A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) védelme a Mátrai Tájegységben 2021.09.01. 10:14

A hangyaboglárkák kétségkívül a legkülönlegesebb fajok közé tartoznak a lepkék rendjén belül. Életmódjuk több szempontból is speciális, s ennek köszönhetően ritka, sérülékeny fajokról van szó.

Rendszerint monofág fajok, azaz hernyójuk csak egy bizonyos (esetleg néhány) növényfajon képes fejlődni, és csak ezt a növényfajt fogyasztja. Ez máris szűkítheti a lepke elterjedési területét, hiszen csak ott fordulhat elő, ahol a tápnövénye is jelen van. A tápnövényen fejlődő hernyók egy idő után a talajra ereszkednek, ahol különböző hangyafajok a hangyaboly belsejébe szállítják őket. Itt folytatódik tovább különleges fejlődésük, a hernyó cukros nedvet választ ki testéből, mellyel a hangyákat táplálja. Cserébe élvezi a hangyaboly által biztosított védelmet, valamint hangyalárvákat és hangyatojásokat fogyaszt. A tápnövény megléte mellett a megfelelő hangya gazdafajok jelenléte is szükséges a hangyaboglárka populációk megmaradásához.

A hazai hangyaboglárkákra nézve a legfontosabb veszélyeztető tényező a nem megfelelő gazdálkodás. A hagyományos módszerek eltűnésével, az egyre intenzívebb művelési módszerek megjelenésével e különleges lepkék állományai is erősen megcsappantak.



A vérfű-hangyaboglárka előfordulása a Mátrai Tájegység mindössze néhány pontján ismert. Ennek a fajnak a védelme nagyban függ a kaszálások időpontjának megválasztásától, tápnövénye ugyanis kizárólag az őszi vérfű, melynek virágjába rakják petéiket a nőstények. Ha az őszi vérfű virágzása idején történik a kaszálás, úgy a peték/hernyók nagy mennyiségben pusztulnak el. A hajtásos növények lekaszálása is hátrányos, hiszen ezek nem fognak virágozni, és így a lepkék nem tudnak hova petézni. A faj védelme szempontjából a korai kaszálások megfelelőek lehetnek, ilyenkor ugyanis a nyár második felében fejlődésnek induló vérfüveket még nem kaszálják le. A kései kaszálások esetében azonban oda kell figyelni, hogy visszamaradjanak vérfűben gazdag foltok, ahol a lepkék tápnövényükhöz bőségesen hozzáférnek.



Természetvédelmi őrszolgálatunk a gazdálkodókkal együttműködve idén is kijelölt kaszálatlanul hagyandó területeket a kései kaszálások esetében a vérfű-hangyaboglárka élőhelyein. Örömmel tapasztaltuk, hogy a megmaradt vegetációban szép számban repültek és petéztek az imágó lepkék, így a beavatkozás sikeres volt. A vérfű-hangyaboglárka védelme szempontjából kiemelten fontos feladatunk, hogy minden évben egyeztessük a kaszálások időpontját, és a visszahagyandó területeket, ezek hiányában ugyanis komoly állománycsökkenés is bekövetkezhet e sérülékeny lepkefaj állományaiban.


Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom