​Büszkeségünk, Emlék lett az első helyezett 2022.05.13. 21:19

Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár ismét a szokott tavaszi időpontban, 2022. május 5-6-7-én került megrendezésre Hódmezővásárhelyen.

A nádfedeles, faszerkezetes állatbemutató terek lenyűgöző helyszínt biztosítottak a nagy létszámú és széles választékú, őshonos és sokszor másutt nem látható, különleges tenyészállatok bemutatásához.

A magyar és nemzetközi viszonylatban is méltán elismert és megbecsült szakmai kiállításon a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság immáron hatodik alkalommal vett részt. A lótenyésztés szakágban a kiállítás szervezői minden évben más-más magyar fajtát jelölnek meg kiemelt fajtaként. Ebben az évben ez a fajta a furioso-north star volt, ezért külön öröm és megtiszteltetés volt a számunkra, hogy nyolc tenyészállatot – kettő fedező mént és hat tenyészkancát – mutathattunk be.

A rendezvény első napján került sor a ló tenyészállat bírálatra, melyen az Igazgatóság által tenyésztett, Emlék nevű, öt éves kancánk a bíráló bizottság megítélése alapján az előkelő első helyezést érte el.

NORTH STAR-77 Emlék, felvezeti: Ökrös Krisztina (fotó: Horkay Ágnes)

Lótenyésztés hivatalos díjátadó, a díjat átveszi Dávid Ádám (jobbról) a Batúz-tanya telepvezetője (fotó: Horkay Ágnes)

A rendezvény második és harmadik napjain is temérdek színes és változatos program között választhattak a helyszínre kilátogatók. Nagy érdeklődésre tartottak számot a fogatbemutatók, melyeken az Igazgatóság egy Cziráky típusú hintóba fogott négyes fogatot és egy ún. maratonkocsiba fogott kettes fogatot tudott bemutatni.

A 2015-ben megalakult Batúz-tanyai ménesnek az idei év jelentős mérföldkő, hiszen a nagyérdemű számára első alkalommal tudtuk bemutatni négyes fogatunkat, melybe Dáma, Dilemma, Ritmus és Aranyos nevű fiatal kancáink kerültek befogásra.

A Batúz-tanya négyes kancafogata. Hajtó: Némedi György, Segédhajtók: Csathó Timea és Horkay Ágnes (fotó: Ökrös Krisztina)

A Batúz-tanya négyes kancafogata. Hajtó: Némedi György, Segédhajtók: Csathó Timea és Horkay Ágnes (fotó: Haga Zsuzsanna)

A kettes fogatunk felállításával is egy jelentős színfolttal járulhattunk hozzá a rendezvényhez. A fogatba Felleg nevű fedező ménünk és Emlék nevű tenyészkancák került befogásra.

A Batúz-tanya kettes fogata. Hajtó: Szabó János, Segédhajtó: Gyöngy Zsombor (fotó: Ökrös Krisztina)

A Batúz-tanya kettes fogata. Hajtó: Szabó János, Segédhajtó: Gyöngy Zsombor (fotó: Haga Zsuzsanna)

A rendezvényen egy fogathajtó verseny is megrendezésre került, melyen az Igazgatóság két kategóriában is indított egy-egy fogatot. Kezdő, ún. CAN D kategóriában Aranyos és Ritmus nevű kanca fogatunk 3. helyezést ért el.

Aranyos és Ritmus nevű kanca fogat díjhajtás közben (fotó: Horkay Ágnes)

Aranyos és Ritmus nevű kanca fogat díjhajtás közben (fotó: Horkay Ágnes)

A tradicionális, magyar lófajtákból kiállított fogatok csoportjában Dáma és Dilemma nevű kanca fogatunk szintén 3. helyezést ért el.

A rendezvény szervezői külön programpontként egy szabadonugró bemutatót is megszerveztek. Ilyenkor a lovak lovas nélkül, egy épített ugrófolyosóban végzik a szabadonugró feladatot. Ebben a szakágban Ügyfél nevű, négy éves tenyészménünk került bemutatásra.

6624 Furioso-87 ÜGYFÉL szabadonugróban (fotó: Haga Zsuzsanna)

Reméljük, hogy lovaink és fogataink bemutatásával méltó módon tudtuk képviselni a furioso-north star fajtát és bízunk benne, hogy erre a jövőben is lesz alkalmunk.

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
MareiIm Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert.Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt.Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom