Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.12.08. 17:00

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra-hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény-és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt.

Az idén 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetről többek között az év hátralévő részében hetente megjelenő kis cikksorozatunkkal is igyekszünk megemlékezni, melyekben az itt élő emblematikus fajok közül mutatunk be egyet-egyet.



A nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozó őshonos fajunk.

A nagy fehérsávoslepke. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyak színoldala barnásfekete alapszínű, a négy szárny középterében egy határozott, széles fehér sáv húzódik végig, a szárnyrojtok fehérrel tarkítottak.

A nagy fehérsávoslepke szárnyfonákja. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyfonák barna alapszínű, fehér mintázatú. Közepes méretű lepke, szárnyfesztávolsága 43-53 mm.

A nagy fehérsávoslepke petéje. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A nőstény a petéket a levelek felszínére rakja, egy levélre akár többet is, de nem csoportosan, hanem egyesével állnak. A peték gömbölydedek, zöldes színűek, felületükön tüskeszerű függelékek találhatók.

A nagy fehérsávoslepke hernyója. Fotó: Bodócs Balázs, forrás: www.izeltlabuak.hu

A hernyó barna alapszínű, világosbarna mintázattal. A mintázatának és testfelépítésének köszönhetően elszáradt falevélre emlékeztet, így a környezetbe igencsak beleolvad, nehezen észrevehető (mimikri).

A hernyó gyöngyvessző (Spiraea sp.) fajokon él, fő tápnövénye a szirti gyöngyvessző (Spiraea media), de a dísznövényként ültetett fűzlevelű gyöngyvesszőt (Spiraea salicifolia) és a kerti gyöngyvesszőt (Spiraea x vanhouttei) is elfogyasztja.

A nagy fehérsávoslepke bábja. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A báb sárgásbarna színezetű, levélerezet-mintázatú. Formája és színezete miatt elszáradt, összepöndörödött levélre emlékeztet. Rendszerint a tápnövény vékony vesszőin található meg.

Évente egy nemzedéke fejlődik, május végétől júliusig repül. Hernyóként telel át.

Száraz és üde lomboserdőkben, sziklaerdőkben, sziklai cserjésekben, patakvölgyekben találkozhatunk vele ott, ahol a hernyó tápnövényei is élnek.

A nagy fehérsávoslepke magyarországi elterjedése. Forrás: www.izeltlabuak.hu

Közép- és Dél-Európában elterjedt, Magyarországon az Északi-középhegységben, a Mecsekben, a Dráva-síkon és az Alpokalján elterjedt, leggyakrabban a Mátrában találkozhatunk vele.

Hazai, így mátrai állományait a megnövekedett vadlétszám veszélyezteti.

A legtöbbször melegkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, sziklai cserjésekben, sziklagyepekben előforduló tápnövényét, a szirti gyöngyvesszőt erőteljes vadnyomás éri a térségben előforduló gímszarvas és muflon állomány miatt. A muflonok szívesen tömörülnek nyájba, egy-egy nyáj akár 50 egyedes is lehet. Egy ekkora méretű nyáj egy sziklagyepfoltot képes teljesen kilegelni, kitaposni, így az ott lévő szirti gyöngyvessző állományt képesek teljesen, szinte tövig visszarágni. A tápnövény eltűnésével a lepkehernyók nem képesek kifejlődni, de sokszor előfordul az is, hogy a tápnövény legelésekor ők maguk is áldozatul esnek. A faj megőrzése szempontjából fontos lenne az idegenhonos muflon állomány teljes visszaszorítása a Mátrában.

A nagy fehérsávos lepke védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 10 000 Ft.


Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről.

Dr. Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink - Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó, 264 pp.

Kral, K. 2022. Flight behaviour of the woodland butterfly Neptis rivularis (Scopoli, 1763) (Nymphalidae) within residential gardens. Acta Entomologica Slovenica 30:1, 21-30.

Az Ízeltlábúak.hu oldalról származó fotók és térkép az oldal üzemeltetője és a képek tulajdonosainak beleegyezésével került felhasználásra. A térkép és képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse az oldal üzemeltetőjét!

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom