A Víz Világnapján 2020.03.22. 17:03

Március 22-e a Víz Világnapja. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.

A világnapot 1992-ben a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és először egy évvel később, 1993-ban ünnepelték. Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott Fenntartható fejlesztési célok 6. pontja azt a célkitűzést foglalja magában, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Erre hívja fel a figyelmet a Víz Világnapja.

A víz és a klímaváltozás

A 2020-as évben az esemény szlogenje: Víz és klímaváltozás, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a vizeinknek mekkora szerepe van a klímaváltozásban, hiszen a Föld vízkészletének megóvása és körültekintő felhasználása életeket menthet. A víz hatékony felhasználása pedig csökkenti az üvegházhatást.

Hallani szeretnéd a víz csobogását? Kattints a képre!


A víz a legértékesebb erőforrásunk - ennek megfelelően kell használnunk. Meg kell teremteni az egyensúlyt az emberek, az ipar, a mezőgazdaság szükségletei és a vízkincs védelme között, hiszen kedvezőtlen folyamatok indultak el a Föld vízkészletével kapcsolatban. Ennek megállítására különböző megoldások, tervek születnek, az óceánok, vizes élőhelyek, erdők védelme, környezettudatos mezőgazdasági technológia alkalmazása, a szennyvíz tisztítása és biztonságos újra felhasználása területén.

Te is segíthetsz!

Sajnos a fejlett országokban élők gyakran úgy tekintenek a vízre, mint megkérdőjelezhetetlen és vég nélkül rendelkezésre álló tényezőre. Csakhogy láthatjuk, hogy az emberi tevékenységnek hála egyre több és látványosabb nehézséggel kell szembenéznünk - a vízkészlet védelmével kapcsolatban is.

"A figyelmeztetésekre szükség van. De a félelem nem fogja elvégezni a munkát. Az éghajlatváltozás ijesztő és félelmetes. De van egy egyszerű lépés, amelyet azonnal megtehetsz, és ez nagy különbséget jelent: ne pazaroljuk a vizet."

- olvashatjuk a Víz Világnapja honlapján.

Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk, mit lehet tenni a mindennapokban a vízkészlet megóvása érdekében. A 2020-as szlogenhez kapcsolódva a klímaváltozás kapcsán idén a helyi termékek szerepére szertnénk felhívni a figyelmet.

Élelmiszereink előállítása nagy hatással van az éghajlatváltozásra, így a vízkészletre is. Az esőerdők kipusztítása a mezőgazdasági területek gyarapítása érdekében, valamint a hús iránti hatalmas kereslet hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok növekedéséhez, amelyek jelentősen befolyásolják az éghajlatot és a globális élelmezésbiztonságot. Ehhez kapcsolódik, hogy a szállítás során is jelentős káros anyag kerül a levegőbe. Ráadásul az előállított élelmiszerek kb. egyharmadát kidobjuk.

Szerencsére egyre több ember van, aki tudatosan étkezik és tisztában van azzal, hogy az étrendje milyen hatással van az egészségére és a környezetére. Egyre többen változtatják meg főzési és étkezési szokásaikat.

Javaslat

Készíts, fogyassz olyan ételeket, melyek nemcsak finomak, de ártalmatlanok a bolygónkra nézve és egészségesek a számunkra. Vásárolj helyi termelőktől, így nem csak őket támogatod, hanem a környezetért is teszel. Tűzd ki célul, hogy lehetőség szerint olyan élelmiszereket vásárolj, amik lakóhelyed 50 km-es körzetében készültek, termettek. Ezekből az alapanyagokból készíts ételeket, fotózd le, oszd meg közösségi média oldalaidon, mutass példát követőidnek, hogy minél többen csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Tippek, mit használj

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom