki ismertette az Igazgatóság, mint állami intézmény szerepét és felelősségvállalását a hazai furioso-north star tenyésztésében.

Rónai Kálmánné igazgató, BNPI (Kép: Kozma Attila)

Nagy örömünkre szolgált, hogy Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium Biodiverzitás-, és Génmegőrzési Főosztályának vezetője elfogadta felkérésünket, és előadásában ismertette a hazai génmegőrzés jelenlegi helyzetét és a közeljövőben induló génmegőrzési mintaprogramokkal kapcsolatos információkat.

Kőrösi Levente főosztályvezető, Agrárminisztérium Biodiverzitás-, és Génmegőrzési Főosztály (Kép: Kozma Attila)

Az előadók között szerepelt továbbá ifj. Horváth Sándor, a Furioso-North Star Lótenyésztők Országos Egyesületének elnöke, aki ismertette a furioso-north star fajta kialakulását, valamint az elmúlt évtizedek során hazai és nemzetközi sikereket elért lovak történetét.

Szándékunk közt szerepelt az is, hogy bemutassuk a Batúzi-ménes kialakulásának történetét, és mivel a ménes alapját a Szittya Furioso Kft-től vásárolt lovak adták, a cég képviselőjét, Bartók Lászlót is felkértük a megvásárolt egyedek történetének bemutatására.

Dávid Ádám telepvezető előadásában ismertette a Batúzi-ménes által elért fontosabb eredményeket.

A nap hátralévő részében ménes látogatáson vehettek részt az érdeklődők. Bemutatásra került az ún. renyhe ménes (amiben a herélt és nem vemhesült lovak kaptak helyet), a választott mén-, és kancacsikók, valamint az anyakancák csikóikkal.

(Kép: Kozma Attila)

(Kép: Kozma Attila)

(Kép: Horkay Ágnes)

Felvezetésre kerültek a ménesben fedező Furioso XXXIX-142 Ütköző (IV. TM), Furioso XLIV-101 Üti, Furioso -76 Dudás, Furioso-87 Ügyfél, Furioso LXVIII-40 Parázs, Furioso-124 Felleg, 6007 North Star XII-11 Mazetta nevű tenyészménjeink.

(Kép: Horkay Ágnes)

(Kép: Horkay Ágnes)

(Kép: Pecze Tamás)

Felvezetésre kerültek North Star-77 Emlék, North Star XIII-89 Ritmus, Furioso XLV-30 Keselyű, North Star XLIV-40 Gyöngy, Furioso-IV 37 Ünnep, Furioso-32 Kétely névre hallgató kancáink is.

Ezt egy csikós bemutató követte.

(Kép: Pecze Tamás)

(Kép: Pecze Tamás)

(Kép: Kozma Attila)

(Kép: Kozma Attila)

A bemutató négyes fogatunk felvonulásával zárult, melyben nyergesként North Star XIII-89 Ritmus nevű, rudasként Furioso IV-70 Lagzi névre hallgató, gyeplősként Furioso IV-60 Karvalynak becézett, míg ostorhegyesként Boszporusz Furioso I-76 Dolgos nevű lovaink kerültek befogásra.

(Kép: Kozma Attila)

Horkay Ágnes
Horkay Ágnes
területkezelési osztályvezető
Laczkó Gabriella
területkezelési ügyintéző

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom