Elkészült a sasleltár 2022.01.24. 05:33

Hagyományainkhoz hűen az idei év is egy ragyogó programmal indult, és kínált nagyszerű lehetőséget a természetszeretőknek: számba kellett venni a ragadozómadarakat. Az 19. alkalommal megrendezett Országos Sasszinkronon való részvételre széles spektrumban kínált lehetőséget a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Kifejlett parlagi sas Fotó: Seres Nándor

Az Igazgatóság működési területén, Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben alföldi pusztaságokon, vizes élőhelyeken, domb- és hegyvidékeken gazdag természeti környezetben volt lehetőségük a madárbarátoknak részt venni a felmérésben. Az időjárás sajnos nem volt kegyes hozzánk, bár azért voltak szerencsések, de a többségnek komoly kihívást jelentett a párás, ködös körülmények leküzdése. Amilyen hálásak lehettünk a múlt évben a fagyos, havas tájért ragyogó napsütésben, most annyira nem sem segítette a természetjárást a ránk nehezedő szürke köd.

A nappali ragadozómadarak megszámlálása a természetvédelmi őrszolgálat koordinálása mellett összesen 74 fő részvételével zajlott. A programra kidolgozott egységesített táblázatba kerültek be az előfordulási adatok, e mellett térképen jelöltük be elsősorban a sasfajok megjelenését és mozgását. A területek bejárása egy terepen magabiztosan mozgó, megfelelő szakmai és terepi fajismerettel rendelkező vezető irányítása mellett történt, akihez önkéntes módon lehetett csatlakozni. Gyalogos bejárás esetén kisebb területet lefedve, míg autós bejárás esetén több település közigazgatási határát is átjárva kerültek feltérképezésre a január közepén nálunk tartózkodó hazai és átvonuló madarak. A látási viszonyokat erősen befolyásoló környezeti tényezők miatt sokunknak át kellett értékelni az előzetes elképzeléseket, bejárási útvonalakat, és az eredményesség érdekében a napi viszonyokhoz adaptálódni

A felmérésre váró fajok táplálkozási és aktivitási szokásait figyelembe véve elsősorban a biztonságot nyújtó fasorok, távoli facsoportok mentén, valamint a zsákmányolási lehetőségeket mérlegelve az állandó kultúrák, mint lucerna, gyepterületek voltak a bejárt útvonalak célpontjai. Az egerészölyveket és vércséket bokrok és fák csúcsain, esetleg szitálva, pocokra lesve lehetett megtalálni. A téli vendég kékes rétihéjákat folyamatosan pásztázva, alacsonyan, a föld felszíne felett őrjáratként mozgó vadászként kerestük. Míg az igazán nagyokat, a parlagi sasokat a kiemelkedő nagy nyárfákon, esetleg magasan az égben, már revírt védelmezve lehetett megtalálni. A rétisasok már akár fészeképítésben is lehetnek, hiszen ők februárban már a tojásokon kotlanak. Többen is szerencsésnek érezhettük magunkat a közelükben, amint táplálékkeresés közben, víztestek közelében halakra, vízimadarakra lestek.

A sasleltár fő számai a következőképpen alakultak 2022. január 15-én:

Parlagi sas: 62 példány

Réti sas: 15 példány

Kékes rétihéja: 79 példány

Egerészölyv: 774 példány

Vörös vércse: 181 példány

Kerecsensólyom: 4 példány

A számok jól mutatják, hogy bizony egyrészt a fő táplálékállat, a pocok populációja még nem regenerálódott az utolsó gradációt követő összeomlást után, másrészt a köd nagyon beszűkítette a látótávolságot, ezért töredék területet lehetett csak lefedni. Az évenkénti összehasonlíthatóság érdekében nincs lehetőség az időpont környezeti állapothoz igazításához, ezért akár köd van, akár sár vagy dermesztő hideg, január közepe az Sasszinkron!

Rétisas Fotó: Seres Nándor

Köszönettel tartozunk minden egyes kitartó felmérő irányába, aki a nehézségek ellenére is aktívan és lelkesen végezte munkáját a nap során. Nem csüggedhetnek, hisz mi és a madarak itt leszünk és jövőre ugyanígy, ugyanekkor várjuk őket és minden természet iránt érdeklődő és tenni akarót!