Nógrádi Geopark az Országjáróban és a Karancs könyve
Tovább olvasom
1900. augusztus 17-én a pesti Napló hasábjain érdekes cikk jelent meg.
A cikk arról számolt be, hogy Ipolytarnóc határában sokmillió éves lábnyomokra bukkantak.
A feltárásról a Vasárnapi Újság 1906-os évfolyamában
Alábbiakban szó szerint idézzük a megjelenteket:
"
Tarnóc nógrádmegyei község határában érdekes leletre bukkantak. A hires tarnóci kövült fa szomszédságában a patakmederben sajátos képződményeket figyeltek meg, melyekről dr. Böckh Hugó, a selmeci bányászati és erdészeti akadémia fiatal tanára megállapította, hogy azok harmadkorbelí állatok lábnyomai. A nyomok egy homokkő-részlet tetején fordulnak elő. ügy kell képzelni a dolgot, hogy ez a homokkő valami folyó sekély partján, öbölben rakódott le homok alakjában s az akkor élt emlős állatok oda jártak inni. A lágy homokba ezután andesittufa hullott s igy a nyomokat megmentette az elpusztulástól. A homok idővel megszilárdult s mikor a viz most lem osta a tufa-takarót, a lábnyomok újra napíényre kerültek. Van közöttük mindenféle állattól való. Ott látjuk a mai elefánt és a negyedkori mammuth őseinek, a m astodonnak és dinotherium nak lábanyom át, van közte azonban szarvas- és tapirfélétől eredő is. Olyan képet m utat az egész, mint valami vadban igen dús vidéken levő tópart, ahol százával fordulnak meg az állatok. Böckh jelenleg Szontágh Tamás bányatanácsossal együtt azon fáradozik, hogy a homokkőből egy nagy lapot kiemelve, a rajta levő nyomokat a pusztulástól megmentse. A lap a magyar királyi földtani intézet gyűjteményébe kerül s annak egyik elsőrangú diszét fogja képezni. Ilyen ősvilági lábnyomok ismeretesek a föld régibb korszakaiból, de harm adkori emlősök lábnyomait eddig nem igen találtak s igy a lelet ebben a tekintetben is értékesebb."
Az elmúlt több mint egy évszázadban a feltárásban részt vett többek között Böckh Hugó, a későbbiekben Tasnádi Kubcska András és Kordos László. Köszönjük a munkájukat!