Faültetés a Borsodi-Mezőségben 2021.11.24. 10:57

Az egri székhelyű Békatutaj Szabadidősport Egyesület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területen fatelepítést végzett a Borsodi-Mezőségben. De miért is jó ez nekünk? Hogyan lehet tenni a pusztai madarakért?

Fák ültetésével a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai mérsékelhetők. Az erdők, bennük a fákkal oxigént termelnek, felhasználják a légköri szén-dioxidot, mérséklik a klímaváltozás hatását, védik a talajt és a vizet, ezáltal mérsékelve az eróziót is, élőhelyet biztosítanak számos fajnak, mikroklímát alakítanak ki, kikapcsolódást nyújtanak és ezek mellett még rengeteg pozitív ökoszisztéma-szolgáltatást biztosítanak a társadalom számára. A kibocsátott üvegházhatású gázok 15 százaléka az erdőirtás miatt jön létre. Az erdők újratelepítése egy hatékony módja a szén-dioxid légkörből való kivonásának, a klímaváltozás elleni védekezésnek és a felmelegedés lassításának. Nem csak a jövőbeni szén-dioxid kibocsátás mérséklése a kihívás, hanem a megtermelt szén-dioxid kivonása is a légkörből. A fák ültetése, az erdők újratelepítése hozzájárul az ENSZ által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals; SDGs) megvalósulásához is.

Nyílt pusztai táj fasorokkal a Borsodi-Mezőségben Fotó: Kozma Attila

E tényt felismerve az egri székhelyű Békatutaj Szabadidősport Egyesület és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködési megállapodást kötött, melynek keretében az elmúlt két évben sikeres fatelepítést valósítottunk meg Eger határában egy, az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területen.

Az akciót folytatva, kerestünk egy új faültetési célterületet a Borsodi-Mezőségben. Múlt hétvégén az egyesület önkéntesei, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. hathatós közreműködésével rekordszámú, négyszáz facsemetét ültettek el Mezőnagymihály külterületén, az egykori Eperjes-tanya romjai helyére. A faültetés tájhonos fafajokkal, kocsányos tölggyel és magas kőrissel, valamint elegyben vadkörtével (vackor) valósult meg.


A faültetés több cél együttes megvalósítását szolgálja. Egyrészt az elültetett fák a becslések szerint húsz év alatt körülbelül kétszáz tonna szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, száz év alatt egy megatonnát, így lehetőség nyílik az utazási iroda utazásai során kibocsátott üvegházhatású gázok kompenzálására. Az ENSZ klímajelentése szerint a klímaváltozás ember által előidézett hatásának 25-30 százalékáért a közlekedés felelős. A nemzeti park igazgatóság a célterületek kiválasztásánál a megvalósítandó táji és természetvédelmi célokat is figyelembe veszi. A Borsodi-Mezőség, mint a működési területünk legnagyobb összefüggő pusztai területegysége, számos fokozottan védett és védett faj otthonául szolgál. Ezek közül kiemelkednek azok a pusztai fajok, melyek fészkeléséhez fás növényzet szükséges. Számos olyan madárfaj emelhető ki, mint amilyen a parlagi sas, a kék vércse, a szalakóta és a kis őrgébics, melyek a hazai védettségük mellett európai jelentőséggel is bírnak (mivel az adott madárvédelmi Natura 2000 terület jelölő madárfajai is egyben). A régi fasorok, fásítások „kikopásával” ezen fajok életterei szűkülnek, így a meglévő lehetőségeket is figyelembe véve, a kis méretű vonalas (pl. fasorok) és foltos (facsoportok, szárnyékerdők) fásítások telepítése kiemelt jelentőséggel bír.

Reményeink szerint a kis csemeték szépen fognak erősödni és egyszer a belőlük fejlődött faegyedeken vércsék, sasok és más madárfajok fognak sikeresen fiókát nevelni.

Köszönjük az egyesület és az önkénteseik áldozatos munkáját!

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom